Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

A Mol nem tárol kőolajat Algyőn

Algyőn se stratégiai, se más célokra nem tárolnak kőolajat, az olajmezőn kitermelt fekete aranyat pedig Százhalombattára szállítják. A makói medencében felfedezett jelentős gázkészlet ellenére is szükség van a tervezett stratégiai gáztárolóra – tudta meg lapunk Mol közeli forrásokból.

Csőrengeteg Algyőn. Fotó: Segesvári Csaba
Hétfő óta egy csepp kőolaj sem érkezik Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken a belorusz–orosz olajárvita miatt. Egy évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló körülmények között Ukrajna nem engedte át területén az orosz földgázt. Pánik azonban idén sem tört ki az országban, sőt tegnap óta pár forinttal kevesebbet kell fizetni a benzin és a gázolaj literjéért a kutakon.

Az emberek azonban tájékozatlanok: még a televíziókban is bakiznak a riporterek, hol az olaj-, hol a gázcsapok elzárásáról beszélnek. Szegeden sokan úgy vélik, Algyőn, a város közvetlen közelében is vannak stratégiai kőolajtárolók, amelyek megnyitását elrendelte a gazdasági miniszter, Kóka János. Az információknak azonban nincs valóságalapja. Az algyői olajmezőn se stratégiai, se más célokra nem tárolnak kőolajat, és ide a Barátság kőolajvezetékből sem érkezik szénhidrogén – tudta meg lapunk Molhoz közelálló forrásból. A szomszédban kitermelt kőolaj a technológiai előkészítés után azonnal a százhalombattai finomítóba kerül.

A földgáz és a kőolaj külön vezetéken érkezik Magyarországra Oroszországból, ugyanazon a csőrendszeren – távvezetéken – hosszabb távolságra a fizika törvényei miatt nem lehet szállítani a légnemű és a folyékony szénhidrogéneket. Csak rövid távon, két mező között, úgynevezett technológiai vezetéken szállítható együtt a földgáz és a kőolaj.

Szőreg-I.

Szeged mellett 2010-re készül el az ország első stratégiai föld alatti gáztározója, amelyben 1,2 milliárd köbméter földgázt raktároznak majd el. A Szőreg-I. nevet viselő, kimerülőben lévő gázmezőn – amely csak névrokona a városrésznek – 1600-1800 méter mélyen építik ki a tározót 100-150 milliárd forintos költséggel.

Az olajcsapok elzárásával párhuzamosan egyre több hír lát napvilágot a makói medencében talált gázkészlet nagyságáról, a kitermelés költségeiről. Szabó György, a kanadai tulajdonú TXM Olaj- és Gázkutató Kft. tegnap kijelentette, ha bebizonyosodik, hogy a makói gáz gazdaságosan kitermelhető, nincs szükség a tervezett Szeged melletti stratégiai gáztározóra. Lapunk azonban úgy tudja, a makói, jelentősnek becsült gázkincs nem válthatja ki a hatalmas gáztározót. Egy stratégiai „raktártól" ugyanis azt várják el, hogy vészhelyzetben napi húszmillió köbméter gázt adjon az országnak, egy gázmező azonban erre nem képes. A magáncégnek legalább harminc kutat kellene Makó mellett megépítenie, hogy a napi húszmillió köbmétert kitermeljék, miközben lehet, hogy sosem lenne rájuk szükség. Az állami beruházásban épülő stratégiai tározó költségei ugyanakkor húsz év alatt megtérülnének, mivel ahhoz még a fogyasztók is hozzájárulnának: minden elhasznált köbméter árából egy forintot erre a létesítményre adnak oda.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tulajdonosok tudta nélkül árulják az ingatlant

Áron alul, mindössze hatmillió forintért kínáltak egy zsombói kétszintes házat a megyei hirdetőújság… Tovább olvasom