Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 16°C | 25°C Még több cikk.

A kismacska nem szelektív hulladék

Alig több mint egy évük maradt a magyaroknak arra, hogy megtanulják külön zsákba tenni a sörösdobozt és a pörköltmaradékot. A legtöbb európai ország megelőz bennünket a szelektív hulladékgyűjtésben. Magyarországon mindössze a szemét 22 százalékát hasznosítják újra.
Szelléné Katkó Krisztina: Meggondolom, hogy veszek-e PET-palackot. Fotók: Schmidt Andrea
Szelléné Katkó Krisztina: Meggondolom, hogy veszek-e PET-palackot. Fotók: Schmidt Andrea
A szegedi Szelle családban külön gyűjtik a papírt, az üveget és a műanyagot. A sütőolajat a Molhoz viszik, a gyerekek tízóraiját műanyag zacskó helyett papírba csomagolja az édesanyjuk, vásárolni pedig textilből készült szatyorral mennek.

Szelléék biofűnyírója: Paté, a nyúl

– Ha egy háziasszony, egy családanya az alapanyagok kiválasztására gondot fordít, akkor a keletkező hulladék kezelésére is ugyanakkora gondot kell fordítania. Meggondolom, hogy veszek-e PET-palackot. Ha volna üveges tej, vagy visszaváltható lenne, azt venném. Kimosok mindent, mert ha belerohad a tej, gyümölcslé, az veszélyes hulladéknak számít egy idő után – mondja Szelléné Katkó Krisztina. A három gyermeket nevelő szegedi nő szerint a sok szemét a városiasodás egyik káros következménye. – Tanyán nem keletkezik annyi szemét – mondja.

A Szelle család „komposztáló gépezete és biofűnyírója" a kertben él. A Paté nevű nyúl a legtöbb növényi hulladékot megeszi. Szelléék Újszegeden élnek, ezért a külön összegyűjtött papírt, üveget és műanyagot a Temesvári körúti toronyházhoz viszik el. Ott van legközelebb szelektívhulladék-gyűjtő sziget. – Két kicsi kukám van a ház előtt. Most szeretném színkódoltra cseréltetni őket, ha lehetséges. A kerti hulladék egy részét komposztáljuk, a másik részét kitesszük a ház elé. Hol elviszik, hol meg ott rohad a levél nyolc-tíz napig az utcán – magyarázza. A gyerekek – Bálint 14, Bori 12, Marci 8 éves – tízóraiját és uzsonnáját műanyag zacskó helyett papírba csomagolja az édesanyjuk, vásárolni pedig textilből készült szatyorral mennek. A sütőolajat, amiből bár nem sokat használnak, a Molhoz viszik, ott adják le.

A Szelle család  már most szelektál. Borinál a műanyagok, Marcinál a PET-palackok, Bálintnál pedig az üvegek
A Szelle család már most szelektál. Borinál a műanyagok, Marcinál a PET-palackok, Bálintnál pedig az üvegek

51 sziget városa

Szegeden összesen 51 szelektív gyűjtősziget található, amelyek igen népszerűek, így az 5 köbméternyi tartalmukat hetente szállítják továbbválogatásra. 7 hulladékudvar fogadja nyitvatartási időben az elkülönítetten gyűjtött hulladékot, bekerített, személyzettel ellátott parkosított, burkolt területen, külön konténerekkel. A környezetgazdák éves szinten közel 3000 tonna lakossági szelektív begyűjtésből származó válogatott és bálázott csomagolási hulladékot adnak át hasznosításra, ami jelentős, azonban a tevékenység még ezzel együtt sem nyereséges. A szelektált mennyiség évek óta nem változik, de a hasznosíthatatlan vegyeshulladék-mennyiség növekszik.

Krisztina húga Franciaországban él. Ott megbüntetik, aki nem szelektál. – Ahol nagyobb a jólét, ott könnyebb a társadalmi tudatosságot elérni – teszi hozzá.

Elsöprő többség a szelektálás mellett

A szegedi család időben kezdte el a szelektálást, ez 2015 januárjától mindenkinek kötelező lesz, erről döntött nemrég a parlament. Az Országgyűlés elsöprő többséggel, 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett szavazta meg az új, hulladékról szóló törvényt októberben. Mostantól három év áll a környezetügyért felelős államtitkárság és az önkormányzatok rendelkezésre, hogy kiépítsék az úgynevezett „házhoz menős" szelektív gyűjtést, azaz amikor a szemétszállítók közvetlenül a házaktól, társasházaktól viszik el a válogatott hulladékot. A kormány közleményben tudatta, hogy elsődleges céljuk a szabályozással a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. Arról egyelőre nem született döntés, hogy milyen büntetésre számíthat az, aki nem szelektíven gyűjti a szemetet.

