Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

A demokrácia és a szabadság nem fügefalevél

Az 1956-os magyar forradalom megmentette Európát, elkerülhetővé tette a harmadik világháborút. Így összegezték a fél évszázada Magyarországon történteket Bolognában, ahol – a szegedi egyetem olasz intézetének közreműködésével – konferenciát rendeztek. A jubileumi megemlékezés Olaszországban is folytatódik.
Az első traumát 1956 jelentette a második világháborút követően kialakult rendben. A magyar forradalom elkerülhetővé tette a harmadik világháborút. Olaszország legfelsőbb vezetői kiálltak a magyar ügy mellett, az 56-os forradalom leverésének megítélése azonban belpolitikai válságot, az akkor és ott erős kommunista pártban szakadást okozott – fogalmazták meg Bolognában, a Visszagondolva Budapestre ötven év után című nemzetközi tudományos találkozón. A tanácskozáson az 56-os magyar íróperekről tartott előadásával is kitűnt Pál József. A Szegedi Tudományegyetem Olasz Intézetének vezetője példaként említette, hogy az olasz államfő, Giorgio Napolitano ötven évvel ezelőtt – az olasz kommunista párt akkori vezetőjével, Palmiro Togliattival egyetemben – helyeselte a magyar forradalom elleni szovjet beavatkozást, mert nem ismerte el a „külön magyar út" lehetőségét.

Magyarok Bolognában

Olaszország tárt karokkal fogadta 1956–57-ben a hazájukból menekülni kényszerülő magyarokat. Csak a bolognai egyetem 27 magyar egyetemi hallgatónak és más értelmiséginek biztosított lehetőséget életük és tanulmányaik folytatására. Az 1956-os forradalom emlékét máig őrzi Itália számos településén legalább félszáz utca és tér neve – megtisztelő ott hallani: Mártírok útja, Felkelők tere.

A vita mélységét mutatja, hogy az 1956-os forradalom céljaival azonosuló Italo Calvino tüntetéseket szervezett, Antonio Giolitti pedig kilépett az olasz kommunista pártból mondván: a demokrácia és a szabadság nem a kommunizmus lényegét elfedő fügefalevél. Később – részben 1968, a prágai tavasz hatására – számosan, így például Napolitano is jelét adta, hogy álláspontját megváltoztatta, sőt: a ma olasz államfőjeként személyes politikai és erkölcsi kötelességének érezte, hogy a jubileum alkalmából Magyarországra látogatva felkeresse Budapesten a mártír miniszterelnök, Nagy Imre sírját.

Megihlette az olasz művészetet is a magyarok 1956-os forradalma. Oly mélyen a köztudat részévé lett Budapest 56-os ősze, hogy arról táncdalok szóltak, Ignazio Silone pedig patetikus tanulmányokat szentelt a témának. A Budapestről a Corriere della Sera tudósító Indro Montanelli Az álmok hajnalban meghalnak címmel drámát írt, melynek filmfeldolgozása nagy sikert aratott. A film elkészítésében közreműködő Pintér Lajos a minap Szegeden beszélt 56-os, majd olaszországi befogadásának élményeiről. Ő is megerősítette, hogy az olasz politikai és művészeti életben máig élénken él és hat 1956 emléke. A szabadság és a demokrácia eszméi iránt fogékony olaszok nyitottan, szeretettel fordultak 1956-ban a magyarság felé. A mostani jubileum alkalmából több városban, például november 7-én Rómában is konferencián foglalkoznak a magyar forradalommal, mert – vallották Bolognában is –: mindannyian 1956 gyermekei vagyunk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt Gregor József

Köztudott volt, hogy súlyos beteg és visszavonult, mégis döbbenetet okozott a hír: tegnap délután,… Tovább olvasom