Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A gyermekneveléshez férfi is kell

Kistelek - A kisteleki Szivárvány Óvoda az egyetlen Csongrád megyében, ahol két óvó bácsi is dolgozik: Horváth Attila jelenleg kiscsoportosokkal foglalkozik, Sejben József pedig tagintézmény-vezető. Mindketten a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola óvónőképző intézetébe jártak, az ópusztaszeri oviban kezdtek el kisgyermekekkel foglalkozni, és mindkettőjüknek két gyermeke van.
A kisteleki oviba délelőtt érkeztünk. Horváth Attila kiscsoportosai a legkevésbé sem lepődtek meg a vendégek láttán. Míg az óvó bácsi énekelt és gitározott, a Szivárvány ovi legkisebb lakói adni kezdték magukat: volt, aki gyorsabban kezdett táncolni, másvalaki hangosabban kezdett énekelni, és olyan gyerkőc is akadt, aki a nálunk lévő filmfelvevőt felfedezve megigazította ruháját.

A csoport életét firtató kérdések helyett néhány ovis félénken inkább a játékait választotta, ám a kiscsoport „dumagépei" – mondandónkat meg sem várva – mesélni kezdtek. A kötelező bemutatkozás után szó esett a Szivárvány életéről, a kedvenc foglalkozásokról, mesékről, a Megasztárról. Attila óvó bácsi közben tolmácsolt, helyettünk is kérdezett, és ami a legfontosabb: mindenkire figyelt.

Horváth Attila – akit 14 éve folyamatosan kisgyermekek vesznek körül – szerencsésnek érzi magát, hiszen eddig minden csoportjával 3-4 éven át, azaz a kiscsoporttól a nagycsoportig foglalkozhatott. Az óvó bácsi szerint az óvódáskor kezdetén három dolog fontos igazán: zene, mese és sport.

Zene, mese és sport

– A gyerekeknek nem kell különösebben követelniük a zenét, kapják nagy adagokban. Reggel arra érkeznek, hogy kezemben a gitár, és eléneklünk közösen négy-öt dalt. A zenének hihetetlen mértékű feszültségoldó hatása van, ennek köszönhetően szinte zökkenőmentes a legkisebbek beszoktatása is. Ezekkel a gyerekekkel csak szeptember óta foglalkozom.

Az óvó bácsi elmesélte: Kisteleken működik egy művészeti általános iskola, ahol korábban nem indítottak gitár vagy bármilyen más hangszeres szakot, ám most már ilyen is létezik, és számtalan volt ovisa indult el ezen az úton.

A kiscsoportosokkal Horváth Attila foglalkozik. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

– Ez a pálya rendkívül személyiségfüggő: a pedagógus csak azt sugározza magából, ami a sajátja. Én világéletemben kézilabdáztam, fociztam, és már most látom, a sport szeretete is átadódik a gyerekeknek – meséli az óvó bácsi, aki egyébként azt vallja: kiscsoportosoknak nem kell nagy testnevelés, elég az udvari mozgás, mászókázás, futkározás.

Attila korosztálya annak idején az általános iskola közepén kezdte a sportot, itt viszont már most létezik ovifoci is, vagyis a Szivárvány elkezdte a kisteleki Ronaldinhók kinevelését. Emellett persze mindennap tartanak egy kicsi játékos mozgást, ugrálást, birkózást, de a kiscsoportosok élete egyelőre arról szól, hogy jól érezzék magukat az óvodában.

Hatan a megyében

Csongrád megyében jelenleg hat óvóbácsi dolgozik: ketten a megyeszékhelyen, ketten Kisteleken, egy óvóbácsi Ópusztaszeren, egy pedig Balástyán foglakozik a legkisebbekkel. A szarvasi óvónőképző főiskolán a hallgatóknak körülbelül 5 százakéka férfi.