10 ezer szegedi háztartás a sárga zsákos rendszerben

– Szegeden közel 15 éve működik a szelektív hulladékgyűjtés, az országban elsők között vezették be. Az elmúlt öt esztendőről elmondható, hogy a lakosságtól számunkra átadott szelektált anyag mennyisége még mindig nem éri az összhulladék 10 százalékát – mondta Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte ugyanakkor örömteli, hogy jelentősen emelkedik az iskolai, óvodai gyűjtésből származó papír, PET-palack és italos karton mennyisége. Hozzátette, a nem szelektált hulladék 50 százaléka hasznosítható lenne.

Szemétkupac a Sándorfalvi úti regionális hulladéklerakóban. Ember és gép is szelektál
Szemétkupac a Sándorfalvi úti regionális hulladéklerakóban. Ember és gép is szelektál

– A nálunk már működő, házhoz menő szelektív gyűjtésben, az úgynevezett sárga zsákos rendszerben mintegy 10 ezer szegedi háztartás vesz részt. Egyre többen csatlakoznak az egyszerű, nekünk rengeteg költséget megtakarító rendszerbe, a kétheti elszállításra hamar átállt a lakosság. Megszűntek a panaszok és a félig telt zsákok is. Az üres zsákokat megváltozott munkaképességű dolgozóink kézbesítik. A szelektálási gyakorlatban azért van még hova fejlődni. A begyűjtött anyag negyedrészt még mindig hasznosíthatatlan, ezért tovább kell válogatnunk kézi erővel, ami igen költséges. Sajnos sokan fosztogatják a városban elhelyezett gyűjtőszigeteket, a sárga zsákokat szétszedik. Több gyűjtőszigetet kellett megszüntetnünk, mivel sokan szeméttelepnek használják ezeket. Nem ritkák az extrém esetek, dobtak már be élő kismacskát, raktak trágyát és egy spájznyi romlott befőttet is a sziget elé. Bizonyos helyszínek kriminálisak, ide kamerákat szerelünk. Az egyszer használatos, nem igazán környezetkímélő sárga zsákos rendszert egyéni szelektív edényzetre szeretnénk leváltani, amely egy pályázatunk része – mondta Makrai László.

* * *

Variációk szelektív gyűjtésre: szigetek, pontok, sárga zsákok

Szentesen tavaly 300 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek össze. Minden kisebb megyei városban működnek hulladékgyűjtő szigetek, ahová a műanyagot, papírt és üveget vihetik a lakók.

 
Magyar környezetbarát termék védjegy

Magyarországon 1994-ben alapította a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, amely a környezetbarát termék védjegy egyes termékekre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozását, odaítélését
koordinálja. Mai napig mintegy 100 termék nyerte el a cédrust ábrázoló védjegyet. A gyártónak a pályázati díjat, illetve a termék éves forgalmának 2 ezrelékét kell befizetnie.

Szentesen 2003-ban vezették be a szelektív hulladékgyűjtést 3 gyűjtőszigeten – tájékoztatta lapunkat Kiss Ferenc, a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. munkatársa. Jelenleg 34 gyűjtőszigetet és 14 társasházi gyűjtőpontot működtetnek a Kurca-parti városban, ahol műanyagot, üveget és papírt gyűjtenek. Ezen felül a háztartások mintegy kétharmadából szállítja el havonta egyszer sárga zsákban a Szentes Városellátó Nonprofit Kft. a szelektív hulladékot, amelyet a cég maga válogat szét és értékesít. Kiss Ferenc elmondása szerint tavaly mintegy 300 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek össze Szentesen.

Hódmezővásárhelyen 2003-ban vezették be a szelektív hulladékgyűjtést – számolt be korábban lapunk. 64 szigeten 4 konténerbe – műanyag, papír, fém, üveg – vihették a hulladékot a vásárhelyiek. Később csökkent a szigetek száma, az önkormányzat új rendszert indított el. A társasházi övezetekben maradtak meg a konténerek. A kertes házaknál a papírt és a műanyagot szétválogatva az A. S. A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. a házaktól szállítja el. Makón 2010 júliusától kezdte meg az akkori szolgáltató a hulladékgyűjtő szigetek rendszeres heti ürítését. 2010 júliusában 21 ilyen pont volt a Maros-parti városban. A rendszeres használat tapasztalatai alapján, a szolgáltatóval egyeztetve 2011. április 1-jétől 9 hulladékgyűjtő sziget működik Makón. Csongrádon 2009 óta 23 szigeten gyűjti a Csongrád Víz- és Kommunális Kft. a szelektív hulladékot, a műanyagot, a papírt és üveget – tájékoztatta lapunkat Puskás Jenő igazgató.

