Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

A hét embere: Ribizsár Péter, az autószerelő lovag

Szeged - Szent György-lovag és a szegedi ipartestület elnökségi tagja Ribizsár Péter autószerelő, aki 45 éve hozta létre saját műhelyét Szegeden. A japán kocsikat jobban becsüli a németnél, de a régi keleti autóktól sem ódzkodik. Hobbija a főzés és a horgászás: pacaljára és halászlevére különösen büszke.
Kettős ünnepet ül idén az autószerelő Ribizsár Péter. Augusztusban tölti be 65. életévét, és műhelyét szinte pontosan 45 éve nyitotta meg a József Attila sugárúton. A környéken kevés olyan üzletet találni, amely ugyanazon profil megtartása mellett ilyen hosszú időn át üzemelt. „Ribizsár Péter a szakma doyenje, hozzá a mai napig be lehet vinni a Trabantot, a Zsigulit és a ©kodát. A kisemberek autószerelője, igaz barát, a Szent György Lovagrend megyei vezetője, az ipartestület elnökhelyettese" – sorolta érdemeit szerkesztőségünkbe küldött levelében egyik tisztelője.

Trabant, Lada, Suzuki

A műhely udvarának egyik sarkán ottjártunkkor almazöld lestrapált Lada, a másik végében egy jó állapotban lévő kék színű Trabant pihent. – A Trabant váltóhibás, és egy orvosé. Van neki jobb autója is, de munkába ezzel szeret járni. A Lada vagy 15-20 éve van nálam, egy ismerősöm hagyta itt. Alkatrésznek még pont megfelel. 1968-ban még nagyon kevés nyugati autót hoztak javíttatni hozzám: akadt már néhány Opel és Mercedes, de a döntő többség Trabant, Wartburg és ©koda volt – mondta. Kiderült, benzinlopások már akkor is voltak, de akkor a tolvajok még nem tettek kárt a járműben; egyszerűen leszívták a benzint egy gumicsövön.

– Ma már alig érkezik hozzám keleti kocsi, de ha idekerül, mindent meg tudunk és meg is kell javítani, mert ugyan van, hogy naponta 5 kocsit is behoznak, de van, hogy egyet sem. Legszívesebben a japán autókat javítom, közülük a Suzuki szinte soha nem is romlik el, a német precizitás viszont mára elavult fogalommá vált – mondta Ribizsár Péter. Beszélgetésünk alatt számos ismerőse nézett be hozzá. Egyikük paradicsomot hozott a mesternek, mások csak éppen arra jártak. A szaki a műhely és az autósboltja között kialakított hűvös irodában kávéval, pálinkával, sörrel kínálta őket.

Ribizsár Péter, az autószerelő lovag.  Fotó: Schmidt Andrea
Ribizsár Péter, az autószerelő lovag.
Fotó: Schmidt Andrea

A legjobb szakma

– Nagyon sokan ismernek a városban a munkám miatt, másfelől, hogy tősgyökeres szegedi vagyok. Fontosak a barátok, ami számomra azt jelenti, hogy ott segítek nekik, ahol csak tudok – mondta. Ribizsár Péter már kisgyerekkorában szerelő akart lenni. – Már ekkor javítgattam a bringákat, a közelben pedig volt egy műszerész, akihez mindig átlátogattam. Apám hentes volt, de akkoriban nekik nem igazán ment jól, hiszen csak gyárban tudtak elhelyezkedni a szalagok mellett. Az autószerelés azonban az egyik legjobb szakma volt, olyan, mint ma az informatikus. Mindenki az akart lenni. Apám egyik ismerőse autószerelő volt, az ő műhelyében szerettem bele végleg a szakmába – mesélte. Pályája során 250 tanulója volt, de az utóbbi években már nem vállalt tanoncokat. Azt mondta, az autószerelő-oktatást rossz irányba vitték el, nagyon kevesen maradnak meg a kaptafa mellett.

