Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

A mocsár is lehet érték

A természet helyreállításának szükségességét Nyugat-Európában már közgazdászok sem vitatják. Csongrád megyében is vannak területek, melyek megművelve anyagilag szinte semmi hasznot nem hajtanak – sőt inkább viszik, semmint hoznák a pénzt. „Visszatermészetesítve" azonban a puszta létükkel is sokat jelenthetnek.
A mártélyi holtág. A természetes állapotában megmaradt terület: tőke. Fotó: Tésik Attila
A gazdasági fejlődést egyre inkább korlátozza a természeti tőke csökkenése. A természeti tőke: az eredeti, illetve eredetihez közeli természet. Befektetni mindig a korlátozó tényezőbe kell.

Közgazdasági érvek

Ez a befektetés a természet helyreállítása – mondja Margóczi Katalin, az SZTE ökológia tanszéke docense. Nemrégen jött meg egy németországi tudományos rendezvénysorozatról, ahol közgazdasági érvekkel bizonyították a természetes környezet visszaállításának szükségességét. Ez ott lehetséges, ahol a művelés nem jövedelmező. Csongrád megyében ilyenek például a Tisza menti, mentett oldali, belvizes területek. Ez egybecseng Dobi Lászlónak, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének véleményével. – A vízügy régóta mondja, nagyon drága dolog a belvizes helyekről évről évre elvezetni a vizet. Vagy víztűrő növényeket kell ott termeszteni, vagy vizes élőhelyként hasznosítani az ilyen területeket – hangsúlyozza az igazgató.

Erdősávoktól mezsgyékig

Legkevesebb helyreállítanivaló a Tiszántúlon van: ott sok szikes terület megmaradt – ilyen például a Batida-puszta, illetve a Csanádi-puszta, mely utóbbi a Körös–Maros Nemzeti Park területe. A szintén tiszántúli, volt löszpuszták nagy hányadán jól jövedelmező szántóföldek vannak, ezeket aligha vonja ki bárki is a művelésből. Viszont az egykor létezett mezővédő erdősávok helyreállítása nagyon hasznos lehet: megakadályozzák, hogy a szél elhordja a termőtalajt. A mezsgyék szintén hasznosak az élővilág szempontjából, őrzik a terület eredeti élővilágát. Sokak hiedelmével ellentétben káros gyomok, rovarok sem tudnak betelepülni onnan a szántóföldekre, mert nem ellenállóak az ott használt vegyszerekkel szemben.

Kettős hasznosítás


A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv keretében Dócnál létrehozandó árvízi tározó, ha mindig maradhat benne valamennyi víz, óriási jelentőségű vizes élőhellyé válna – mondja az ökológus, együtt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel. – A vízügy készen áll olyan tározó létesítésére, mely, túl azon, hogy árvízi védekezésre szolgál, egyszersmind vizes élőhely is – így az Atikövizig igazgatója. Mintegy 900 hektáron folyamatosan vízborítás maradhatna a tározóban, ez két és fél millió köbméter vizet jelent, a természetes viszonyoknak legjobban megfelelő, egy-másfél méteres szintingadozással. A terület csatornahálózata, csekély módosítással, az egykori fokgazdálkodáshoz hasonló hasznosítást is lehetővé tenne. A döntés a leendő tározó közelében élők kezében van.

Jóléti feladatkör

A megye nyugati területein, a Homokhátságon is vannak területek, ahol legnagyobb hasznot a visszatermészetesítés jelentheti. Száraz, rossz termést hozó szántók helyére borókás kerülhet, igazi őshonos növény e tájon – mondja Margóczi Katalin. Sipos Ferenc, a nemzeti park természet-megőrzési osztályának vezetőhelyettese tippet is ad vállalkozó szellemű területtulajdonosoknak: fűszeradalékként nagy kereslet van borókabogyóra, de ezt védett területről, a nemzeti park területéről nem lehet fedezni.

A borókás-buckások kirándulóhelyként is kitűnőek, mintegy jóléti szolgálatot láthatnának el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dalí magyar hangja: Gesztesi Károly

Dalí ürügyén a magánéletéről – Liptai Claudiáról, a két hónapos Pankáról és más élvezetekről… Tovább olvasom