Hozzátette: a háztartásokból még nem gyűjtik szelektíven a szemetet, de tudják, hogy a hulladéktörvény szerint ez 2015. január 1-jétől kötelező lesz.

* * *

Betétdíjat tennének a joghurtra is

30 forintos egységes betétdíjat vezetne be a tervek szerint a kormány jövőre az üveg- és PET-palackokra, joghurtos és tejfölös poharakra, illetve fémdobozokra. „A Vidékfejlesztési Minisztérium a jövő évi választási ciklus után vezetné be az Európa számos országában sikeresen működő betétdíjrendszert" – nyilatkozta korábban Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a sajtóban.

Bálában a PET-palackok a szeméttelepen. Nyomás alatt
Bálában a PET-palackok a szeméttelepen. Nyomás alatt

Magyarországon évente több mint 60 ezer tonna pillepalack kerül forgalomba. A betétdíj célja, hogy a fogyasztók ne dobálják el a palackokat, kíméljék a környezetet. A kormány 10 milliárd forintot szán a rendszer kialakítására, és számításuk szerint ez évi 90 milliárd forintos forgalmat eredményezne. Elsősorban a kisboltokban helyeznének el automatákat, amelyekbe bedobhatók a kiürült palackok, dobozok. Ezeket regionális hulladékközpontokban dolgoznák fel, hasznosítanák újra. A hvg.hu megírta: egy visszaváltó automata bekerülési költsége 3 millió forinttól indul, így a 10 milliárdos keret nemigen tudná kielégíteni az ország 3200 településének automataigényét.

– Évente körülbelül 4 milliárd forint finanszírozási költséget jelentene a cégünknek, ha bevezetnék a kötelező betétdíjat – mondta Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte tisztázni kellene, hogy környezetet akarnak védeni vagy újabb adót beszedni. Az élelmiszeripar az utolsó, amely még tartja magát, tehát egy ilyen döntés előtt ildomos lenne a termelő- és a kereskedelmi szektorral is egyeztetni – emelte ki a cégvezető, aki szerint a kisboltok nagy veszélybe kerülhetnek a betétdíj-finanszírozási többletköltség miatt. Balogh Levente úgy látja, egyelőre sok a nyitott kérdés, nem világos például, hogy a boltokból ki viszi majd el a palackokat, és hogyan fogják újrahasznosítani, valamint hogyan kerül vissza a gyártókhoz a betétdíj. Úgy véli, mérlegelni kellene többek között a termelőcégekre, majd a közvetlen fogyasztókra mért palackonkénti körülbelül 30 forintos plusz finanszírozási többletköltség piaci hatását is.


* * *

Akik importálják a szemetet

Van olyan ország, ahol hétféle szemetet különböztetnek meg azok, aki szelektíven gyűjtenek. Norvégiában és Svédországban szemétimportra van szükség.

Nyugat-Európában a hetvenes-nyolcvanas években elindították az akkor még csupán kísérleti lakossági szelektív hulladékgyűjtési akciókat. Azóta a szeparált gyűjtés a legtöbb nyugat-európai országban megszokott dologgá vált. Környezetvédők szerint Magyarország a szelektív hulladékgyűjtésben 20-30 évvel marad le más átlagos uniós országoktól.

Az újrahasznosítható hulladékok szétválogatása ma már az európai állampolgárok mindennapjainak szerves része, 2005-ben megközelítőleg 20 millió tonna szelektíven szétválogatott szemetet számoltak össze.
Ausztria, Németország és Belgium számít mintaországnak. A lakosság körében ezekben az országokban már régóta hagyománya van a szelektív hulladékgyűjtésnek. Az ottani háztartásokban a hulladékot gyakran hétfelé osztják. Fehér üveg, színes üveg, műanyag, fémhulladék, karton- és újságpapír, komposztálható hulladék és egyéb háztartási hulladék – ezeket különböztetik meg.

Akik nem szelektíven gyűjtik a hulladékukat Belgiumban, magas összegeket fizetnek. A nem szelektíven gyűjtött hulladékot egy speciális zsákban szabad csak elhelyezni, amelynek az ára meglehetősen magas.