– Régen a 8 általános elvégzése után egyből mehetett szakmát tanulni az ember. Szeretném, hogy újra legyen szakmunkásképzés. Nem biztos, hogy aki le tud érettségizni, abból jó autószerelő válik. De aki elvégezné a 3 éves szakmunkásképzőt, abból kiváló szakember lehetne – magyarázta. Ő is egyből az elemi után választotta mesterségét, műhelyének falán alig férnek el a különböző oklevelek, amelyeket munkája elismeréseként kapott már a 70-es évek elejétől. A szerelés komoly fizikai megpróbáltatásokkal jár, bár az elromlott autókat gépek emelik a magasba, a járművek egyes részeit és a szerszámokat a mesternek kell emelgetnie. – 45 éve folyamatosan dolgozom, ez tart jó kondiban – magyarázta Ribizsár Péter, aki a szegedi ipartestület elnökségi tagja is, ahol a tagok érdekeit próbálja hatékonyan képviselni. Ez a szerelés mellett szintén sok időt vesz el az életéből, de még így is marad ideje a lovagságra.

Jótékonyság, pacal, hal

Ribizsár Péter 2002-ben csatlakozott a Szent György Lovagrendhez, amelynek 6 éve megyei vezetője. Egy Szent György-lovag feladata a 21. században: mindenben segíteni az elesetteknek és a rászorulóknak. Nem kell feltétlenül átadnia a helyet a villamoson, inkább jótékonysági akciókban kell részt vennie. Osztanak adományt hajléktalanoknak, segítik a Sólyom utcai hátrányos helyzetű gyerekek rendezvényeit, programot szerveznek mozgáskorlátozottaknak, ajándékokat adnak óvodásoknak és iskolásoknak, segítik az éhező gyermekeket. – A rendnek Magyarországon nagyjából 300 tagja van, akik közül közel 100-an Csongrád megyeiek. Ők az én csapatom, büszke vagyok rájuk. Szegeden én vagyok az egyetlen lovag, aki autószerelőként dolgozik – mesélte.

A tősgyökeres szegedi autószerelő közel fél évszázados rutinnal nyúl
A tősgyökeres szegedi autószerelő közel fél évszázados rutinnal nyúl a betegeskedő járművekhez.
Fotó: Schmidt Andrea

Ribizsár Péter hobbija a főzés, elismert halászlé- és pacalfőző, számos díjat zsebelt már be versenyeken. Azt mondja, hogy aki nem szereti a pacalt, annak az ő főztjéből kell kanalaznia, és egyből rajongó válik belőle. – A jó pacal ott kezdődik, hogy rendesen meg kell tisztítani, ez minimum 1 napos munka – magyarázta. A főzésen kívül horgászni szeret a legjobban, a megyében több halastó mellett is meg lehet találni, kedvence a Jobb, mint otthon vendéglő melletti halastó. A legnagyobb fogásai eddig a 6-7 kilós pontyok voltak.

A hét embere

Sorozatunkban olyan közismert vagy épp ismeretlen embereket mutatunk be, akik köztünk élnek, és sokat tesznek környezetükért, életükkel, történetükkel példát mutatnak a közösségnek. Olvasóink segítségét is várjuk ehhez: arra kérjük önöket, javasoljanak szerkesztőségünknek interjúalanyt – a szomszédból, a másik faluból –, ha úgy látják, az illető megfelel ezeknek a kritériumoknak. Javaslataikat e-mailben a szerkesztoseg@delmagyar.hu címre, postai úton a Délmagyarország Kiadó, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címre várjuk.

