Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

A kis lakás is megoldás lehet

Szeged - Az IKV Zrt. az utolsó pillanatig tárgyal a bérlőivel, kimerült-e minden lehetőség a végső lépés, a kilakoltatás előtt – állítja Tápai Péter elnök-vezérigazgató.
– Az IKV ma 4385 önkormányzati bérlakást kezel, fizetési nehézségekkel 2166-an küzdenek, közülük 2 éven túli tartozása 542 bérlőnek van. Az előző cégvezetéstől örökölt, lakásbérbeadással kapcsolatos hátralék összege 2010. december 31-éig 350,5 millió forint volt – sorolja az adatokat Tápai Péter, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Ügyvédi szakaszba 1500 ügy jutott a nem fizető lakókkal szemben, jogerősen 32 bérlőt ki is lehetne lakoltatni, a bírósági eljárás ugyanis már befejeződött.

Tovább várnak a kilakoltatással

Mivel a szociális alapellátás biztosítása a települési önkormányzatok feladata, a kilakoltatás előtt meg kell nézni, hogy az önkormányzat élt-e minden lehetőséggel, amit számára a törvények előírnak. Az IKV-nál is készül már egy összesítés azokról, akikkel szemben meg lehet indítani a kilakoltatást, de rajtuk az önkormányzattal közösen még mindig segíteni akar a cég: szeretné megvizsgáltatni, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat segítő kezet nyújtson. Minden olyan esetben, amelyben jogerős döntés született a kilakoltatásra, a végső döntést az önkormányzat hozza meg.

Azzal kapcsolatban, milyen engedményeket tehet a cég a bérlőknek, a következő választ kaptuk: az IKV keze „meg van kötve", mivel a tulajdonos, vagyis az önkormányzat döntéseinek végrehajtója. A társaság ugyanis a bérleti díjak meghatározott részét fix díjként köteles a városnak befizetni, s ez az összeg független attól, hogy mennyit tud beszedni a bérlőktől. Az önkormányzat nem mérlegeli a bevétel, a beszedés módját, idejét, az IKV-nak pedig nincs a kezében más lehetőség, mint a jogi út betartása, betartatása. A társaságnak ugyanakkor eszközei sincsenek a nem fizetők terheinek csökkentésére.

Azért sem adhatnak engedményeket, mert miközben van, aki nem fizeti a költségeket, mások hosszú listán várják, mikor juthatnak önkormányzati bérlakáshoz. Egy ilyen kivételezés igazságtalan lenne azokkal szemben, akik pontosan fizetnek. A szociális bérlakásra viszont csak az alacsony jövedelműek jogosultak, s ebbe bele van kódolva az is, hogy a keveset keresők nehezen, vagy egyáltalán nem tudják majd fizetni a költségeket.

Mégis, mit lehet tenni azért, hogy ne kerüljenek utcára a családok? A vezérigazgató szerint a legfontosabb a párbeszéd, a kompromisszumra törekvés. Azt tanácsolja: akinek nehézségei támadnak a lakbér fizetésével, még időben – leginkább azonnal – keresse meg az IKV-t, hiszen ha nagyon megcsúszik, sokkal nehezebb segíteni neki. A megoldás a megegyezés; egyik módja az elmozdulásnak, ha a bérlő kisebb lakásra cseréli meglévő otthonát. Ezzel a rezsiköltsége is csökkenhet. Az IKV dolgozik egy olyan programon is, amellyel a lakáscserén kívül a munkanélküli bérlők megsegítését szeretné megoldani. Ezért tartja fontosnak, hogy az utolsó pillanatig tárgyaljon a bérlőivel. Ebből a megközelítésből az önkormányzatnak is törekednie kell arra, hogy az eladósodással veszélyeztetett családokat jövedelemhez juttassa. Munkahelyteremtéssel, közcélú munkával, s ha ez nem megy, szociális támogatással, a fűtéstámogatástól egészen az átmeneti segélyig.

