Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

A magyar kriminalisztika doyenje a bizalom elvesztéséről

A rejtett bűnözés felderítése az egyik legfontosabb feladata a mai magyar kriminológiának – vallja Szabó András akadémikus, egykori alkotmányjogász, minisztériumi szaktanácsadó. A Magyar Kriminológiai Társaság tiszteletbeli elnöke szerint ha a társadalom bizalmatlan az igazságszolgáltatás képviselői iránt, az táptalajt nyújt a bűnözésnek.
Szabó András: Nem bízunk a közszereplőkben. Fotó: Gyenes Kálmán
Szeged a magyar kriminológia honfoglalásának első szálláskörzete – mondta Szabó András akadémikus. A Magyar Kriminológiai Társaság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a társaság Szegeden tartott vándorgyűlését, az ott pontosan értett mondat pedig arra utal, hogy az 50-es évek elején a szegedi egyetem jogi karának tanrendjébe került be Magyarországon először a kriminológia. Szabó András tartotta a kurzusokat. Később minden joghallgatónak meg kellett ismernie e tudomány alapjait, igaz, a valódi problémákat még nem taglalták az akkori tankönyvek. A nagy anekdotázó hírében álló jogász egy szovjet kriminológusnőtől vett idézettel illusztrálta a szocializmus bűnmegelőzési ideológiáját. A hölgy ugyanis azt vallotta: „A Szovjetunióban nincs fiatalkorú bűnözés, de az is csökken."

Ma már nem lehet ilyen egyszerűen a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Vannak például olyan elemzők, akik szerint a nomád és a letelepedő típusú embercsoportok egymás mellett éléséből alakul ki a bűnözés. Szabó András szerint erről társadalmi vitát kell folytatni, hiszen az elméletet a mindennapok gyakorlatában kell tesztelni.

A mai magyar társadalom jelensége, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a közszereplőkben, a hivatalok, fegyveres testületek, illetve az igazságszolgáltatás képviselőinek erkölcsi tisztaságában. Ez nagy lélektani előnyt biztosít a bűnözés számára, hiszen, ha a bűn a társadalom legfelsőbb szintjeit is beveszi, egyre kevesebb intézménynek lesz kellő erkölcsi alapja üldözni és elítélni a bűnözőket.

A magyar kriminalisztika amerikai és német mintát követve igyekszik reális képet kialakítani az úgynevezett rejtett bűnözés méreteiről. Az ismertté vált bűncselekmények ugyanis csak a jéghegy csúcsát mutatják – állítja az akadémikus. Olyan közvélemény-kutatásba kezdtek ezért a magyar kriminológusok, amelyben az emberektől arra kérnek választ, mi a véleményük környezetük biztonságáról, ismernek-e olyan bűncselekményeket, melyeket soha nem vizsgált a rendőrség. A vizsgálat még folyik, de mihelyst meglesz a végeredmény, összevetik azt az ismertté vált bűnesetekkel, így kaphatunk reális képet a bűnözés magyarországi helyzetéről.

Sz. Gy.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anyakönyvi történetek

Az adószedéshez és katonaállításhoz, majd a hívek nyilvántartására vezették be az egyházi… Tovább olvasom