Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

A 'falak nélküli labor' központja Amerika

Szeged - „A Nobel-díj egyik kihatása, hogy közelebb hozza a távoli országokban élőket. Az egyes emberek között kötött sok apró barátságból állnak elő azok a kövek, amelyeken az egész emberiség kölcsönös megértésének és a világbékének föl kell épülnie..."
„A Nobel-díj egyik kihatása, hogy közelebb hozza a távoli országokban élőket. Az egyes emberek között kötött sok apró barátságból állnak elő azok a kövek, amelyeken az egész emberiség kölcsönös megértésének és a világbékének föl kell épülnie..." – fogalmazta meg már 1941-ben, majd az amerikai emigráció idején többször is kifejtett gondolatokat Szent-Györgyi Albert. Amerikával nem csak e szál kapcsolta össze Szent-Györgyi Albertet: tanulmányúton járt 1926–1927-ben Rochesterben, a Mayo Klinikán, vendégprofesszor volt 1936–37-ben a Harvardon, előadói körúton járt 1938 nyarán és 1947 tavaszán is a kutatókat vonzó kontinensen.

Emigrált az Amerikai Egyesült Államokba a magyarországi „fordulat évében", de bízott a visszatérésben. Ezért kért szabadságot 1948-ban kutatásai folytatásához a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemtől, ahova 1945 áprilisában nevezték ki az orvosi kar biokémiai intézete professzorának. Ám az óceánon túlról már csak látogatóba tér haza: 1973-ban az MTA Szegedi Biológiai Központ avatására, majd 1978 januárjában a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként.

A konferenciák, a cikkek jelentették Szent-Györgyi Albertnek a kapcsolatot a külvilággal. Fotó: SZTE Szent-Györgyi Emlékszoba

Újra kellett kezdenie az életet Szent-Györgyinek 54 évesen. Svéd útlevéllel, feleségével együtt érkezett New Yorkba. Új otthonaként és munkahelyeként a Massachusetts állambeli, Boston melletti, óceánparti Woods Hole-t választotta, mert emlékezett a helyre az első amerikai útjáról, a homárvacsoráról. A Nobel-díj maradékából megvásárolta a „Hét Szél" nevű házat. A Rockefeller Alapítvány elpártolt tőle.

Amerikában ugyanis nem támogatták az olyan biológiai alapkutatást, amely nem valamilyen gyakorlati cél megoldására irányult. Végül a Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Laboratóriuma igazgatójaként folytathatta a Szegeden elkezdett munkát: az izom-összehúzó-
dás biokémiájának feltárását.  A „prof" mellé került Jane McLaughlin, aki soha nem ment férjhez, s kutatásaiban olyan társa és segítője lett, mint Banga Ilona volt Szegeden.


Szent-Györgyi és csapata reggeltől keményen hajtott a laborban, délután viszont úsztak, csónakáztak, halásztak, vízisíeltek az óceánban, sok időt töltöttek a „Kavicsnak" nevezett vízparti kis ház környékén is. A délutáni teázások Szegedről ismert szertartását itt is megtartották. A jó hangulatú összejöveteleket gyakran partikká fejlesztették.

Őrült majom

„Miért viselkedik úgy az ember, mint egy őrült? – teszi föl a kérdést Szent-Györgyi Az őrült majom című könyvében, s válaszol: – A történelemben először képes az ember valóban élvezni az életet. Nem kell szenvednie sem a hidegtől, sem az éhségtől, sem a betegségektől. Először képes minden alapvető szükségletét kielégíteni. Viszont először képes történelme során egy csapásra kiirtani magát, vagy a tragikusan zsugorodó földgolyót környezetszennyezéssel és túlnépesedéssel lakhatatlanná tenni."

Az ötvenes években írt több mint száz tudományos közleménye, három könyve, új felfedezései megerősítették Szent- Györgyi hírnevét. Az izomösszehúzódás elméletéért, mely segített megérteni a szív- és vérkeringési betegségeket, elnyerte az Albert Lasker-díját. Kutatásai elvezették az életfolyamatok szubmolekuláris kérdéseihez, megírta Bionergetika című, korszakalkotó kötetet. Két új tudományág, a szubmolekuláris biológia és a bioenergetika egyik megalapítójának tekintik. A rákkutatáshoz a csecsemőmirigy tanulmányozása, illetve családi tragédiák vezették: a „profot" megrendítette, hogy második felesége és lánya is mellrákban hunyt el. Ám a biztató részeredmények ellenére sem találta meg a rák gyógymódját. Salisbury, a washingtoni ügyvéd és felesége jóvoltából született nonprofit szervezet támogatta kutatásait, s 1973-ban létrejött a Falak Nélküli Laboratórium, a Szent-Györgyi vezetésével dolgozó tudósok laza szövetsége, melyhez fénykorában több mint egy tucat ország hatvan laborja tartozott.

Tudományos ismeretterjesztői funkciót is betöltöttek Amerikában megjelent kötetei. Itt bontakozott ki filozófiai munkássága. Örök pacifistaként a béke ügyét tartotta a legfontosabb témának. Politikai érdeklődését John Kennedy elnökké választása keltette föl, személyesen is találkoztak. A vietnami háború időszakában számos cikket közölt tőle például a New York Times, megszületett Az őrült majom-trilógia. De verseket is írt – felesége halála után a Psalmus Humanust és hat imát.

Életrajzírója közli az anekdotát: egy kérdésre válaszolva Szent-Györgyi kifejtette: „Nem vallásos, hanem istenfélő ember vagyok. Egy vallásos ember meg tudja mondani, hogy ’ki az Istene’, hogy ’hol van az Isten’, hogy ’az én Istenem más, mint a te Istened’. Egy istenfélő ember viszont csodálattal tekint fel, és azt kérdezi, ’Mi az, hogy Isten?’ És azt is szeretném tudni, hogy valójában mit jelent a ’teremtés’! Egy istenfélő embert mélyen áthat a természet és a teremtés nagyszerűsége".

Mások mondták

„A fiatalok egymást figyelmeztették: ha már Woods Hole-ban vagy, menj, és hallgasd meg Szent-Györgyit...! Csodálatosak voltak az előadásai. Annak ellenére, hogy már hetvenes éveiben járt, úgy tudott a fiatalok nyelvén beszélni, hogy megértették őt. Erre kevés felnőtt képes" – idézte Denis Robinsont, a Tengerbiológiai laboratórium vezetőjét életrajzi regényében Ralph W. Moss.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ikszel az ország

Szeged - A nyugati tapasztalatok szerint a lottón nyert pénz sokszor nem a legjobbat hozza ki az… Tovább olvasom