Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

A filmmel teljes a színészi skála

Szeged - Gáspár Tibor ebben az évadban két produkcióban is sikert aratott a szegedi színházban. A Pillantás a hídról című Miller-drámában nyújtott alakításáért Dömötör-díjra jelölték kollégái. A teátrum új vezérkar is számít a filmszínészként is egyre keresettebb művészre.
– Nagy meglepetés, megtisztelőnek tartom, hogy a kollégák jelöltek a Dömötör-díjra. Hallottam már erről a szegedi elismerésről – mondta Gáspár Tibor, aki tőlünk értesült jelöléséről, amikor telefonon Nyíregyházán utolértük. Május 10-én tartják a Móricz Zsigmond Színházban a My Fair Lady bemutatóját, amiben Higgins professzort játssza. 31-én, a Dömötör-gála estéjén lesz az utolsó előadás, így biztosan nem tud személyesen részt venni a díjkiosztón.

Az új prózai tagozatvezető, Telihay Péter is szívesen foglalkoztatná a jövőben is Szegeden. – Még nem beszéltem erről Péterrel, de hallottam a nyilatkozatáról. Boldoggá tenne, már csak a részletekről – arról, hogy szerződött tagként vagy vendégművészként lehetnék jelen Szegeden – kellene megállapodnunk. Jelenleg a nyíregyházi színházhoz tartozom, de ez ebben az évadban sem akadályozott abban, hogy két szerepet is eljátsszak itt: Eddie Carbone mellett Bruckner Szigfridet, a szavannák urát A kisfiú meg az oroszlánokban. A Pillantás a hídrólt egyébként a tervezettnél többet játsszuk, mert hamar híre ment, és a közönség nagyon szereti, mindig telt házakkal adjuk. Májusban is tartunk még négy bérleten kívüli előadást. Örülök, hogy a szegediek várakozáson felül fogadták ezt a produkciót. Jó volt újra Fekete Gizivel találkozni, akivel Békéscsabán Strindberg darabjában, az Apában játszottunk együtt.

Gáspár Tibor Fekete Gizivel a Pillantás a hídról egyik jelenetében, a kisszínház színpadán. Fotó: Karnok Csaba
Gáspár Tibor Fekete Gizivel a Pillantás a hídról egyik jelenetében, a kisszínház színpadán.
Fotó: Karnok Csaba

Gáspár Tibor más szempontból is kötődik Csongrád megyéhez: szentesi születésű. – Bácskai Mihályt, a Horváth Mihály Gimnázium volt igazgatóját bátyámmal második apánknak tekintjük. Nagyon sokat köszönhetünk neki, a gimnáziumi évek meghatározták az életünket. Akkor még nem működött a drámai tagozat, de talán az is hozzájárult egy kicsit a megalapításához, hogy felvettek bennünket a színművészetire. Remélem, megmarad a tagozat, aggodalommal hallottam, hogy viták voltak vele kapcsolatban. Az biztos: a városnak jót tesz, és szüksége van rá – hangsúlyozta Gáspár Tibor, aki tavaly februárban lépett fel életében először színpadi szerepben Szegeden: az Állítsátok meg Arturo Uit! címszerepében mutatkozott be a nagyszínházban vendégszereplő békéscsabai társulattal. Az utóbbi években a filmszakma is felfedezte: elhalmozzák szerepekkel.

Jelentősebb filmjei

Ki beszél itt szerelemről? (1979), Városbújócska (1985), Másnap, Történetek az elveszett birodalomból (2004), A herceg haladéka (2005), Emelet, Mansfeld (2006), Sínjárók (2007), Kalandorok, Bakkermann (2008).

– Amikor hét éve Tordy Géza rendezésében Szolnokon vendégként játszottam Eddie Carbonét, Janisch Attila meglátott az előadás előzetesében egy tévéműsorban. Megkérdezte, ki ez a figura, mire azt mondták: a Csámpi öccse, a Kiscsámpi. Nem tudta, hogy Gáspár Sándornak van egy színész testvére. Eljött Szolnokra megnézni, próbafelvételeket készítettünk, majd én lettem a Másnap főszereplője. Negyvennégy éves koromban ezzel bejött az életembe a film, a 2004-es filmszemlén egyből megkaptam a legjobb férfi főszereplő díját. Ettől kezdve rendszeresen keresnek a filmrendezők, legutóbb Szőke Andrással dolgoztam, és ezen a nyáron is vár rám két forgatás. Azt tanácsolom minden kollégámnak, mindegy, hogy mikor jut ilyen lehetőséghez, éljen vele, mert a filmezés teljesen más dolog, mint a színház; úgy érzem, így lett teljes a színészi skálám.

Nem él steril életet

Gáspár Tibor Szentesen a kézilabdacsapat tagja volt, majd a tanárképző főiskola testnevelés szakára is jelentkezett – a színművészetire azonban néhány héttel hamarabb felvették. Sportos múltja túl az ötvenen is meglátszik rajta. – Ha ezt észreveszik, és a szerepeknek is jót tesz, akkor ez külön öröm. Ma már semmiféle sportot nem űzök azon kívül, hogy a békéscsabai színháznál az öregfiúk csapatban nagypályán futballoztam, és hetente egyszer jól kiszaladgáltam magam. Szerencsés alkat vagyok, a drága szüleimnek köszönhetem, hogy ilyen formában tudtam megőrizni magam. Annak ellenére is, hogy sok mindent elkövettem önmagammal szemben, hiszen dohányzom, és munka után mértékkel az alkoholt sem vetem meg. Nem vagyok steril, mint egy nejlonzacskó.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fotósaink újvidéki sikere

Szeged - 37 ország, 177 fotós, 1100 felvétel: ezek az újvidéki 12. nemzetközi színházi fotóművészeti… Tovább olvasom