Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

A jövő megújuló energiaforrása

Algákkal – vízbontás révén, napfényből származó energia segítségével – nagy mennyiségű hidrogén termeltethető. Így a napfény ma még nehézkesen hasznosítható energiáját nagy mennyiségű, jól hasznosítható energiává lehet alakítani. A tudósok a hidrogént tartják a jövő „legesélyesebb" energiaforrásának. Folyamatosan megújítható, és nem környezetszennyező.
Tankoló hidrogénautó – a hidrogént, amellyel megy, még nem algák hozták létre. Illusztráció: DM/DV
Az SZBK-ban azon dolgoznak egy nemzetközi konzorcium keretében, hogy tökéletesítsék alsóbbrendű növények – algák és fotoszintetizáló baktériumok – hidrogéntermelő képességét. Ehhez a növényben lévő hidrogéntermelő enzimek, a hidrogenázok működését kell fokozni, génsebészeti módszerekkel – mondja Vass Imre, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatója.

A kifogyhatatlan fényenergia hasznosítására már léteznek bevált módszerek, ám ezeknek korlátai vannak. E korlátokat lebontaná azonban, ha a napenergia révén hidrogént állítanánk elő vízből, fotoszintézis segítségével – tudniillik ennek során nemcsak oxigén, hanem kis mennyiségű hidrogén is létrejön. Az Egyesült Államokban óriási tempóban folynak a kutatások a Bush elnök meghirdette „hidrogéntársadalom" elérésére, de Japán és Európa is egyre aktívabb ezen a területen. A svéd, német, francia, svájci és magyar kutatóintézetek együttműködésével dolgozó, nagy európai konzorciumban Magyarországot az SZBK Vass Imre vezette, és a Szegedi Tudományegyetem Kovács Kornél által vezetett csoportja képviseli.

A prototípus már létezik

Már létezik aprócska autó – mondja Vass Imre –, melynek a tetején fotoszintetizáló algák élnek, vizestartályban, ezek megtermelik a jármű mozgatásához szükséges hidrogént – a motortérben pedig ott az üzemanyagcellás hidrogénmotor. Kipufogógáz helyett víz jön létre. S a kocsi, megvilágítva: megy.

Hogyan állítható elő algák közreműködéssel hidrogén? Az algákat folyamatos fotoszintézisre kell késztetni – Németországban már létezik olyan „fotoszintetizációs nagyüzem", melyen belül 500 kilométeres csővezetéken kétezer köbméternyi algát keringtetnek vízben; ez biztosítja leginkább, hogy minden sejtet érjen fény, mely nélkül nincs fotoszintézis, tehát oxigén- és hidrogéntermelés.

– Miután az algák működése „nem hidrogéntermelésre van kihegyezve", a hidrogén csak melléktermék az életük során, a hidrogenáz enzim működését génsebészeti úton növelni kell – hívja föl a figyelmet az igazgató. „Melléktermékként" hidrogént termelő szervezetekből mintegy „fő termékként" hidrogént termelőkké változnak ezáltal az algák.

A további egyszerűsítést szolgálja a mesterséges – a fotoszintetizációt utánzó – rendszerekkel történő hidrogéntermelés. Itt is alapföltétel a napból érkező fényenergia, s a víz, a növényekben jelenlévő klorofillt azonban mesterséges pigmentmolekulákkal helyettesítik. Ezek elnyelik a fényt, s ugyanakkor hozzá vannak kötve egy vízbontó rendszerhez. E rendszer a vízből oxigént, protonokat és elektronokat állít elő, egy másik – szintén mesterséges – rendszer pedig a protonokból és elektronokból létrehozza a hidrogént. A szakember véleménye szerint az algák és fotoszintetizáló baktériumok segítségével történő iparszerű hidrogéntermelés 2020-ra már megvalósulhat, és a mesterséges fotoszintetézisen alapuló hidrogéntermelés létrehozásáig sem kell sok idő.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden szinten, szinte minden változik

Szeged érdeke, hogy az élet sok területén változtassunk. Ezt akkor is meg fogom tenni, ha tudom,… Tovább olvasom