Délmagyar logó

2018. 09. 22. szombat - Móric 17°C | 26°C Még több cikk.

A haldoklókért énekeltek - Zenei ritkaságra bukkant a szegedi harsonaművész

Nyíri Ferenc harsonaművész hobbija, hogy zenei érdekességeket gyűjt. Talált egy ismeretlen szerzőtől származó régi flagelláns dalt, amelyet a 14. századi nagy pestisjárvány idején kezdtek el énekelni, hogy ezzel is átsegítsék a haldoklókat a túlvilágra. A flagellánsok a társadalmi igazságtalanságok miatt szerveződtek a katolikus egyházon belül. Szélsőséges csoport volt az övék, ostorozták magukat.
Jelentős zenetudósok

Nyíri Ferenc elmondja, Hugo von Reutlingen volt az első 1349-ben, aki feljegyezte ezt a dalt Reutlingenben (sváb település Németországban). A német pedagógus, történész és zenetudós a helyi Mária-templom egyik káplánja volt. 1347–49-ig írta a nevezetes Krónika-verseket, amelyben összesen hat flagelláns ének szerepel. A német zenei antológia azért olyan jelentős, a kéziratát ma Szentpéterváron őrzik, mert Európa egyes vidékein a benne feljegyzett énekekből népdalok lettek. Hugo von Reutlingen hasonlóan úttörő jellegű munkát végzett Németországban, mint nálunk a későbbiekben Kodály Zoltán vagy Bartók Béla.
– A flagellánsok énekelték ezt a dalt, amikor 1349-ben a nagy pestisjárvány idején bűnbocsánatot szerettek volna nyerni, illetve így próbálták megkönnyíteni a haldoklók útját a túlvilágra – mutat rá Nyíri Ferenc. A Szegedi Szimfonikus Zenekar harsonaművésze egy német zenei antológiában találta az említett, kuriózumnak tekinthető éneket, amelyet gyakrabban férfiak, olykor nők szólaltattak meg hangszerkíséret nélkül, miközben meneteltek.

Egy középkori ének átirata

A flagelláns csoportok – amelyek eredetileg a társadalmi igazságtalanságok miatt szerveződtek – elején mindig a zászlós haladt, ő kezdett énekelni, utána a keresztet cipelő ment, majd a többi flagelláns. Ez az ismeretlen szerzőtől származó néphimnusz tulajdonképpen a népdallal, népzenével rokon dallam, hasonló műfajnak tekinthető. A harsonaművészt megfogta a 14. századból ránk maradt ének, úgy döntött, hogy átiratot készít belőle, és újra felvette – Lied der Geissler a címe –, miközben Székelyhidi Hajnalka opera-énekesnőt harsonán kísérte. Ezt bárki meghallgathatja a Youtube-on. (Annyit kell hozzá beírni: Anonymus – Lied der Geissler Székelyhidi Hajnalka.)

Gyűjti a ritkaságokat

– A ránk maradt ének 1900-ban jelent meg először nyomtatásban Lipcsében. A német zenei antológiát pedig azért lapozgattam, mert én kifejezetten gyűjtöm ezeket a ritkaságokat. A felvétel elhangzott a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában, a Bartók Rádióban, a Magyar Rádió körzeti stúdiójában és a Mária Rádióban – avat be Nyíri Ferenc. A harsonaművész azt is elmondta, a flagelláns mozgalmak a civilizáció korában már letűntek, egy-egy elszigetelt vallási közösségben azonban még felfedezhetünk hasonlóan szélsőséges csoportokat.
 
Flagellánsok (miniatúra 1349) - Fotó: wikipédia
Flagellánsok (miniatúra 1349) - Fotó: wikipédia

Megkorbácsolták magukat

– A flagellánsok eredetileg középkori vallási rajongók, akik legfőbb jellemzője, hogy részben önkívületi állapotban ostorozták magukat – tudjuk meg Máté-Tóth Andrástól. Az SZTE BTK Vallástudományi Tanszékének vezetője azt is elmagyarázza, hogy a flegellum latin szó ostort jelent.

– A mozgalom a XII. században keletkezett Itáliában, párhuzamosan más megújulási mozgalmakkal. A flagellánsok célja a vezeklés és a bűntől való megtisztulás. Ez a spirituális kultúra gyorsan terjedt Közép-Európa irányába. Magyarországon Feldebrőn jegyeztek fel flagelláns tevékenységet. A vezeklő csoportok faluról falura vándoroltak, és naponta kétszer nyilvánosan megkorbácsolták magukat, miközben imádkoztak és vallásos énekeket énekeltek. Az ostor három bőrszíj fonatból állt, melynek végére szögeket, kampókat erősítettek, amik feltépték a bőrt. Az egyes vezeklési időszakok 33 és fél napig tartottak. Ezek a szokások Jézus életének utolsó három napjának szenvedéseit voltak hivatva megjeleníteni, és a flagellánsok ezekkel az eszközökkel akarták elérni, hogy a hívők mindezt átéljék – magyarázza a valláskutató.
A Pestisjárvány jelensége
A flagelláns mozgalom az 1347-ben kirobbant és 1349-ben tetőző pestisjárvány egyik szinte elmaradhatatlan kísérőjelensége volt. A járványokat az emberek Isten büntetésének vélték, amely rossz erkölcseik miatt sújtja őket, és ezért vezekléssel kell kiengesztelniük Istent.

Betiltották a mozgalmat

A katolikus egyház túlzónak és eretneknek ítélte a mozgalmat, először VII. Kelemen pápa (1349), majd a konstanci zsinat (1417) tiltotta be. Ennek ellenére a mozgalom tovább élt, egészen a XVII. századig. Újabban némely megújulási mozgalom radikális tagjai alkalmaznak ilyen radikális önkínzó eszközöket.
 
 Imádkoztak és véreztek

„A pestisjárvány kezdetén Németországban a lakosság vonulni kezdett az utcákon önmagát ostorozva. 1349. június közepén így érkeztek vagy hétszázan Svábföldről Strassburgba. Kijelöltek maguk közül egy vezetőt és még két másik mestert, akiknek minden utasítását véghezvitték. A nap első óráiban átkeltek a Rajnán, és a felduzzadt tömeg hatalmas kört alkotott. Ennek közepén az emberek, miután levetették felső ruháikat és cipőiket, s csak sarokig érő vászon fehérneműiket hagyva testükön, egyik a másik után keresztbe tárt karokkal földre vetették magukat. Egymás fölött átlépve haladtak, miközben gyengén érintették kengyelszíjaikkal azokat, akik már földre borultak; a sor végén levők, akik elsőként kuporodtak le, újból fölkeltek, hogy magukat a csomókkal és négy vasszeggel ellátott szíjjal megostorozzák. És így haladtak tovább, népi kantátákat énekeltek az Úr segítségét kérve. Hárman közülük a kör közepére álltak, s igen magas hangon énekelni kezdtek, hogy ezzel buzdítsák a többieket az ostorozásra, utánok másik három követte őket; így maradtak egy rövid ideig, majd az ének meghatározott jelére valamennyien térdre roskadtak, karjuk keresztben, arccal a földön, imádkozva és vérezve…" – Matthias von Neuenburg krónikájából származó idézet. Matthias Bázelban majd Strasbourgban az egyházi bíróság ügyésze volt. (Forrás: Wikipédia)

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ívnak a halak a Tisza-töltés lábánál - videó!

Ívnak a halak a Tisza-töltés lábánál - videó!
Ívó pontyokat videózott egy olvasónk a kiöntött Tiszában. Tovább olvasom