Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

A katedráról a színpadra váltott a musical címszereplője

Szeged – Minden gyermek egy újabb, kicsi megváltó – mondja Újhelyi Kinga, a szegedi szabadtéri Mária musicaljének címszereplője. A debreceni Csokonai Színház tagja nem adta fel legnagyobb álmát, így lett tanárból színművész.
– A legnagyobb örömtől, a Mater Preciosától jutok el a darabban a Mater Dolorosáig, az anya fájdalmáig. Nagy változáson megyek át attól a mondattól, hogy az Úr Máriát választotta ki, hogy egyetlen fiát megkapja és megszülje, egészen odáig, hogy a kisdeddel a kezében azt mondja a tömegnek: „Leveszitek (a keresztről), ha már kihűlt? Szeretitek, ha megfeszült?" Micsoda mondatok ezek egy anya szájából? Nekem is van egy kislányom, és úgy gondolom, minden kisgyerekben ott van a fény, a remény születésének a lehetősége. Minden csecsemő egy újabb, kicsi megváltó – véli Újhelyi Kinga, a szegedi szabadtérin tegnap bemutatott és ma is színpadra kerülő Mária című musical címszereplője.

Mária szerepében: Újhelyi Kinga Fotó: Frank Yvette
Mária szerepében: Újhelyi Kinga Fotó: Frank Yvette

Református neveltetés

Újhelyi Kinga a Szilágy megyei kisközségből, Sarmaságról származik, ahol nagy hagyománya van a vallásosságnak. Ebből kifolyólag a produkció szakrális jellege sem áll távol tőle. 12 éves koráig, 1989-ig csak titokban járhatott templomba, és – mint mondja – nem volt szabad még magyarul beszélniük sem, nemhogy imádkozni.  

Az Erdélyből származó színművész a Károli Gáspár Református Főiskolán szerzett angoltanári és tanítói diplomát, de csak rövid időt töltött a katedrán. – Két év tanítás után, 21 évesen sem adtam föl az álmomat, hogy színésznő legyek. Felültem a vonatra, és elmentem Marosvásárhelyre. Úgy nézett ki az egész, mint amikor a szegény lány elmegy szerencsét próbálni, mert ismerősöm sem volt, akinél megszállhattam volna. Beültem a taxiba, és mondtam, hogy vigyen a színművészeti egyetemre. Egy hétig tartott a felvételi, és amikor láttam az eredményt, hogy bejutottam, teljesen kész voltam. Előre tudtam, hogy ha nem sikerül, folytatom a tanítást, és nem próbálkozom többször, de ha felvesznek, Thália oltárán fogok áldozni egész életemben – meséli Újhelyi Kinga, aki 2006 óta a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja. Azt mondja, nagyságát és mélységét tekintve sem kis feladat Máriát játszani, és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy őt választották a szerepre.

– A darab szövege és hangzása egyformán gyönyörű: költői sorok és Szarka Tamás-os zene. Széles hangterjedelem kell ahhoz, hogy az ember el tudja énekelni. Az előadás egyik legjelentősebb mondanivalója a szeretet felélesztése, ápolása a szívünkben. A fiatal lányokhoz és anyákhoz pedig remélhetőleg eljut az a gondolat, hogy érdemes és kell egy nőnek gyermeket hozni a világra. Félre kell tenni a karriert, ez persze nehéz, de kétezer évvel ezelőtt sem volt túlságosan könnyű a helyzet – mondja a színésznő, aki először szerepel a Dóm téren. Úgy véli, jó érzés a szabad ég alatt játszani. Szabadságot és örömet ad neki az a tudat, hogy nincs tető a színpad fölött.

Olvasóink írták

  • 4. csd79 2012. augusztus 05. 18:11
    „Tudjuk, hogy tükörbe nézni senkinek sem esik jól, ha a tükör olyat mutat, amit nem esik jól látni. Sajnálom, hogy az alábbiak szerint főleg olyanok járnak színházba, akik az orruknál nem látnak tovább...”
  • 3. zehn 2012. augusztus 05. 13:33
    „Láttam. Mit mondjak? Fájt!”
  • 2. maci2012laci 2012. augusztus 04. 20:03
    „Szűzmária misztériumát a Havas Boldogasszony búcsúban jobban meg lehet ismerni Alsóvároson ma és holnap - véletlen az időbeli egybeesés? -, mint ebből a förmedvényből. És a Búcsú alkalmas a fenti "színdarab" okozta lelki-szellemi környezetrombolás kárenyhítésére is.”
  • 1. kokovageza 2012. augusztus 04. 18:26
    „Tegnap megnéztem a darabot, senkit nem szeretnék megbántani, de ilyen értékelhetetlen előadást szerencsémre még nem láttam a Szegedi Szabadtérin. Szégyen, hogy ez egyáltalán előadható egy ilyen hagyományokkal rendelkező színpadon. A zene minden dallamot, szép harmóniát nélkülöz, ezt már csak a hangszerelés és az énekhangok (talán kivétel Mária) múlják alul. Az egész koncepció, a térkihasználás, a szereplők szakmai igénytelenséget sugallnak, az egész egy maszlag, amibe mindent szerettek volna beletömni, és mégsem került bele semmi igényes. A téma pedig a szakrális mivolta miatt vonzónak tűnt, de hihetetlen csalódást keltett. Az volt az érzésem, mintha sem a szerző sem pedig a rendező nem ismerné az ,,igazi" történetet, csak eladni akarták ezzel ezt az agyrémet. Talán azt a szót, hogy musical felejtsük el ezzel kapcsolatba hozni. Csak remélni merem, hogy mindazoknak, akik először látogattak el életükben ebbe a csodálatos "szentélybe", nem ment el örökre a kedvük ettől a csodálatos tértől.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiküldték az üzletből Ágnest vakvezető kutyája miatt

– Szeretném, ha figyelmesebbek lennének az emberek – mondja a szegedi születésű, Nagy-Britanniában élő, most itthon nyaraló Oláh Ágnes, akit kiküldtek a multiból. Tovább olvasom