Sejben Józseffel, a kisteleki óvoda vezetőjével irodájában beszélgettünk. A falon hivatalos papírok, mellettük gyerekrajzok. Persze a gyerekrajzokból van több. Az óvoda életéről, működéséről olyan lelkesedéssel mesél, mintha mindig is a világ legegyértelműbb életcélja lett volna számára, hogy gyermekpedagógusnak áll.

Óvó néni, óvó bácsi

– Véletlen folytán kerültünk Ópusztaszeren gyerekek közelébe. Mégis az az egy-két esztendő életem egyik legmeghatározóbb időszaka. Miután elkezdtük az „óvóbácsiskodást", sosem éreztem kételyt, hogy egyáltalán alkalmas vagyok-e erre a feladatra.

Az intézményvezető szerint a kezdeti megilletődöttség Kisteleken már réges-rég elmúlt: a szülők természetesnek veszik, hogy az óvó nénik itt óvó bácsik. – Komolyabb fenntartásokat a szülők részéről kezdetekben sem éreztem, sőt rengeteg szeretetet és kedvességet kapok tőlük. És persze a gyerekektől.

Sejben József az egyik radikálisabb feminista nézetről hallva – ami szerint egy gyermek felneveléséhez az anyuka is tökéletesen elegendő – csak csóválja a fejét. – Az az egészséges, ha az anya mellett az apa is jelen van. Éppen elég csonka családot látok, és minden esetben észrevehető, hogy mennyire hiányzik a kicsinek az apaminta. Ha kell az oviba óvó bácsi, akkor már csak ezért is kell. A mintakövetés miatt. Egy csoportban az lenne az ideális, ha egy férfi és egy nő foglalkozna a gyerekekkel.

Óvó bácsik a törpék intézményében.
Videó: delmagyar.hu

Sejben szerint egy apa más szemmel látja a gyermekét, az élet reális, gyakorlatias dolgait tanítja meg neki. Ahogy az óvó bácsik mondják: nem lehetnek anyák, sosem lehetnek elsők, de ha már arra törekszenek, hogy a lehető legjobb másodikok legyenek, azzal már rosszat nem tesznek a gyermeknek.

Főállású anyának miniszteri bért

A vezető szerint rendkívül nagy felelősség hárul az óvodákban dolgozókra, a főállású anyákra viszont még nagyobb. A megbecsülésük és a támogatásuk viszont ezzel fordítottan arányos. Sejben szerint egy főállású anyának legalább annyi fizetést kellene kapnia, mint egy miniszternek.

Bölcsi is

A kisteleki óvodát a korábbi bölcsődéből alakítottak ki. Jelenleg négy csoport, 110 kisgyerek birtokolja a Szivárvány Óvoda termeit, udvarát. Az intézményben a két óvóbácsi mellett hét óvónéni foglalkozik a gyermekekkel. A régi épülethez tavaly építettek hozzá egy új szárnyat, most ott működik a kisteleki bölcsőde.

A januári hidegben Attila óvó bácsi kiscsoportosai már a szabadban rohangálnak, hintáznak, mászókáznak. Az óvó bácsi az egyik kislány ujjain igazítja meg a kesztyűt. Figyelem a mozdulatait. Egészen biztosan másképpen csinálja, mint egy óvó néni, ám az biztos: semmivel sem kevesebb szeretettel.

OviBlog

„Mocorgott bennem a hova tovább is, de igazából csak abban voltam biztos, hogy mi nem akarok lenni. Az óvodapedagógiai pálya felsejlett bennem – ha nő lennék, talán ezt választanám, de férfinak teremtődtem..." – emlékszik vissza a kezdetekre Horváth Attila blogjában a delmagyar.hu-n. „...Végül Ópusztaszeren kötöttem ki, ahol napközis állás nem volt, ám az oviban két hely is üresen tátongott. Rábólintottam, ami kissé zavarba hozta az igazgatót, hirtelenjében annyit mondott: felhívja a megyét, lehetséges-e férfiként dolgoznunk". „...Szeptember elsején izgatottan ültem fel a reggeli buszra, hiszen ovis ballagásom óta nem voltam tagja a törpék intézményének". „...Mosolyogva fogadtak, az első történet egy balatoni kirándulásról szólt, amit Emese mesélt, hogy ő akkora hajót látott, mint egy gép... Óvodáskarrierem valahogy így kezdődött 1988-ban..."