Norvégiában az energia felét szemétégetésből nyerik. A szemétégetők annyira hatékonyan működnek, hogy kénytelenek szemetet importálni például Svédországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból. A hulladékégetők optikai érzékelőkkel állapítják meg a kukászsákok színéből, hogy milyen jellegű a hulladék, és ez alapján osztja szét őket. Az Egyesült Államokban a szemét 34 százaléka kerül telepekre, ez Svédországban alig 4 százalék.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. pirochatechin 2013. november 02. 21:02
    „#21. Bruhh: Nekem is ilyen gondjaim vannak.”
  • 25. queenmargareth1 2013. november 02. 15:08
    „23 én tudom, mert számukra elviselhetetlen ilyenről tudni is.Mert fejlődés az van, de, ha pszichiés beteg valaki, azt azonnal gúnyolják.”
  • 24. macs 2013. november 02. 14:53
    „17. Tina80,
    sokszor látom, hogy a kivett zsemlét vagy kiflit nem találja megfelelőnek a kedves vevő, ezért visszateszi. Sőt elég hosszasan, jó néhányat összefogdosva válogat. Ez pl. nem zavar? Igaz, nem látszanak hajléktalannak, de tudod, hogy pár perccel korábban mit fogdostak?”
  • 23. _csutak_ 2013. november 02. 11:46
    „@queenmargareth1:
    A mániás depresszió egy gyűjtő név, azon belül bármi lehet.
    A baj csak az az ilyen betegekkel, hogy nem hiszik al a másik embernek, ha felhívja rá a figyelmet :(”
  • 22. queenmargareth1 2013. november 02. 09:57
    „csutak nem mániás depresszió inkább pánik és kényszerbetegség keveréke is lehet, de egyszerűen tényleg pokolian félhet ezektől, mint más a póktól bár az is pánik., na mindegy.”
  • 21. Bruhh 2013. november 02. 07:43
    „Mióta szelektiv zsák van,mi azóta igy gyüjtjük a hulladékot.Nagy változáson ment keresztül a sárgazsák,egyre vékonyabb,igy nem csoda,hogy nem lehet telepakolni,mert szakad össze-vissza. Két hetente viszik,ez is borzasztó,persze nem vettem még fel titkárnőt,hogy figyelmeztessen mikor kell kitennem.De ha mégis eltalálom a szállitási hetet, van ugy,hogy zsákostól reggelre ellopják. Volt zsák, nincs zsák.Na ekkor már én is szarok a szelektivségre.”
  • 20. _csutak_ 2013. november 01. 23:50
    „@Tina80:
    Már megbocsáss, de amit leírtál az a mániás depresszió nyilvánvaló tünete :(
    Ne lépj ki a házadból, mert fejedre eshet a cserép, tégla, repülő, bármi ...”
  • 19. Vazeratti 2013. november 01. 23:19
    „#17, engem anyukám arra nevelt, hogy mossak meg mindent és ne vegyek dolgokat a számba "csak úgy". Nálad ez kimaradt? Mikor vezetik már be a jogosítványt az internetre is?

    Miért kell, hogy legyen összefüggés az életszínvonal és a szelektív gyűjtés között? Ha rosszul élek, akkor már csak azért is összekeverem? Vagy ha rosszul élek, akkor nem fogom fel, hogy mi ennek a lényege csak azt látom, hogy "dehát egybe öntik az egészet". Nem értettem, hogy mit élveznek azon az emberek, hogy a bűvész ezt-azt kihúzgál a kalapból, de most rájöttem, hogy az ilyen értelmi színvonalon lévők csak azt látják, hogy milyen csuda, hogy abban a kis kalapban van 2 nyuszi meg 3 galamb is. Értem én, hogy "hiszem ha látom", de hogy csak azt higgyük el amit látunk és amit mutatnak, és ne gondolkozzunk véletlenül sem az kicsit merész!
    Lehet, hogy ez függ össze az életszínvonallal? Azért vagyunk ilyen szinten, mert ilyen buták vagyunk és hagyjuk magunkat vezetni?
    Lehet, hogy ez kicsit off lett?

    Panelban szelektíven: reggelente pici kerülővel útba ejtek egy szigetet, az előző 1-2 nap felgyűlt hatalmas mennyiségű szelektív hulladékot leviszem. Persze nem mindenkinek éri meg az 5 perces pluszt egy ilyen kerülő.”
  • 18. queenmargareth1 2013. november 01. 19:37
    „17. Tina80 2013.11.01. 18:41 azt életem virága elkapod tömegközlekedési eszközön is.Úgy hogy ha utcára lépsz mindig legyen nálad fertőtlenítőszer és kérd meg a többieket, hogy kerüljenek. mert lehet, hogy egy jól öltözött úriembertől kapod el a Hepatitis C-t.”
  • 17. Tina80 2013. november 01. 18:41
    „Majd amikor bementek a boltba és előtettek össze fogdostak ezt-azt a gyerekeitek meg utána akkor is ezt mondjátok! Attól hogy hajléktalanok lehetne tisztálkodni! Remélem elkaptok valami nyavaját tőlük.”
  • 16. queenmargareth1 2013. november 01. 18:19
    „sajnos, nem Svájcban élünk, ahol a legnagyobb gond, hogy hova tegyem a papír zsebkendőmet és egy humoristát idézve, már azon szórakoznak, hogy összekeverik a szemetet, hogy utána újra szétszelektálják:)
    jó dolog, nagyobb háztartásban van is látszatja.

