Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

A logisztika nem csodaszer

Csak a régió gazdaságával együtt fejlődhet Szeged logisztikai központja – véli a közgazdász. Van esély ugyan arra, hogy a nemzetközi utakon áramló árukat „megállítsák", a logisztikai szolgáltatás fejlettsége azonban a környék mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi termelő és szolgáltató központjaitól függ.
Az önkormányzat által eredetileg tervezettnél ugyan kisebb logisztikai központ épül első ütemben Szegeden, de a beruházó bízik a folytatásban. Közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek: a logisztika kiszolgáló eszköz, fejlődése a régió gazdaságának fejlődésétől elválaszthatatlan.

Tráser Ferenc szerint Szeged klasszikus áruforgalmi központ, félő azonban, hogy az elkészülő autópályákon olyannyira elkerüli a várost a forgalom, hogy a helyi szolgáltatásokat, így a logisztikai központot sem veszi igénybe. A Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója, Szeged logisztikai szerepének kutatója úgy fogalmaz: az árutulajdonosokat rá kell bírni arra, hogy itt szortírozzák, osszák szét áruikat. A logisztikai központok azonban erős mezőgazdasági, ipari termelő cégek, kereskedelmi központok környékén működnek eredményesen, ezek áruforgalmát kezelik: készleteznek, elosztanak, csomagolnak.

A Trianon után megszakadt közlekedési kapcsolatok – különösen a vasútvonalak – azonban még nem épültek újjá. A nemzetközi vasúti áruforgalom elkerüli a várost. Tráser Ferenc szerint ez azért is gond, mert a MÁV-nak így kevésbé érdeke a további korszerűsítés. A szegedi repülőtér pedig a hatalmas léptékű fejlesztés ellenére egyelőre egy szűk utasréteg kisebb gépeinek fogadására lesz alkalmas. Túlméretezett viszont a szegedi medencés kikötő, alig használják. Ennek oka Tráser szerint az, hogy a gabonaszállítási igények kiszámíthatatlanok.
A főváros környékén gombamód szaporodnak a logisztikai központok.

Ezzel egy gyenge gazdaságú régió központja nem tud versenyezni: Szeged az ország peremén helyezkedik el, fejlődése lassú. A Dél-Alföld gazdasági aktivitása azonban jórészt ide összpontosul, így a város jelentős fogyasztási és kereskedelmi központ. A szegedi logisztikai központ a szűkebb térséget tudja kiszolgálni, és egyelőre csak a közúti kapcsolatai épülnek ki. Kiváló adottság ehhez a hármas határ közelsége, a nemzetközi és regionális közúti csomópont. Az épülő M5-ös autópálya és a tervezett M43-as gyorsforgalmi út tovább erősíti szerepét. Az épülő nyugati elkerülő út pedig összekapcsolja a logisztikai központot, a kamionszállító vonatok dorozsmai végállomását, a repteret, a kikötőt.


Vámlogisztikával indul

Szeged logisztikai szerepe tehát elsősorban a közúti szállítás szempontjából lehet jelentős. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester azonban optimista: szerinte a logisztikai központok forgalmának jelentős része egyébként is közúton bonyolódik. Bár mind a három lehetséges funkciót – vámlogisztika, kereskedelmi logisztika, termelési logisztika – fontosnak tartja, de először a vámlogisztika valósul meg, az autópályán a Balkán felé illetve felől áramló forgalom számára kínálnak szolgáltatásokat. Később várható a kereskedelmi, aztán a termelési, ipari logisztika megjelenése. Az alpolgármester hangsúlyozta: a szegedi logisztikai központ rendelkezik vasúti kapcsolattal, hiszen a dorozsmai állomás mellett épült, a kiszolgáló vágány kiépíthető. A város és a vasút tervei szerint a konténerforgalom a Tisza pályaudvartól később átkerül Dorozsmára. Így a konténerterminál gyakorlatilag szomszédos lenne a logisztikai központtal, így az több funkciót egyesítene. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszi időjárás az őszben

Reggel elkel a nagykabát, délben elég a rövid ujjú – így búcsúzik az ősz idén Magyarországon.… Tovább olvasom