Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

A diákok negyede nem tanul meg olvasni

Szeged - Tíz diák közül minden negyedik diák nem tanul meg rendesen olvasni Magyarországon – mutatta ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet több kutatása is. A szövegértés hatékonyságát képességfejlesztéssel, csoportmunkával, interaktív táblával lehet javítani – derült ki tegnap a szegedi Kossuth Zsuzsanna középiskolában.
– Sok diák küzd olvasási nehézségekkel. Ők otthon sem tudnak rendesen tanulni, hiszen nem értik, mit olvasnak – mesél tapasztalatairól Keresztesné Molnár Mónika, a szegedi Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola magyartanára. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kezdeményezett PISA-kutatás először 2000-ben mutatott rá arra: baj van. A felmérés szerint Magyarországon minden negyedik gyermek szövegértési nehézségekkel küzd: nem érti, amit olvas.

Emiatt vált fontossá a szemléletváltás az oktatásban: az ismeretek megszerzése helyett a képességek fejlesztése került középpontba. Ezt célozza a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) pályázata, amelyben 2006 óta több szegedi középiskola, a Kőrösy, az Eötvös, a Vasvári, a Krúdy és a Tisza Lajos, valamint annak jogutódja, a Kossuth Zsuzsanna is részt vesz.

Utóbbi intézményben tegnap mutatták be, milyen eredményeket értek el a projektben. Közel 18 millió forintot nyertek, ötmillióért hat darab interaktív táblát vásároltak. Megismerendő az új szemléletet, ellátogattunk egy szövegértés-szövegalkotás órára.

– Pedagógiai programunk célja a gyerekek képességeinek fejlesztése, a tanári módszerek korszerűsítése s a digitális eszközök alkalmazása a tanítási gyakorlatban – vázolta Szabóné Diós Edit igazgatóhelyettes, projektmenedzser. Mindezt mi is tapasztalhattuk: a 10/C diákjai négyfős csoportokban ismerkedtek a tananyaggal, falra szerelt interaktív tábla segítségével. A tanárnő prezentációt vetített, a tanulók szinte állandóan szerepeltek, digitális „ceruzával" rajzoltak a táblára, látványos plakátokat készítettek.

– Sokkal aktívabbak az órán. Otthon pedig szinte nem is kell tanulniuk. A tavalyi és idei felmérés azt mutatja, használt az új szemléletmód. Könnyebb rávenni őket, hogy egymás előtt szerepeljenek, érveljenek, vitázzanak – sorolja a szemléletváltás előnyeit Keresztesné Molnár Mónika.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hármas ikrek a szegedi női klinikán

Szeged - Egy anyuka három csöppsége látta meg a napvilágot egyperces különbséggel szerdán a szegedi… Tovább olvasom