Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

A keleti mozgáskultúra bűvöletében

A szegedi buszmegállókban, villanyoszlopokon rengeteg a harcművészetet hirdető plakát. A foglalkozásokat zömmel egyetemisták látogatják, de minden korosztályból akadnak szép számmal, akiket elbűvöl a keleti mozgáskultúra, a technikai tudás, vagy a japán fegyverek.
Dai Sifu Máday Norbert és Si-Mei Kovács Eszter mesteri ütésváltása. tó: DM/DV
Szegeden körülbelül negyvenen gyakorolják a keleti harcművészetek Wing Tsun kung-fu irányzatát. Si-Mei Kovács Eszter vezetésével hat éve működnek csoportjaik, amelyeket leginkább egyetemisták látogatnak, de bárkit szívesen látnak itt, aki elmúlt tízéves.

– A Wing Tsun kung-fu nem igényel különleges testi erőt, hajlékonyságot. A logikán, az ésszerűségen van a hangsúly. Az erősebbet legyőzi az okosabb elvet követjük – avatott be harcművészetük alapjaiba a mester. Az erőelvezetési módszereken alapuló technika lelke a „tapadós kéz": ha a támadó ütősávba ér, a védekező egy pillanatra sem szakad el a kezétől.

A Wing Tsun kung-funak 12 tanuló- és 12 mesterfokozata van, Si-Mei Kovács Eszter jelenleg a 3. mesterfokozat tulajdonosa. – A fokozatokat nálunk színes szilvavirágok jelölik, az első a fekete – mutatta be az oktató. A mesterfokozatoknál már nem változnak a virág színei, mindegyik arany. Itt már a nadrágon lévő sávok vastagsága jelöli, ki mit ért el. A 11. mesterfokozatot csak azok kaphatják meg, akik visszavonultak a tanítástól, az utolsót pedig csak akkor érheti el a mester, ha meghalt. A Wing Tsun kung-fu ezzel figyelmeztet arra, hogy életünkben nem érhetjük el a tökéletességet. Az idejárók egy része csak kikapcsolódni akar a sporttal, mások számára önmaguk minél teljesebb megismerése a cél, de februárban bemutatókon is megcsillantják tudásukat.

A Bujinkan Dojósok tizenhat éve működő szegedi csoportja nem csak a testet használja fegyverként. A Hegyes Endre és Kosztolányi Péter által vezetett edzéseken a tanulók japán harci fegyvereket is segítségül hívnak.
– Hosszú és rövidebb botok, kardok, kések, és a modern kor igényeinek megfelelően lőfegyverek az eszközeink – mondta Hegyes Endre. Persze ezek mindegyike gyakorlófegyver, nincs élük, hegyük. Gyakorlásnál a pszichológiai hatás a fontos, hogy a megszólalásig hasonlítsanak a valódi fegyverekre. A Bujinkan Dojo a japán nindzsák, szamurájok világába viszi el a tanulni vágyókat. A nyolcszáz éves tradíción alapuló technikát háborúra fejlesztették ki, ezért nincsenek versenyeik. Talán nem véletlen, hogy ennek a harcművészetnek számos oktatója szolgál, szolgált fegyveres alakulatoknál. Hegyes Endre szerint tanulóikat a testmozgás, a keleti mozgáskultúra tisztelete vezérli hozzájuk, egy részüket azonban a fegyverek vonzzák.


Brazil szépség

A manapság divatos brazil harcművészet, a Capoeira művelői kevesen vannak Szegeden. Az érdeklődés hiánya miatt egyik klubjuk, a Grupo Capoeira Brasil meg is szüntette működését.
– Budapesten népszerűbb a Capoeira, sorra nyitják az új klubokat – mondta el Kertész Gábor, aki az edzéseket vezette. – Sajnos sok fitneszterem hirdet meg Capoeira néven foglalkozásokat. Ezek gyenge utánzatok, mégis sokan választják őket – sajnálkozott az oktató. Borsosnak tűnhetett a tanulóknak a havi 5000 forintos költség is. Pedig ha figyelembe vesszük, hogy a megszűnt szegedi tanfolyamot brazil oktató vezette heti két alkalommal, talán megérte rá áldozni. – Sokan azt hiszik, hogy ez nem harcművészet, hanem egy tánc, mert fontos a mozdulat szépsége, tele van akrobatikus elemekkel. Akik viszont már megfelelő szinten vannak, sokszor elég keményen összegabalyodnak – mesélte Kertész Gábor, aki szeptembertől az egyetemisták újabb rohamára számítva újra szeretné éleszteni Capoeira óráit. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lebontották a Bunkóczi-pavilont a Mars téren

Kényszerbontással tegnap megkezdődött a szegedi Mars téri bódéváros felszámolása. A többi, mintegy… Tovább olvasom