Ribizsár Péter 6 éve a Szent György-lovagrend megyei vezetője, munkáját nagycsillaggal ismerte el az egyesület.   Fotó: Segesvári Csaba
Ribizsár Péter 6 éve a Szent György-lovagrend megyei vezetője, munkáját nagycsillaggal ismerte el az egyesület.
Fotó: Segesvári Csaba

Pálinka és emlékérem

Ribizsár Péter 1948. augusztus 13-án született Szegeden. A Gera Sándor Általános Iskola elvégzése után lett ipari tanuló. Az autószerelő mestervizsgát 20 évesen tette le. 1974-ben lett az ipar kiváló mestere. Mindenevő, a spenótot ugyanannyira szereti, mint a bográcsban készült ételeket. Italok közül a pálinka, sör, bor triumvirátus áll a szívéhez legközelebb. Az ásványvizet nem szereti, helyette szódát iszik. Zenében a nagyon komoly műveken kívül mindent meghallgat. 2007-ben Szegedért Emlékérmet kapott, a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar Gazdaságért Díját tavaly decemberben vehette át. Imádja Szegedet, nem költözne máshová: szereti a város nyugodtságát és csendességét. Nős, 3 gyereke és 3 unokája van.

Olvasóink írták

  • 13. rezice 2013. június 04. 14:28
    „Az ilyen" öreg "szakembert kellene megbecsülni,de nagyon!!!Ezek az ÉRTÉKES emberek!!!
    Jó egészséget kívánok Péter!!!”
  • 12. jozko 2013. május 12. 20:53
    „Jó egészséget kívánok neki!
    Valóban , ő is "kikezdhető", ő sem makulátlan - mert egyszerűen emberből van.
    Mondjuk a jobbik fajtából....
    Soha rosszabbról ne szóljanak a híradások!”
  • 11. alak 2013. május 12. 20:40
    „Én rendes embernek ismerem a testvérével együtt!
    Jó egészséget és sok sikert kívánok neki!”
  • 10. stanky 2013. május 12. 19:27
    „Nem bántam volna ha szó esik a másik két emberről is.”
  • 9. antomyoka 2013. május 12. 16:56
    „Gratulálok mester úr!Egy ápoló :D”
  • 8. almostevil 2013. május 12. 15:42
    „Van vele egy jó sztorim, de a cikk és a hozzászólások pozitív képe miatt inkább nem írom le.
    Úgyhogy ez egy olyan "jobb lett volna ha inkább nem írok semmit" típusú hozzászólás volt :)”
  • 7. x 2013. május 12. 15:41
    „4. EXENTER, "... 1954-ben ... igazgató úr idejében ..."
    Az igazgató úr annak idején leginkább elvtárs lehetett, ha nem csalnak az értesüléseim.
    Nagy urak voltak, lefelé tapostak, fölfelé hajbókoltak, szervezték az ütemes vastapsot.”
  • 6. IVY 2013. május 12. 14:18
    „Az autó-hifi-s kije neki?”
  • 5. uborka 2013. május 12. 11:28
    „Gratulálok neki, hosszú eredményes életet, valamint, sok munkát kívánok neki !!!!!!!!!”
  • 4. EXENTER 2013. május 12. 10:58
    „Öröm nagyritkán pozitív cikket olvasni, mindemellett gratulálok Péternek, akivel 1954-ben együtt kezdtük az I.a-ban, mégpedig a " CSONGRÁDI, majd ZALKA MÁTÉ Áll.Ált.Iskolában, szépemlékű Temesi Ferenc igazgató úr idejében.
    További sikereket és tartalmas életet kívánok, jó látni azt hogy aranygyűrűs diplomák nélkül is lehet maradandót alkotni.”
  • 3. Figyelő 2013. május 12. 10:02
    „Szegény lovagrend!”
  • 2. Lucia 2013. május 12. 09:23
    „Szeged egyik legrendesebb embere! EMBER!”
  • 1. Bruhh 2013. május 12. 08:46
    „Gratulálok Ribizsár Urnak,példamutató,a fiatalok követhetnék.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mozdonymustra a szegedi nagyállomáson

Nyílt napot tartottak szombaton az Indóház téri nagyállomáson. Máskor nem látható mozdonyokra szállhattak fel az érdeklődők. Tovább olvasom