Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

A Luca név áldást hoz a házra

A Luca név egyre terjed, és a Lucák örülnek a nevüknek. Két, Szegeddel kapcsolatba hozható, neves Luca – egy kutató, s egy művész – egyaránt örül, hogy Lucának keresztelték, és mindketten mondják: az egykor ritka név egyre gyakoribb. December 13-án Luca napját írjuk.
Mendler Luca szegedi tudományos kutató szereti a nevét. Fotó: Karnok Csaba
– Amikor engem a szüleim Lucának kereszteltek, még egyetlen Luca sem volt Baján – mondja Mendler Luca tudományos kutató, aki a Duna-parti városból származott Szegedre. Szüleinek nagyon tetszett ez a név, ez magyarázza a névadást. – Imádom, hogy így hívnak, mert a Luca-napról mindenki tudja, mikor van, következésképpen azt is tudják, nekem mikor van a névnapom. Luca-széket viszont nem készítek – halljuk tőle.
Az orvos végzettségű kutatónő a Szegedi Tudományegyetem orvoskarának biokémiai intézetében dolgozik, mely az űrkutatással is kapcsolatban áll. – Sokáig vizsgáltuk a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával, hogy a vázizom miként alkalmazkodik különféle extrém körülményekhez. Például a súlytalansághoz – tudjuk meg a kutatónőtől.

Gőbölyös Luca sem készít Luca-széket. A Budapesten élő fotóművésznek – édesapja Szentesen született, képzőművész – sokszor volt kiállítása Szegeden. Hogyan lett Luca? – Ikertestvéremmel együtt láttam meg a napvilágot; ő Kristóf. Szüleimnek fontos volt, hogy keresztény nevet adjanak gyermekeiknek, és szentekét. Ezért hívnak minket úgy, amiképp – meséli. Örül a nevének, tetszik neki, gyerekkorában azonban – emlékszik vissza – az óvodában a többiek nem akarták elhinni, hogy a Luca igazi név. Kortársai között alig egy-két Lucát ismer, viszont tapasztalja, hogy a gyerekek közül egyre többen viselik. – Luca egyébként nem fekete, hanem fehér boszorkány – hívja föl a figyelmet. – Ha tisztelettel szólítják, áldást hoz a házra.

Az élet jelképe

Szintén Luca-naphoz kötődő, ám máig élő szokás: cserépbe búzát vetettek, ez rendszerint karácsonyra kelt ki – s a földíszített karácsonyfa alá tették, mint az élet jelképét. Ha karácsonyra minden szem kikelt, bő termésre lehetett számítani. Megszólaltatottjaink közül Mendler Luca vet otthon Luca-búzát.

S most következzék egy kis Luca-történelem. A név latin eredetű, a lux – fény – szóból származik. Maga Luca katolikus vértanú volt, a vakok, szemfájósok, utcanők és menyasszonyok védőszentje. Még mielőtt életbe léptették volna a Gergely-naptárt, Luca napja, december 13-a számított az év legrövidebb napjának, éjszakája pedig a leghosszabb éjszakának, amikor boszorkányveszélytől kellett tartani. Egykor e napon kezdték el készíteni Luca székét, melyet karácsonyra kellett kilenc- vagy tizenháromféle fából elkészíteni; gyártójának mindennap kellett faragnia rajta egy keveset. Ebből jön a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke" – mondják néprajzkutatók. Ha karácsonykor, az éjféli misén a készítő ráállt a saját maga faragta székre, megláthatta, kik a boszorkányok. Ám a boszorkányok is meglátták a széken állót, és megpróbálták legott elkapni. Csak úgy lehetett tőlük megmenekülni, hogy hazafelé úton mákot kellett szórni – ezt a boszorkányoknak muszáj volt fölszedniük, így nem érhették utol a futót.


Luca-nap az emlékparkban

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Luca-napon, szerdán déltől délután 2-ig az adventi hangulatot szeretnék megidézni népi szokások, elfoglaltságok bemutatásával. A programok a skanzen hódmezővásárhelyi olvasókörében lesznek. A választék sokszínű: betlehemezés, karácsonyi dalok tanítása, kézműves-foglalkozások, gyertyamártás, mézeskalács-díszítés, csuhézás, csutkababa-készítés, fafaragás, Luca-búza vetése. A látogatókat Luca-pogácsával és forró teával várják. A belépés ingyenes. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csúcsüzemben a kifőzdék

A hosszú ősz és a remek gyümölcstermés miatt óriási forgalmat bonyolítanak le a Szeged környéki… Tovább olvasom