Olvasóink írták

  • 4. AN 2011. június 30. 15:14
    „#2 igazságkereső,
    Nehéz most a helyzet mindenkinek, főleg, akinek hitele van
    De szerintem nem fog a meglepetés erejével hatni, ha azt mondom, a hátralékos lakásbérlők túlnyomó többsége nem azért nem fizet, mert munkanélküli lett. AZOK fizetnek. Még ha enni nincs is mit, fizetnek, mert a gyerekek feje fölé fedél kell.
    Akik nem fizetnek, azok nagy többsége 5 évre kapta a lakást, szociális alapon. Nem is törekszik a béreli díj fizetésre, mert jól tudja, hogy úgysem rakják ki, tekintettel a gyerekekre. Még ha az 5 év lejár is, mire kiperelik onnan eltelik 8-10 év is. Addig ott lakik, rongálja a lakást, lehetetlenné teszi a környezete életét, és mégsem történik semmi.
    Az egész szociális pályáztatás rendszere úgy rossz, ahogy van. Igaz, hogy legális jövedelemhez van kötve, nincs MUNKAVISZONYHOZ kötve. Vagyis van, de a munkaviszonyt nem a tb-nek kell igazolni, hanem egy "munkáltatónak", senki nem néz utána, hogy az igazolás valós-e. Ezért már eleve kódolva van a nem fizetés.
    Ugyanakkor legális munkahellyel, rendezett körülmények között élő 1-2 gyerekes családok nem jutnak lakáshoz.
    Hosszan tudnék mesélni erről, de nem untatok vele senkit.”
  • 3. zoltanszabo 2011. június 30. 11:04
    „T. 2. Magyarország pont olyan demokratikus --mint KÍNA:”
  • 2. igazságkereső 2011. június 30. 10:34
    „Vizsgálták-e annak okát,okait, hogy miért nem került kifizetésre a havi költség, és minden egyéb szolgáltatásai számla? Mert miközben 2002-2010 között az előzőekhez képest tovább nőtt a megszüntetett munkahelyek száma, váltak emberek százai,ezrei munkanélkülivé és ennek következtében jövedelem nélkülivé,az álláshirdetésekre beadott jelentkezésekre,pályázatokra még csak nem is válaszoltak -arról már nem is szólva,hogy nálunk Magyarországon, így Szegeden is gyakorlat, hogy az állást meghirdető kijelenti,hogy csak 35-40 éves korig veszi fel a jelentkezőt, ha egyáltalán felveszi és három után újból el nem küldi! Egyszóval nagyon sok oka van annak,hogy fizetésképtelenné váltak családok és nem önhibából nem fizetik a rezsitartozást,banki hiteltartozásukat. Nahát a banki hiteltartozás is megérne egy "misét",mert ha az önkormányzatok, a kormány felhívná a bankok figyelmét az 1996.évi Törvény 46.§-ára, valamint a hitelintézeti törvény 213.§.(b.) pontjában foglaltakra,akkor talán még az is kiderülne,hogy miben mulasztottak a bankok,mit nem tartottak be a hitelek kihelyezéseinél,és talán az is kiderülne,kiderülhetne, hogy miként tudtak a magyarországi bankok a nemzetközi nagybankok által kirobbantott és "virtuális devizaválság" közepette 350 milliárd forint tiszta haszonra szert tenni.Ezen a magyarországi banki tiszta nyereség összegén még a nálunk működő leánybankok anyabankjai is meglepődtek! Akkor miért is ez a heves, kilakoltatások által megszerezni kívánt lakásszámok növelése, banki tulajdonba vételének irritálóan erőszakos szándéka?!! Egyáltalán, országosan, önkormányzati szinten foglalkozott valaki is Dr.Boros Imre Magyar Hírlapban 2010.november 26.-án megjelent "Mohó bankok diszkrét bája"címmel megjelent tanulmányával, és foglalkozott valaki is hivatalos szerv Torba Tamás közgazdász "Adósrabszolga devizahitelesek"címmel a Magyar Nemzetben 2011. május 28.-án megjelent tanulmányával? Miért e néma csend a két tanulmány társadalmi hatásának vizsgálatáról- már ha volt egyáltalán ilyen?- és a társadalom -mint embertömeg! - érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyása? Bizony, bizony itt lenne végre az ideje annak,hogy nálunk Magyarországon befejeződjék a fiskális spekuláció, a multikulturális simli, amely ugyan néhány csoportnak ( bankoknak,magyarországi devizaüzéreknek) kifejezetten nagy biznisz,de egy országon belül ennek alárendelni százezres nagyságrendben családokat, az már kifejezetten tisztességtelen és antidemokratikus! Már pedig Magyarország egy demokratikus állam és ezt deklarálta is! vagy ekkorát tévednék meglátásommal?!!”
  • 1. deszkás 2011. június 30. 09:02
    „A Bankok is erről pampogtak nyilvánosan miközben minden folyt al-la levagy...Miközben 2 éves elmaradások vannak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A CT-vizsgálat 12–80 ezer, az MR-készülékes 25–85 ezer forint - ˝maszek˝ alapon

A műtéti várólisták mellett hosszú a diagnózist segítő berendezésekre előjegyzést kérők névsora is: 2–6 hónapot kell várni az MR-vizsgálatra. Tovább olvasom