Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

A közjegyzők csak pecsételnek és aláírnak?

Szeged - Kevés a nyugdíjas állás Magyarországon, a közjegyzőké ilyen. Egymással elvileg nem versenghetnek, hiszen áraikat nem ők határozzák meg. Aki figyelmen kívül hagyja a rendeletet, az ellen a kamara fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
Kihalásos alapon lehet közéjük bekerülni. Munkájuk annyiban kimerül, hogy kézjegyükkel és pecséttel látják el az iratokat. Ezért cserébe szép summát zsebelnek be – általában ezt gondolják az emberek a közjegyzőkről. Hogy ebből mi igaz, és mi nem, arra dr. Bartha Béláné dr. Farkas Margittól, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökétől kaptunk választ. Először is azt kérdeztük: hogy lehet valakiből közjegyző? Tényleg olyan nehéz bekerülni a zárt közhivatalnoki körbe? Kiderült: akkor hirdetnek meg álláshelyet, ha nyugdíjba vonul egy közjegyző, vagy ha az igazságügyi és rendészeti miniszter új posztot hoz létre. Erre a kamarák pályázatot írnak ki. A pályázók meghallgatása után három jelentkezőt javasol a területi kamara a miniszternek, aki közülük nevezi ki azt az egyet, aki határozatlan ideig tölti be a helyet. Egy állásra általában nyolcan-tízen jelentkeznek.

A közjegyzőknek a legtöbb munkát a hagyatéki ügyek adják, tanúsítványt állítanak ki, vagy jegyzőkönyvet vesznek fel. De számtalan okiratot is készítenek, melyek legtöbbje bankügyletekhez kapcsolódik. A gazdasági világválságot a közjegyzők is megérzik, hiszen egyre kevesebben vesznek fel kölcsönt, melynek okiratba foglalásához többnyire közjegyzői közreműködést kérnek a hitelezők. Ennek ellenére nem lesz kevesebb feladatuk a jövő évben, hiszen az előzetes bizonyítási eljárások is közjegyzői hatáskörbe tartoznak majd: az ügyfél kérésére a közjegyző igazságügyi szakértőt rendel ki, majd a szakvélemény alapján az ügyfél eldöntheti, hogy indít-e pert az adott ügyben. Így tehermentesíthetők lesznek a bíróságok.

Hogy a munkáért cserébe mennyi pénzt kérnek az ügyféltől, azt nem a közjegyzők határozzák meg, hanem egy rendelet szabályozza – tudtuk meg a köztestület elnökétől, aki elmondta: a közjegyzők között elvileg nem alakulhatna ki árverseny a rendelet miatt. Azonban ez több ponton nem fogalmaz egyértelműen, így többféleképpen is értelmezhetik. Ezért fordulhat elő, hogy a közjegyzők eltérő díjat állapítanak meg. Persze vannak olyanok is, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül a rendeletet. Kevesebb vagy több pénzt kérnek el az ügyféltől. Ha ez kiderül, a közjegyző ellen a kamara fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

Az ország első kamarája

Idén 700 éves a magyar közjegyzőség. Az első közjegyző által szerkesztett okirat Károly Róbert koronázását tanúsítja, 1308. november 27-én készült. Ez az okirat a magyarországi közjegyzői működés első megjelenése. A Szegedi Közjegyzői Kamara az országban elsőként, 1992-ben alakult 28 közjegyző részvételével. Nemcsak a Csongrád megyében működő tisztségviselők a tagjai, hanem a Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő közjegyzők, helyettesek és jelöltek is, jelenleg 98-an. Csongrád megyéből 24 tagja van, ezek közül 16 – 7 közjegyző, 7 helyettes és 2 jelölt – szegedi.

Ügyintézési díj

Névaláírás-hitelesítés: aláírásonként 1 ezer 500 forint. Másolat hitelesítése: 520 forint oldalanként. Jelzálogbankkal kötött kölcsönszerződés esetén a díj 5 millió forintos ügyérték esetében 24 ezer 845 forint. Ezekben a díjakban a hiteles kiadmányok díja nincs benne. Főleg a jelzálogbankosoknál ez többet tesz ki, mint a munkadíj. Az államilag támogatott kölcsönöknél 10 millió forintos ügyértéknél ez összesen 37 ezer forint.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karolinások fiúkról, piaristák lányokról

Szeged - A női bugyi is szóba került, amikor szegedi piarista diákokat kérdeztünk: milyen a… Tovább olvasom