Olvasóink írták

  • 13. JungHeinrich 2009. január 11. 21:47
    „palla, nem lehetsz ennyire frusztrált..példaként ha valaki a diesel mozdonyokról ír elismerően példaként nem azt jelenti hogy a gőzmozdonyok nem hasznosak ...éééérted....példa!”
  • 12. gyarmati_nő 2009. január 11. 21:22
    „Aranyos cikk, bár ilyen "feminista irányzatról" még nem hallottam...”
  • 11. .suhym. 2009. január 11. 17:09
    „"...Az az egészséges, ha az anya mellett az apa is jelen van. Éppen elég csonka családot látok, és minden esetben észrevehető, hogy mennyire hiányzik a kicsinek az apaminta. Ha kell az oviba óvó bácsi, akkor már csak ezért is kell. A mintakövetés miatt...."

    Teljes mértékig igaz!
    Egy sajnálatos válás után a szülők intelligenciáján múlik, tudják-e a továbbiakban "együtt" nevelni gyermeküket,
    DE
    ehhez mind az anyának, mind az apának akarnia kell!!!

    Az életben viszont az esetek nagy többségében, bizony a kedves szülők egymás ellen hangolják a semmiről sem tehető gyermekeket, sajna. Természetesen mindig a másik fél a hibás!:((”
  • 10. kakoszeged 2009. január 11. 14:29
    „"sokszor nem az anya hibája, amiért volt olyan "önző", hogy elvált a férfitól, akivel nem volt boldog, vagy - "biztos mert nem adott meg mindent" - a férfi elhagyta - hanem az apáé, aki nem él a lehetőséggel, hogy a válás után is részt vegyen a gyerek életében, nevelésében!!!!"

    Így-így ! Mert attól, hogy elváltak, még szintúgy kivehetné a részét a gyermeke neveléséből az a fél, akinek mennie kellett!

    Kiskoromban - miután a szüleim elváltak - az Édesapámmal sokkal többet voltam, mint az Édesanyámmal, pedig az utóbbival éltem együtt!”
  • 9. _palla_ 2009. január 11. 13:25
    „És még hadd tegyek hozzá annyit, hogy ha az egyszülős családban szegény gyerek "nem lát férfimintát," az sokszor nem az anya hibája, amiért volt olyan "önző", hogy elvált a férfitól, akivel nem volt boldog, vagy - "biztos mert nem adott meg mindent" - a férfi elhagyta - hanem az apáé, aki nem él a lehetőséggel, hogy a válás után is részt vegyen a gyerek életében, nevelésében!!!!
    Kéretik nem az egyszülős családokat ostorzni, hanem talán azokat a - többnyire férfiakat - akik miatt az a sok család egyszülőssé vált, és akik mint férfiminta távoztak a "volt gyerekük" életéből. Rengeteg ilyen van.

    A cikknek olyan szaga van, hogy az anya a hibás, ha a gyerek nem lát férfit maga körül, mert ő valami tévesen értelmezett feminista sugallatra annyira önhitt, hogy azt hiszi, majd apa nélkül is felneveli a gyereket! Sokszor az apa tesz róla, hogy az anya KÉNYTELEN legyen egyedül nevelni a gyereket!”
  • 8. _palla_ 2009. január 11. 12:53
    „A témafelvetés nagyon tetszik, teljesen progresszív, haladó szellemű dolog az "óvóbácsi-jelenség" - csak az ebből levont konzervatív következtetésekkel nem vagyok kibékülve.
    Az, hogy egy férfi is képes ugyanolyan jól ellátni az óvódapedagógusi munkakört, éppen azt bizonyítja, hogy teljesen mindegy, hogy a szakember, ha jó, nő-a vagy férfi.

