Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

A magas árak miatt másolnak törvényszegően a hallgatók

Nap mint nap törvényt sértenek az egyetemisták és főiskolások, de kénytelenek a magas árak miatt fénymásolni. A tanulmányaikhoz szükséges jegyzeteket, tankönyveket nem tudják megfizetni. Az SZTE által adott háromezres keret mindössze egy-két könyvre elég, a friss gyakorlat szerint azt is csak a TIK jegyzetboltjában költhetik el.
Másolni pedig kell. Illusztráció: Schmidt Andrea
Hétköznapon általában kora délután van az igazi csúcs a belvárosi, önkiszolgáló fénymásoló-szalonban: folyamatosan, csapatostól is jönnek a hallgatók, hogy órai jegyzetet, könyveket másoljanak. A diákok nem igazán tudnak azzal foglalkozni, hogy ezzel esetleg szerzői jogokat sérthetnek: a pénztárcájuk nem engedi meg a törvényesség luxusát.

Nyomtatott órai jegyzettel a kezében megy az egyik géphez Gira Dezső elsőéves közgazdász, majd másolni kezd. Elárulja: nagyjából feleannyiból hoz ki így egy tankönyvet, mintha az eredetit venné meg, amelynek ára ötezer forintnál kezdődik. A jegyzettámogatási keretet is inkább fénymásolásra fordítja, mint könyvvásárlásra, hiszen abból körülbelül egy könyvet tudna kifizetni.

A harmadéves fizikus, Judák Linda a törvénytisztelőbb diákok közé tartozik, csak azt a könyvet, jegyzetet másolja le, amihez nem jut hozzá a boltban. Mint mondja, jobban szeret eredeti könyvből tanulni, mert az átláthatóbb. Drága szokás, ugyanis félévente legalább négy-öt tankönyvet meg kell vennie, amelyek összköltsége húszezer forintnál kezdődik.

– A háromezer forintos könyvcsekk legföljebb egy laborjegyzetre elég – mondja keserű mosollyal Judák Linda, amikor arról kérdezzük, hogyan használja föl a nappalis hallgatóknak nyújtott egyetemi jegyzettámogatást. Hozzáteszi: az sem túl pozitív változás, hogy a keret már csak az SZTE Tanulmányi és Információs Központ jegyzetboltjában vásárolható le, hiszen ott sok könyv hiányzik, rendelni kell – míg máshol ugyanazt azonnal meg tudná venni.

– Ha tudok, inkább fénymásolok minden kötelező tankönyvet, jegyzetet, mert az Isten pénze se lenne elég a megvásárlásukra – árulja el Mátyás Dénes, végzős amerikanisztika–olasz szakos hallgató. A tanulmányaihoz szükséges idegen nyelvű szakkönyvek átlagára darabonként nyolc-tízezer forint lenne – ezekből egy félévben négy-ötféle biztosan kell a beszámolókhoz, vizsgákhoz. Hozzáteszi: sokszor egy kurzusra is több könyvből kell részleteket felhasználnia, s így fénymásolnia – ami persze szintén törvénysértő. A jegyzettámogatást eddig antikváriumokban költötte el, ahol ugyanabból a pénzből négyszer-ötször több könyvet tudott venni, mint így. Az új gyakorlat – hogy csak a TIK jegyzetboltjában költhető el a háromezres keret – emiatt neki sem szimpatikus.

– Orvostudományi könyveink a legdrágábbak: egy szülészet-nőgyógyászati szakkönyv például harmincezer forintba kerül – mondta el Török Mónika, a TIK jegyzetboltjának vezetőhelyettese. Az informatikai kiadványok és a külföldi nyelvkönyvek között is akad, aminek tízezer forint fölötti ára van. A vezetőhelyettes szerint minél drágább egy könyv, annál kevesebb fogy belőle. A Vitéz utcai egyetemi jegyzetbolt jogtanácsosa, Asztalos Péter szerint a tankönyvek árait az gerjeszti, hogy a kispénzű diákok képtelenek ezeket megvenni, ezért fénymásolják. A kiadók az eladatlan példányokból származó kárt az új könyvek árába építik be. Előáll a 22-es csapdája: minél többet másolnak egy könyvet, annál drágábbá válik az eredeti példány; minél drágább az eredeti, annál inkább másolják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder János szerint a 22-es csapdájában vagyunk

Áder János szerint a 22-es csapdájába manőverezte az ország gazdaságát az MSZP–SZDSZ-kormány,… Tovább olvasom