Délmagyar logó

2018. 11. 15. csütörtök - Albert, Lipót 4°C | 13°C Még több cikk.

A legpiásabb népek egyike a magyar

A legpiásabb népek egyike a magyar
Alkoholfogyasztásban a magyarok a világelithez tartoznak. Az idejüket a kocsmákban töltő vendégek és szakemberek szerint is ugyanaz az oka a mértéktelen ivásnak: a búfelejtés. A többség viszont nem ismeri fel, ha már gond van, pedig az alkoholizmus krónikus betegséggé válhat, segítség nélkül pedig halálhoz vezet.
– Mennyit isznak a magyarok? Ezt nem kérdezni kell. Nézz szét, és látod a porlasztást – mondta József szombaton kora délután, az egyik lakótelepi kocsmában. Azért mentünk be, hogy kiderítsük, mit gondolnak a hazai alkoholfogyasztásról azok, akik aktívan hozzájárultak a statisztika kialakításához.

Ahhoz a statisztikához, amely szerint több mint havi egy liter tiszta szesz elfogyasztása jut minden 15 évesnél idősebb honfitársunkra. Ezzel egyébként a világrangsorban a legfelső három százalékban vagyunk a WHO szerint.

Ezt az előkelőnek egyáltalán nem mondható helyezést, amely egy 2014-es felmérésen alapul, döntően a férfiaknak köszönhetjük, ők ugyanis átlagosan több mint kétszer annyit isznak, mint a nők. A férfiak 31 százaléka küzd alkoholproblémákkal, szemben a nők 6 százalékával.

– Szerintem nem isznak sokat a magyarok, nincs ugyanis pénzük – fogalmazott beszédes interjúalanyunk. – De ha ledolgozok napi tíz–tizenkét órát, igenis megérdemlek egy-két fröccsöt. Ha kifizetek havi 70–80 ezer forintot számlára, nehogy már ne férjen bele néhány 400 forintos frissítő! Drágább italt úgyse engedhetek meg magamnak.
 

Arra a kérdésre, miért a kocsmába viszi kevéske pénzét, József csak a vállát vonta meg.

– Mert mégis mit csináljak otthon? Nézzem a falon a szúnyogokat? És amíg iszok, addig sem foglalkozok a problémákkal.

Házasság, stressz, munka – emiatt isznak

Józóné Nagy Anett pultos is úgy tapasztalja: aki kocsmákban tölti az idejét, annak valami nem stimmel az életében. – Házasság, stressz, munka. Ezek miatt isznak, nem örömükben – fogalmazott.

– Persze, ettől nem oldódik meg semmi, mégis sokan az alkoholmámorba menekülnek. És kifejezetten sokat isznak: alkalmanként több ezer forintot hagynak itt. Van, aki egy nap háromszor is visszajön. Inkább itt ülnek, mint otthon, ami szomorú. Reggel hatkor ugyanúgy tele vagyunk, mint hétvégén ebédidőben.
 

– A WHO statisztikájához képest az elmúlt négy évben azért ez a helyzet valamit javult – árnyalta a képet Gróf Róza addiktológus. – Ettől függetlenül még most is rengeteget isznak a magyarok, ami nagyrészt az értékválságnak köszönhető.

Többen vannak, mint gondolnánk

A szakember szerint a szenvedélybetegek – és így az alkoholisták – elsődleges problémája a pénz. Ebben mérik magukat és másokat is.

– Mindenki próbál dolgozni, ebből következően pedig a családok kezdenek abnormálisan működni. Nincs idejük a szülőknek sem egymásra, sem a gyerekekre, így mindenki pótolni próbálja, amit otthon nem kap meg. Örömöt keresnek, amit a szexben, kábítószerben és az alkoholban találnak meg.

Az alkohol Gróf Róza szerint elsősorban a negyven év felettiek eszköze, közülük is elsősorban a férfiaké.
 
