Szeged - delmagyar.hu

A karcagi születésű, s a Nagykunság fővárosához, annak hagyományaihoz hűséges alkotó a históriából, a kunok ősi kultúrájából meríti munkásságának lényegét. Számos plasztikája – így például a Nagykun milleneumi emlékmű - régészeti leletekre is visszautal, s feleleveníti a kunok szobrászati hagyományait.

A Móra-múzeum munkatársai által rendezett várbeli kiállításon az alkotó köztéri munkái, nagyméretű plasztikái fotónagyításokon jelennek meg. Látható lesz a már említett milleneumi emlékmű kettős lovasszobra, amelyen megjelenik a Móra Ferenc Múzeum régészei által feltárt csengelei kun lelet sisak-formája is. Ugyanígy képet kaphat a látogató Győrfi Sándor elkötelezett kun-szobrászatáról, a 4. sz. főút mellett 1995-ben a kunok honfoglalásának 700. évfordulójára felállított négy méteres szobrok fotóival is.

A hivatalban lévő Nagykun kapitány szobrai a várban.

A három évtizedes szobrászművészi munkásságot maga mögött tudó, Munkácsy-díjas alkotóművész Karcag város díszpolgára és mindezek után még Nagykun kapitány is. Nagykun kapitánynak lenni, egy rangos hagyományőrző tisztség, amelyet Nagykun települések hívtak életre 2001-ben. A kunok kultúráját, hagyományait őrző, továbbvivő ember kaphatja e tisztséget, s viselheti egy esztendőn keresztül. A Nagykun kapitányok tanácsa – közöttük Győrfi Sándor személyes részvételével – kezdeményezte a kunok világtalálkozójának életre hívását 2009-re.

Győrfi szobrászatát az is művészettörténeti jelentőségűvé emeli, hogy Tóth Sándor szobrászművésszel közösen visszaállította a szobrászat tisztes bronzöntő technikáját, az úgynevezett viaszveszejtéses módszert. A viaszveszejtés stílus lényege, hogy teljes mértékben szakít a korábbi "ipari öntéstechnikával".

Győrfi Sándor, a kun lelkű szobrászművész tárlata az egész eddigi életpályát átfogja: a mintegy 30 szobor, kisplasztika, a 6 tárlónyi érme és plakett, valamint a köztéri munkák fotói március 7-én, pénteken délután fél 5-kor tárulnak a nagyközönség elé. A kiállítás április 20-ig látogatható.