    A feministák éppen, hogy amellett érvelnek, hogy az apa is egyformán vegye ki a részét a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokból!!! (Igaz, a cikk hangsúlyozza, hogy radikális irányról van szó, de én azért feministaként fontosnak tartom eloszlatni az esetleges félreértéseket.)

    Szerintem meddő dolog az "egyszülős" (és NEM csonka!) családokat - és rejtetten ugyan, de inkább az egyedülálló anyákat!!!- ostorozni, mert az sem jobb a gyereknek, ha a veszekedő szülők az "ő érdekében" együtt maradnak!!!

    Továbbá azzal sem értek egyet, hogy mást tanít a gyereknek az anya és az apa. ("Sejben szerint egy apa más szemmel látja a gyermekét, az élet reális, gyakorlatias dolgait tanítja meg neki.")
    Engem Anyukám egyedül nevelt fel, de ha rajta múlott volna, teljesen gyakorlatiassá váltam volna magam is, mint Ő.

    Az óvübácsi teljesen progresszív jelenség, és lám, milyen konzervatív nézeteket képvisel. (nemek komllementaritása, csak a hagyományos családmodell a jó, stb. stb.)

    Ez a cikk progresszív témát vet fel, és milyen konzervatív következtetséeket von le, igaz leginkább az egyik interjúalany jóvoltából.

    Meddő dolog általánosítani, hogy a női és a férfi nem milyen tulajdonságokat képvisel. POnt az óvóbácsi léte bizonyítja leginkább, hogy milyen sokfélék az emberek, a nők és a férfiak is.”
  • 7. vmagdi 2009. január 11. 09:43
    „Gratulálok Juhász Lászlónak a cikkhez. Ilyesmiket szeretnék olvasni a DMben igen igen sokat. Nem igaz, ne higgje el, hogy csak a kiszeltündés-győzikés pletykák érdeklik az embereket, igenis éhségünk van normális emberekről szóló történetekre is. Ha jó sok normális emberről olvashatnánk a végén még az lenne a trendi...talán így lehetne a körülöttünk lévő világon jó irányba változtatni”
  • 6. kakoszeged 2009. január 10. 22:29
    „Ja! "Mindketten a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola óvóNŐképző intézetébe jártak (...)" - áll a főcímben, ezek szerint "óvónő" végzettséget szereztek vagy nekik "óvó"-t írtak be? Hm?”
  • 5. kakoszeged 2009. január 10. 22:23
    „che! Én fiatalnak számítok (29) és a házasságot és gyermekáldást preferálom, de valóban a környezetemben és itt is egy korábbi topikban előjött már a "minek az a papír" szöveg. Én is sajnálom ezt a hozzáállást!”
  • 4. kunst 2009. január 10. 21:53
    „Gratulálok ehhez a riporthoz. Még több ilyet!”
  • 3. DomeSL 2009. január 10. 19:57
    „Nagyon jó.
    Kár, hogy minden fejlődés, és jó ötlet falvakból és kisvárosokból jön.”
  • 2. che 2009. január 10. 18:41
    „Gratulálok, ritka látvány óvó-bácsit látni a mai világban ,ilyen fiatalon, ilyen kevés pénzért, ilyen odaadással !!!
    Sajnos ritka mert "szingli" társadalmat majmoló világban élünk, ahol tudományosan megmagyarázzák hogy a természet leigázható, a házassághoz nem kell esküdni, a gyereknek nem kell apa !!! Minden ami természetellenes az "trendi" és az a baj hogy az ellentétet (a helyes utat) nagyon kevesen hangoztatják a fiataljainknak...”
  • 1. persona 2009. január 10. 18:16
    „Erről a cikkről eszembe jutott az ovizsaru c. film, ahol a Schwarzenegger volt az óvó bácsi..:-)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Mórakert belecsúszott az adósságspirálba

Mórahalom - Hódi Pál, a Mórakert Szövetkezet elnöke szerint a szövetkezet nincs felszámolás alatt, nem eladó, vagyonát nem mentették ki se belföldre, se külföldre. A helyzetet viszont most meg kell oldani. Tovább olvasom