Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

A Kossuth-díj története

Szeged - Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította a Kossuth-díjat. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján.
A Kossuth-díjat az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. A tudomány, a művészet és irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele - olvasható a wikipedián. A minisztertanács adományozta, 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú. Március 15-én adják át.

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a KSH által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50 illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg.

Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió Ft került kifizetésre. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

A Kossuth-díjasok betűrendbe szedett listáját itt találja!

A Kossuth-díj. Fotó: mtv.hu
A Kossuth-díj. Fotó: mtv.hu

Részletesebb visszatekintés

Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez - olvasható az interneten. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ami azonban 1953-ban megszűnt.

Az első alkalommal 110 kitüntetett között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz-díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.

A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából adományoztak díjat.

1990 óta ismét évente egyszer, és ismét március 15-én adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díj 1990-es megalapítása óta a Kossuth-díjat a kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kulturális és művészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú.

A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A testületek tagjait és vezetőit - együttműködve tudományos és művészeti szervezetekkel - a kormány bízza meg. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át március 15-én. A címet a köztársasági elnök megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.

Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976-1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-től a rendszerváltásig 200 ezer forintra nőtt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen - olvasható a nepszava.hu-n.

Olvasóink írták

  • 2. TrombiFrédi 2011. március 14. 11:56
    „Az állami elismerések odaítlése nagyrészt sajnos nem más, mint a hatalmon lévők holdudvarának megjutalmazása, és nincs ez másképp a Kossuth díjjal sem, maximum az arányokban lehetnek eltérések...”
  • 1. Egyolvasó 2011. március 14. 07:28
    „Nem sok kétkezi munkás található a díjazottak között, bár az elmúlt éveket nézve, általában párt hovatartozás függő volt a díjazott.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs kezelhetetlen gyerek

Szeged - Nincs kezelhetetlen, csak szeretetre vágyó gyermek – vallja Balogh Zsolt, az ÁGOTA… Tovább olvasom