Gróf Róza addiktológus szerint az elmúlt években csak kicsit javult a helyzet.
Gróf Róza addiktológus szerint az elmúlt években csak kicsit javult a helyzet.

– Ennek elsődleges oka, hogy míg az erősebbik nem képviselői akár 30–40 évig is ihatnak anélkül, hogy komoly tüneteik lennének, a nők 2–4 év alatt függővé válnak, és megbetegednek.

Persze, aki iszik, általában azt vallja magáról, hogy nem alkoholista. Pedig többen vannak, mint gondolnánk.

– Alkoholistának azt az embert nevezzük, aki képtelen kontrollálni azt a mennyiséget, amit elfogyaszt, mindezt pedig rendszeresen teszi – mondta el az addiktológus. Rendszer alatt pedig nem kell feltétlenül a napi szintet érteni.

– Ha valaki minden hétvégén iszik, mert csak úgy érzi jól magát, az is rendszernek tekinthető. Ráadásul ebben az esetben előbb-utóbb eljön az a pont, amikor a hétvégébe már a péntek is beletartozik, aztán pedig már csütörtökön elkezdődik – fogalmazott Gróf Róza.

– Az ilyen emberek nem is tudják egy idő után már abbahagyni az ivást, és általában nem is látják be, hogy problémájuk van. Az alkoholizmus viszont progresszív betegség: az érintettek mentális és fizikai állapota egyre súlyosbodik, végül krónikussá válik, amelyet nem is lehet rendbe hozni, ha nem hagyja abba az ivást.

Van kiút

Szerencsére ma már számos kiutat kínálnak a szenvedélybeteg-ellátó helyek. Szegeden a Kiút Közhasznú Alapítványnál például évi négyezer tanácsadást végeznek, de hasonló jellegűek a különböző terápiás és önsegítő csoportok is.

Akinek már orvosi segítségre is szüksége van, nappali ellátót is felkereshet, ahol pszichiáter dolgozik, és gyógyszeres kezelést is kaphatnak az alkoholisták. Különböző alapítványok pedig működtetnek bentlakásos intézményeket is az ország különböző pontjain.

Megkérdeztük szegedi olvasóinkat: Mi számít alkoholizmusnak?

Daru Márta (informatikus):
– Az egyén toleranciaszintjétől függ, hogy mi az a határ, amit túllépve alkoholistának mondhatjuk. Ha valaki napi egy sört megiszik, azzal nincs probléma. Jellemzően az egyetemisták hajlamosak a rendszeres ivásra. Később, a családalapítás idején kevésbé alkoholizál az ember.

Kárpáti Tünde (informatikus):
– Ha valaki szokott sörözni, az szerintem nem akkora gond. Ha viszont általában tömény kíséri a hosszú italt, azt már nevezhetjük alkoholizmusnak. Egyénenként változó, hogy mi az a szint, ami után már függőnek nevezhetünk valakit.

Mezei Ádám (tanuló):
– Az a függő, akinek a verbális képességei rovására megy az ital, illetve a fizikai függés jelei mutatkoznak a szenvedélybetegségnek, például a kézremegés. A rendszeresen alkoholizálók korosztálya egyre fiatalabb: kitolódott a tizenévesekig.

Juhász Katalin (tanár):
– Ha valaki nem képes megtartani a mértéket, az számít alkoholistának. Aki megállja, hogy ha inog a talaj, ne igyon többet, azt nem tartom alkoholistának. A fiatalok körében divatos az ivás, de ők még nem ismerik az alkoholizálás hozadékait.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Titokban érkeztek aranykincsek Romániából, gépfegyveres rendőri kísérettel

Titokban érkeztek aranykincsek Romániából, gépfegyveres rendőri kísérettel
Gépfegyveres rendőrök kísérték az országhatártól Szegedig a Fekete házban hamarosan nyíló arany- és ezüstkincs kiállítást. Tovább olvasom