Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -3°C | 5°C

A fény kutatói és a legek

Szeged - Ketskeméty István professzor tanszékvezetése idején, a 60-as évek második felében már kezdeményezte a lézerkutatásokat a szegedi egyetemen.
– Rácz Béla vezetésével a 70-es évek elejétől vett lendületet ez a kutatási irány – mutatja be a szegedi műhely kialakulását Osvay Károly, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docense.

Szegedi „leg", hogy Magyarországon először – a 70-es évek közepétől – itt építettek ipari körülmények közt is jól működő gázlézereket. További „leg", hogy Bor Zsolt akadémikus fejlesztette ki a 80-as évek elejétől kezdve – Rácz Béla és Szabó Gábor közreműködésével – az úgynevezett elosztott visszacsatolású festéklézereket, amelyekkel a maguk idejében a legrövidebb fényimpulzusokat lehetett előállítani. A 80-as évek második felétől kezdve göttingeni állomáshellyel Szatmári Sándor olyan nagy intenzitású femtoszekundumos excimer lézerrendszert dolgozott ki, amely ipari termékké vált, a világ rangos laboratóriumaiban alkalmazzák. Ma Szegeden a lézer ipari felhasználásán is dolgozik Szabó Gábor akadémikus és Bozóki Zoltán csoportja. A világ nem köti ide, pedig szegedi fizikusok ötlete és részben itteni fejlesztés a lézer szemészeti alkalmazása.

Osvay Károly tudománytörténeti tablót mutat. Ötvenéves a lézer, Theodore Harold Maiman amerikai fizikus az első lézerépítő. Fotó: Frank Yvette
Osvay Károly tudománytörténeti tablót mutat. Ötvenéves a lézer, Theodore Harold Maiman
amerikai fizikus az első lézerépítő. Fotó: Frank Yvette

– Diplomamunkámat Bor Zsolt témavezetésével írtam. Az ultrarövid időtartamú és nagy intenzitású lézerekkel és alkalmazásaikkal foglalkozom. Több éven át külföldön – többek között az angliai Rutherford Laboratóriumban, a svédországi Lundban, Berlinben és Párizsban is – dolgoztam – mesél saját pályájáról Osvay Károly. Az egyetemi hallgatókat is számítva 14 fős kutatócsoportja, a Tewati nemcsak nemzetközi, hanem hazai kutatóintézetekkel is szorosan együttműködik. A legfrissebb, ilyen együttműködésből született eredményt az SZBK-val érték el. Az Ormos Pál és Dér András vezette biofizikus csoport hozta a szemben is megtalálható bíbormembránt és természetesen az azzal kapcsolatos tudásukat, a Tewati adta az ultragyors lézert és a mérési tudományokat. Együttes munkával igazolták, hogy a bíbormembrán a gerjesztés hatására megváltoztatja törésmutatóját, és így felhasználható optikai kapcsolásra. Az ötlet továbbfejlesztésével az optikai távközlésben az adatátvitel sebességét a jelenlegi tízezerszeresére lehet sokszorozni. Az eddig közel 300 tudományos közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Osvay Károly projektmenedzserként készítheti elő az ELI, a szuperlézer Szegedre telepítését.

Kutatóegyetem és ELI

– Az SZTE kutatóegyetemi státuszának elnyerése az ELI ide telepítésétől függetlenül történt, és ebben nagy része volt az általunk végzett tudományos programnak is – magyarázza Osvay Károly, aki hétfőnként tanít, míg a hét második felét gyakran külföldön, leginkább Párizsban, az ELI jelenlegi központjában tölti.

– A mérőberendezéseket – többek között – berlini kutatókkal együtt fejlesztjük, a csoportomból Varjú Kati, Börzsönyi Ádám és Kovács Attila részvételével. Az ELI-vel attoszekundumos, vagyis 10–18 másodperces impulzusokat keltünk, de ehhez olyan módszer és műszer is kell, amely az időbeli részecskék sebességeloszlását is méri. Mert Szegeden, Prágában, Bukarestben is más-más jellegű kísérleteket végzünk majd, hiszen az ELI 3 lábon álló infrastruktúrát jelent.

Olvasóink írták

  • 3. unknown 2010. november 23. 08:58
    „Csak érdekességként jelzem Osvay Károlynak annak kapcsán eszembe jutva, miként a képen éppen egy tudománytörténeti tabló képeit mutatja, hogy az írott Délmagyarország fényképes tudósítást közölt a tanszéken megépített és működő gázlézerről a 70-es évek közepén. Érdemes lenne visszakeresni ezt az akkori tudósítást és anyagát feltenni erre a tablóra.”
  • 2. unknown 2010. november 21. 22:58
    „Mondjuk ez egy kicsit túlzás: "...Szegedi ,,leg", hogy Magyarországon először - a 70-es évek közepétől - itt építettek ipari körülmények közt is jól működő gázlézereket. ..." Már az a túlzás, hogy "ipari körülmények közt". A 70-es évek közepén az alagsori laborban szorgos kézzel épített első lézer nem volt több, mint sikeres demonstrációs eszköz. Ezen időben szerezte be például a Tanárképző Főiskola Fizika tanszéke is az első, csak oktatási célt szolgáló lézerét, egy rubin kristály rezonátoros eszközt, ami abban az időben még Szegeden is kuriózum volt. Ugyanis ez egy Nyugat-Németországból beszerezhető taneszköz volt, amihez - mivel deviza kellett hozzá - az Oktatási Minisztérium deviza felhasználás engedélye kellett, azt átvittem a BP. II. ker. Fő utcában lévő Kultura Külker Vállalathoz, majd fél év múlva megérkezett a német csomag (természetesen vámellenőrizve). Kipróbáltuk a tanszék oktatóival, Kovács Lászlóval és Bor Zsolt édesapjával, Bor Pali bácsival, hogy mit tud, milyen a fény összetartása, koherencia képessége. A Boldogaszzony sugárútra néző második emeleti ablakból a szemközti oldalon volt élelmiszerüzlet falára irányították a sugarat, ahol én mértem meg a fényfolt kiterjedését. Több, mint harminc centiméter átmérőt mértem. Szép idők...”
  • 1. macs 2010. november 21. 18:30
    „"Az eddig közel 300 tudományos közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Osvay Károly projektmenedzserként készítheti elő az ELI, a szuperlézer Szegedre telepítését."
    Professzor úr, tud róla, hogy lehetséges, hogy nem lesz ELI Szegeden?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felépült a bálaszínház a Dóm téren

Vasárnap több ezer bálából felépült a kétszáz férőhelyes színház a Dóm téren. Tovább olvasom