Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A Magyar passióval indult 1931 nyarán a fesztivál

A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva.
Archív felvétel az 1931-es első Dóm téri előadásról, a Magyar passióról
A világot látott fiatal színházi szakember, Hont Ferenc ötlete volt a Szegedi Szabadtéri Játékok elindítása. Hont a húszas években Párizsban tanult a Franciaországban nyári fesztiválokat szervező Firmin Gemier rendezőnél. Később Németországban, a salzburgi szabadtéri előadásokat is irányító Max Reinhardt mellett szerzett színházi tapasztalatokat. 1927 májusában cikket írt a Délmagyarországban tapasztalatairól, amelyben felvetette, hogy európai mintára nyaranta Szegeden is szabadtéri előadásokat kellene szervezni. Írásának nem volt azonnal visszhangja, de az ötletet a Délmagyarország is támogatta.

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Szeged országgyűlési képviselője is felfigyelt a javaslatra, és 1929 júliusában a Pesti Naplóban megjelent írásában saját ötleteként vetette fel a Játékok megrendezésének tervét. Vita bontakozott ki arról, hogy az épülő Dóm tér alkalmas helyszín lehet-e egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat számára. 1929 nyarán Hevesi Sándort, a Nemzeti Színház igazgatóját kérték fel, hogy adjon szakvéleményt a helyszín alkalmasságáról. Hevesi úgy vélte, világítási és gazdasági problémák miatt nem érdemes szabadtéri előadásokat rendezni a téren. A szegediek azonban nem fogadták el véleményét, és Németh Antal, a városi színház rendezője mellé álltak, aki a Délmagyarország hasábjain konkrét megoldási javaslatokkal cáfolta meg a pesti színigazgató állításait.

1930-ban úgy tűnt, minden együtt van a nyári fesztivál elindításához, ám abban az évben mégsem tartottak szabadtéri előadást, mert a tervezettnél csak hónapokkal később, október 25-én szentelték fel a fogadalmi templomot és avatták fel a Dóm teret. Az ünnepségen bebizonyosodott, hogy a tér jó akusztikával rendelkezik, így alkalmas szabadtéri előadások megrendezésére.

A következő év, 1931 nyarán rendezték meg az első előadást: a kultuszminisztérium döntése alapján a Nemzeti Színház társulata Voinovich Géza Magyar passióját mutatta be. A rendezésre Hevesi Sándort kérték fel, akit Németh Antalnak sikerült rábeszélnie korábbi elutasító véleményének megváltoztatására. Jézus szerepét Lehotay Árpád alakította, és tagja volt a szereplőgárdának Tőkés Anna, valamint a fiatal Major Tamás és Timár József is. A katonaság segítségével három nap alatt építették fel a 3232 fős tribünt, amely ötszáz állóhellyel egészült ki.

A szegedi közönség valósággal megostromolta a pénztárakat. A nagy érdeklődésre és a hatalmas sikerre való tekintettel a passiót a június 13-i és a másnap délutáni előadás után 14-én este harmadszor is el kellett játszani. „A krónikás boldogan jegyzi fel, hogy Szeged ma komoly értékkel járult hozzá az ország kulturális életéhez, és bízik abban, hogy misem fogja útját állni annak, hogy ez az érték kiteljesedjen." – írta lelkesedve a Délmagyarország tudósítója.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kutatás a gazdasághoz szabva

A közelmúltban kapott Szilárd Leó-díjat a szegedi Dékány Imre professzor, aki főként… Tovább olvasom