Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

A fotoszintézis és a világgazdaság

Biológia - A szénalapú gazdaságról a fotoszintézisre és a szolártechnológiára alapozva kell megteremteni az új világgazdasági rendszert – állítják azok a kutatók, akik Szegeden az épülő ELI-ALPS tudományos berendezésben rejlő lehetőségeket igyekeztek vázolni.
– Jelenünkben a fotoszintézis több millió éves termékeiből élünk, azokat bányásszuk ki kőolaj, földgáz és szén formájában, majd elégetjük. Ez hosszú távon nem tartható fenn, környezeti katasztrófához vezet. Vagyis szükséges egy gazdasági paradigmaváltás, ami a szénalapú gazdaságból a szoláris vagy legalábbis egy környezeti szempontból biztonságos technológia felé fordul – jelentette ki az SZTE hírportálján nyilatkozva Garab Győző. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont biofizikusa szerint nagyon sokan tanulhatunk azokból a folyamatokból, amelyek az egész életet fenntartják a Földön, vagyis a fotoszintézisből, ami létrehozta az oxigénben gazdag légkörünket, ami karbantartja a szén-dioxid-szintet, már amennyire ezt megengedi az emberiség ipari tevékenysége.

Hogyan érthetjük meg azokat az alapvető természeti folyamatokat, amelyek a fotoszintézisben és a fotobiológiában lejátszódnak? A válaszhoz olyan modern eszközökre van szükség, mint amilyeneket a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont egyedülálló technológiai lehetőségeivel nyújt majd.

A molekulán belüli mérés fejlődésével a struktúraváltozás megfigyelése is valósággá válhat. A sejtfolyamatok vizsgálatában ez igazi forradalmat, áttörést jelenthet. Fotó: Herner Donát
A molekulán belüli mérés fejlődésével a struktúraváltozás megfigyelése is valósággá válhat. A sejtfolyamatok vizsgálatában ez igazi forradalmat, áttörést jelenthet. Fotó: Herner Donát

– Új technikákat lehet kifejleszteni, amelyek az eddigiektől eltérő megoldásokat kínálnak például a struktúra megállapítására, a különleges szerkezetek és folyamatok elemzésére – érvelt az olasz
Giuseppe Sansone. Az ELI- ALPS osztályvezetője, a másodlagos lézerforrások „gazdája" kiemelte: lehetőség nyílik ugyanis egy femtoszekundum (10-15 másodperc, vagyis a másodperc milliomodrészének a milliomodrészének az ezredrésze) alatti időegységekben történő vizsgálódásokra. A cél ugyanis, hogy az attoszekundum (a másodperc 10-18 része) felé haladjanak a tudósok.

A kutatók és gazdasági szakemberek egyaránt úgy kalkulálnak, hogy maximum 15-20 éve van az emberiségnek a gyökeres gazdasági váltásra, vagyis el kell mozdulni a környezetbarát, megújuló, szoláris energiahasznosítás irányába. Az ELI-ALPS többek között segít megérteni azt, hogy a növények miként hasítják a vizet hidrogénné és oxigénné, majd a mesterséges fotoszintézis, valamint a fotobiológiai kutatások terén is áttöréseket hozhat. Ez is oka annak, hogy a kutatók szerint a szegedi lézeres centrum olyan új irányokat is kijelölhet a tudományban, amelyekről ma még álmodni sem merünk.

Konferencia és iskola

A fotoszintézis kutatása, valamint az épülő ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kapcsolata volt a témája annak a konferenciának, amelyet 2014. október 18. és 23. között tartottak Szegeden. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Biofizikai Társaság és az „Élet a Fényből" – Fotoszintézis Alapítvány meghívására 13 európai országból, továbbá az USA-ból és Szingapúrból is érkeztek nemzetközi szinten elismert tudósok. Ugyanekkor a fiatal kutatók számára nemzetközi iskolát indítottak, amelyre 15 országból 26-an nyertek felvételt. A tanácskozás idején Szegeden ülésezett az EU COST PHOTOTECH hálózat tudományos tanácsa.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Navigálás az emlékek között

A szegedi idegtudományi kutatások szerteágazó témakörei közül például az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetében Nagy Attila a vizuálisinformáció-feldolgozás megértését célzó kutatásaiban az élő sejteket vizsgálva használja az idén ˝Nobel-díjjal kitüntetett módszert˝. Tovább olvasom