Délmagyar logó

2018. 11. 13. kedd - Szilvia 8°C | 17°C Még több cikk.

A gyalogakácdzsungelt gyérítik

Sem a természetvédőknek, sem az erdészeknek nem kell tartaniuk attól, hogy a Vásárhelyi-terv fölgyorsuló alsó-tiszai munkálatai hullámtéri erdőkitermeléssel járnak. A gyalogakácot viszont várhatóan eltávolítják: áradáskor leginkább ez lassítja a víz lefolyását a hullámtérből.
Föl kell gyorsítani a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének munkálatait az Alsó-Tisza vidékén– nyilatkozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben Szegeden. Hiszen a legutóbbi árvíz éppen e tájon volt a leghosszabb ideig kinn a hullámtérben, itt okozta a legnagyobb károkat. Természetvédők s erdészek azonban attól tartanak: a terv végrehajtásának keretében a vízügy szorgalmazni fogja a hullámtéri erdők eltávolítását, hogy azok ne fogják vissza az áradat gyors lefolyását.

– Alaptalan az aggodalom. A vizet elsősorban az aljnövényzet fogja vissza, következésképpen az aljnövényzet ritkításáról lehet szó – mondja Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) szóvivője. Az aljnövényzetet elsősorban a behurcolt, tájidegen, úgynevezett gyalogakác, azaz ámorcserje alkotja. Jelenléte természetvédelmi szempontból sem kívánatos, mert elveszi az élőhelyet az őshonos – s a hullámtéri állatvilágnak búvóhelyet, táplálkozási lehetőséget adó – szedresek és más növények elől. Erdészeti szempontból sincs rá jelenleg szükség. Az aljnövényzet-tisztítás keretében úgynevezett „hidrológiai folyosót" hoznának létre a hullámtér gyalogakác-borította részein. Ez végigkísérné a folyót, vele párhuzamosan, a hullámtér mindkét oldalán. Föladata: segítse elő, hogy áradáskor a hullámtérben ne „álljon" a víz, ne duzzadjon egyre inkább, terhelve a töltéseket – hanem folyjon le, viszonylag gyorsan.

– Mielőtt bármi is történne a hullámtérben, a vízügy, a természetvédelem s az erdőgazdaság előzetesen egyeztet majd – hívja föl a figyelmet az Atikövizig szóvivője. Ahol esetleg fakitermelés történik, kártalanítják a terület kezelőit, tulajdonosait. És ahol csak lehet, teljes mértékben meghagyják a jelenlegi növényzetet.

Egyébként pedig az erdők, elsősorban a füzesek, „vizes szempontból" is kimondottan hasznosak. Árvízkor az összefüggő fakoronasáv nagyon jelentősen csökkenti a kiterjedt vízfelület szél okozta hullámzását, védve a töltést az elhabolástól. A fűzvesszőt máig alkalmazzák rőzsefonat-készítésre – az idei árvízkor is volt erre példa a kózsdi zsilipnél. Az erdőknek tehát árvízvédelmi szempontból is megvan a helyük a hullámtérben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeptembertől drágább lesz a kenyér és a húsféle

Szinte minden drágább lesz szeptembertől. Az alapvető élelmiszerek közül már most többe kerül a… Tovább olvasom