Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

A kerecsensólyom esete az al-Kaida terrorszervezettel

A kerecsensólyom-csempészet az al-Kaida egyik jövedelemforrása – jelent meg egy internetes portálon a hír, amit országos lapok is átvettek. A minisztérium szakembere erre azt mondja: al-Kaida nélkül is folyik a nemzetközi sólyomcsempészet.
A dél-alföldi régióban már négy-öt pár kerecsensólyom fészkel. Korábban kipusztulás fenyegette. Fotó: Haraszthy László
Az al-Kaida egyik, nem jelentéktelen jövedelemforrása a kerecsensólyom-csempészetből származik – jelent meg az interneten a hír. – Nem kell a sólyomcsempészethez al-Kaida – mondja ezzel kapcsolatban Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a védett állatok kereskedelmével foglalkozó washingtoni egyezmény hazai felelőse. Azt is tudja, ki rakta föl az internetre ezt a hírt, s hogy csak szenzációhajhászás volt a cél. Annyi igaz belőle: Közép-Ázsia szegény országaiból – főleg Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia – folyamatosan csempészik az arab országokba a rendkívül ritkuló sólymokat.

Az arab országokban régen egyszerű táplálékszerzési mód volt a betanított ragadozó madárral történő vadászat: a sólyom megfogta a madarat, és a család számára megvolt az ebéd. Mára a solymászat státusszimbólum lett – sólyom nélkül az olajsejk nem érzi igazán olajsejknek magát. Rodics Katalin nemzetközi szervezetek tagjaként éppen olyan terveken dolgozik, melyek gátját állnák a sólyomcsempészetnek, érvényt szerezve a washingtoni egyezménynek.

Magyarország is érintett a sólyomcsempészet-ügyben. Legalábbis – mondja Lovászi Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági osztályvezetője – néhány évtizeddel ezelőtt tőlünk is javában vitték ki illegálisan a sólymokat, s az egyéb ragadozó madarakat külföldre. Nem túl régen meg is került egy Magyarországon madárgyűrűvel ellátott – fióka korában természetvédők meggyűrűzte – sólyom a Közel-Keleten.

Elszökött tulajdonosától, és aki befogta, jelentette a gyűrű adatait. Nem véletlenül őrzik természetvédők éjjel-nappal a sólyomfészket heteken át, amíg a tojásból ki nem kelnek és repülőssé nem válnak a fiókák. Ma Magyarország a világ egyetlen országa, ahol növekszik a kerecsensólyom-állomány. Ma mintegy 140 párra tehető a fészkelő kerecsenek száma az országban, holott a hatvanas években még kipusztulás fenyegette. Az eredmény a minisztérium, a Természetvédelmi Hivatal, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) együttes erőfeszítéseit dicséri.

– A helyzet javulása nem jelenti azt, hogy a sólymokra ne kellene továbbra is nagyon vigyázni – hívja föl a figyelmet Rodics Katalin. Szerencsére a kerecsen mind gyakrabban telepszik meg nagyfeszültségű elektromos távvezetékek póznáin – ezek a középfeszültségűekkel ellentétben a madarakra veszélytelenek –, a természetvédők által elhelyezett mesterséges fészekben. És a nagyfeszültség megőrzi az embertől a fészket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A radnótisok szerint könnyű volt a matekérettségi

A szegedi radnótis diákok szerint nem volt nehéz a tegnapi matematikaérettségi, noha igazgatójuk… Tovább olvasom