    De egy tízemeletes ledobójába nem fogják szétszedni.Kisebb paneloknál látom, hogy használják.
    Az ételről még annyit, hogy amit lehet én a wc-be dobom, ha nem lehet, de ehető, kiteszem a kuka tetetőjére vagy mellé.Sokan csinálják, hogy befőttes üvegben tesznek ki levest pl.”
  • 15. _csutak_ 2013. november 01. 17:11
    „@ Qllancs:
    Nem tudom a nyolcadik emelet elég felette van-e?
    Én ugyanis innen pont rálátok a Hont Ferenc utcai gyűjtőre.”
  • 14. lidocain 2013. november 01. 17:01
    „". A legtöbb európai ország megelőz bennünket a szelektív hulladékgyűjtésben. " IS. meg életszinvonalban IS.
    érdekes, hogy a jövedelemkülönbség, az áruminőség különbsége, az árszínvonal az nem zavarja az uralkodó osztályt. (törvényhozók) ez persze nem azt jelenti, hogy nem jó dolog a szelektív gyűjtés, de mivel az előttem szólók már jelezték hogy külön gyűjtik, de egy helyre borítják akkor mi értelme van? Abban 4-5 m2-es konyhában egy szemetesnek ha van hely, nemhogy 3-nak.”
  • 13. M.Aurelius 2013. november 01. 16:35
    „Nálunk a kukások olyan szemét módon ürítik ki a kukákat, hogy azok rendszeresen károsodnak.
    Kénytelen leszek videóra venni a munkájukat, hogy megreklamálhassam a munkájukat és kárigényemet érvényesíteni tudjam. Főleg az emelő gyűri össze a kuka fogantyúját, ha ezt nem használják, akkor az ürítő segéderő a megemelt kukát úgy vágja visszafele a földhöz, hogy csak úgy nyekken.”
  • 12. macs 2013. november 01. 15:06
    „2. portis,
    igazad van, de az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív megoldások.
    "Legitimate Problem: The City Of Oslo Is Running Out Of Garbage
    Oslo burns garbage for energy--but, against all odds, they´re running out of it. What will they do?"
    http://www.popsci.com/technology/article/2013-05/legitimate-problem-city-oslo-running-out-garbage”
  • 11. Tatter 2013. november 01. 14:56
    „Tina80!
    Valamiből megkel élniük,ha már a Narancs huszárok ki babráltak velük!
    Elhiheted nem mindegyik tehet róla hogy oda jutott,ahol tart.
    Nincs munkahely,nincs miből élni!!
    csutak:
    Addig míg kicsiny országunkban csak dadogják a szelektív gyűjtést,/nem éri el a 10%-ot/nincs értelme külön szállítani gazdasági okok miatt!Ha lenne annyi mindegyikből,akkor biztos úgy szállítanák!
    Jómagam is egy ilyen cégnél dolgozom,csak a tapasztalatom írtam le!
    Maradok tisztelettel!”
  • 10. Qllancs 2013. november 01. 14:53
    „7---8..
    Nem zuttyantyák össze ! én felölről láttam...a teherautó raktere ..felvan osztva ! min. 2..v. 4 részre ! és úgy ürítik bele az autókba.”
  • 9. vmagdi 2013. november 01. 13:56
    „tina drága, ugye azért nem kell őket a Tiszába lőni.....?”
  • 8. Zotya100 2013. november 01. 13:33
    „"hiába a szelektív gyűjtés, mert úgysincs kapacitás a továbbfeldolgozásra, és összezuttyantják." -- Ezt többektől hallottam én is, aki konkrétan látta is ezt.”
  • 7. _csutak_ 2013. november 01. 13:19
    „Jón a gólya darus autó és egy helyre üríti a papírost a műanyaggal, ezért szelektáljak?

    Más,
    @ Tina80:
    Bárkiből lehet hajléktalan, úgy szidd őket!”
26 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milliárdos kompenzációt kapnak a hőszolgáltatók

Érzik a rezsicsökkentést a háziasszonyok, de azt mondják, ettől nem élnek jobban. Tovább olvasom