Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

A medikusok ötöde készül külföldre diploma után

Szeged - A hazai orvostanhallgatók hetven százaléka tervezi, hogy tanulmányai végeztével külföldön keres munkát – állítja egy közelmúltban készült felmérés. A szegedi egyetem orvoskarának negyedéves hallgatóit arról kérdeztük: tényleg ennyire lehangolónak tűnik-e a jövő itthon.
A hazai orvostanhallgatók hetven százaléka tervezi, hogy tanulmányai végeztével külföldön keres munkát – állítja egy közelmúltban készült felmérés. A szegedi egyetem orvoskarának negyedéves hallgatóit arról kérdeztük: tényleg ennyire lehangolónak tűnik-e a jövő itthon, és mire számít az, aki külföldön próbálkozik, illetve aki marad. Szerintük az évfolyamból minden ötödik végzős a határon túl próbál majd szerencsét.

– Elég bizonytalan a helyzet, szinte napról napra változnak a feltételek, a kilátástalanság felé. A tetejében még rezidensképzés is fizetős lehet – sorolták elégedetlenségük legfőbb okait a női klinika tanterméből egy tegnapi előadás után kiszállingózó diákok. Kovács Tamás, Harmath Andrea, Szabó Anita és Molnár Gyöngyi mindenek előtt hangsúlyozták: a szegedi orvosképzés színvonala miatt ugyan világviszonylatban is igen elismert és magas presztízsű – ez azonban nem ellensúlyozza a hazai egészségügyben kialakult helyzetet.

Csak az orvosok mennek

Benedek György, a szegedi orvoskar dékánja szerint a frissen végzett orvosoknak legfeljebb tíz százaléka tervezi komolyan a külföldre vándorlást. Ez leginkább az aneszteziológusok, korboncnokok, traumatológusok és fül-orr-gégészek körében jellemző – ezekből a szakmákból ugyanis külföldön is hiány van. Nagy Katalin, a fogorvoskar dékánja szerint lényegesen kevesebb fogorvos megy külföldre dolgozni, mint orvos, megélhetésük ugyanis itthon is biztosított. Ráadásul öt év tanulás után önállóan praktizáló szakemberré válnak, nem kötődnek fekvőbeteg-intézményhez, így azonnal magánrendelőt nyithatnak. Fülöp Ferenc, a gyógyszerészkar dékánja szerint a végzett gyógyszerészek körében sem jellemző egyelőre az elvándorlás.

Azt mondják, ha el is végzik az orvoskart, itthon nemigen van elhelyezkedési esélyük, hiszen mindenhonnan leépítésekről hallani. Úgy vélik, hiába választanának hiányszakmát – ami tárca korábban kiszivárgott tervei szerint a rezidensi időszakban sem lenne fizetős –, hiszen ha túl sokan jelentkeznek például aneszteziológusnak, radiológusnak vagy kórboncnoknak, az a szakképzés is fizetőssé válhat. Szavaikból kiderült: nem nagyon tudják, mihez alkalmazkodjanak, emiatt sokan csak hatodévben vagy rezidensként döntik el, mihez is kezdjenek a jövőben. Úgy tudják, rezidensként itthon nettó 80 ezerre számíthatnak, miközben kellő mennyiségű gyógyszer, műszer nélkül – vagy mint ironikusan megjegyzik: „költséghatékonyan" – kell gyógyítaniuk.

Külföldre menni azonban kockázatos – állítják egybehangzóan. Még Tamás is, aki az 5. osztály óta az Egyesült Államokban szeretne élni, így igencsak tájékozott a helyi szakmai feltételeket illetően. A szívsebésznek készülő fiatalember azt mondja: ehhez először itthon el kell végezni a rendkívül nehéz, hároméves szakfordítói képzést, a szaknyelv ismerete nélkül ugyanis esély sincs a külföldi munkára. Ezután az USA-ban egy négylépcsős vizsgát kell tennie minden praktizálni készülő orvosnak, akárhol is végzett. Már ezek ára is borsos – egyenként 130 ezer körül –, de míg állást kap az ember, addig is szüksége van „indulótőkére". A feltételek miatt csak a legeltökéltebbek vágnak bele az amerikai munkába – igaz, ott már egy kezdő rezidens is nagyjából egymillió forintot keres havonta. Németországban – mint mondják – egy hasonló képzettségű szakembernek havi 750 ezer a kezdő fizetése. Talán nagy rizikó miatt, de úgy tapasztalják, százötven fős évfolyamuknak egyelőre csak a húsz százaléka készül komolyan külföldre.

A hallgatók szerint, aki itthon marad, főként a család és a baráti kapcsolatai miatt teszi – vagy nem elég a nyelvtudása, pénze, szakmai kapcsolatrendszere a külföldi munkához.


Befektetés és megtérülés

Az egyes szegedi karok dékánjaitól kapott információink szerint egy orvos teljes képzése nagyjából tízmillió forintba kerül, a rezidensi évekkel együtt ez 12-13 millió lehet. A kezdő szakorvosok itthon most havi bruttó 100-200 ezer forintra számíthatnak. A gyógyszerészeti képzés teljes költsége hozzávetőleg ötmillió forint, a friss diplomás szakemberek bruttó 100-400 ezres fizetést kaphatnak. A fogorvosi képzés költsége nagyjából nyolcmillió forint, egy magánpraxisból pedig tisztességesen meg lehet élni. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Könyvkötészeti csoda

A könyvkötészet csodája a százhatvan éve Londonban működő Quaritch Antikvárium katalógusa. Az… Tovább olvasom