Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

A gyepmester csak fél évig marad

Nyugdíjba megy Farkas László, aki harmincöt éven keresztül látta el a gyepmesteri teendőket az algyői telepen. Az állatvédők remélik, utódjával sikeresebben tudnak majd együttműködni. A gyepmesteri állásra pályázat útján keres alkalmas embert a város.
Harmincöt évig töltötte be a gyepmesteri feladatot az algyői telepen Farkas László. Ez idő alatt évi 3-600 kutyával számolva – átlagosan ennyi került élve vagy holtan a telepre – 10-20 ezer ebbel volt dolga.
A gyepmester munkáltatója a Környezetgazdálkodási Kht., ők gondoskodnak pályázat útján Farkas László utódjáról. Szabó Ferenctől, a kht. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: az alkalmasság feltétele a helyismeret, a jogosítvány, az erkölcsi bizonyítvány, vállalkozó esetében referenciák. A jelöltnek vizsgáznia kell kábítófegyver-kezelésből, fontos ezenkívül a személyi alkalmasság, ami nem csak fizikai erőt jelent. A gyepmesternek rendszeresen kommunikálnia kell a lakossággal, és kultúráltan kell kezelnie a problémákat.

Ez utóbbit, vagyis a megfelelő kommunikációt az állatvédők is elvárják a gyepmestertől. Ezenkívül empátiát és az állatok tiszteletét. Farkas Gabriella, a Tappancs Állatvédő Alapítvány vezetője elmondta: jelentős változást remélnek. Napi kapcsolatot szeretnének tartani a gyepmesterrel azért, hogy ő is segítsen gazdát találni a kidobott állatoknak. A telep üzemeltetését az alapítvány nem vállalná, ők ugyanis nem altatnak el állatot.

Másként gondolkodik az Orpheus Állatvédő Egyesület. Ők vállalkoznának a telep működtetésére, mert a mostani munkamenet szerintük gyakran átláthatatlan.
– Az egyesület mindent megtenne azért, hogy az élve befogott kóbor állatok gazdáikhoz vissza-, vagy új gazdára találjanak, emellett szakszerűen működtetnénk az intézmény egyéb tevékenységi köreit is – mondta Seres Zoltán, az egyesület vezetője. Hozzátette: sok panasz érkezik hozzájuk. Szerintük az ország hasonló telepein a szegedihez hasonló a helyzet: a beszállított állatokról az őket kereső gazdáik nem kapnak információt. A helyzet javítása érdekében a szervezet saját anyagi eszközeit is felhasználná.

Szabó Ferenc elmondta, nem zárkóznak el az elől, hogy állatvédő szervezet működtesse a telepet, amennyiben gazdálkodó szervezetről van szó. Így ugyanis a telep jellegéből adódó társadalmi konfliktusokat csökkenteni lehetne. Hozzátette: az erre fordítható önkormányzati pénz viszont adott, ezért az lenne az ideális, ha az állatvédők más módon – támogatóktól, pályázat útján – tudnák bővíteni a szűkös keretet.

Amíg a pályáztatás lezajlik – körülbelül fél évig –, Farkas László továbbra is ellátja eddigi feladatát. A gyepmestert többszöri próbálkozás ellenére nem sikerült elérnünk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder János szerint a 22-es csapdájában vagyunk

Áder János szerint a 22-es csapdájába manőverezte az ország gazdaságát az MSZP–SZDSZ-kormány,… Tovább olvasom