Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

A nagyi lakbérét is örökli az unoka

Az önkormányzati és a magántulajdonú lakások bérleti díja egymástól teljesen függetlenül alakul. A kettő közötti rést egy furcsa képződmény, a bérleti jog ára hivatott betömni. A piaci viszonyoktól idegen rendszert az ingatlankezelő szerint épp a rászorulók érdekei miatt nehéz igazságosabbá tenni.
Egy nagyobb összeg fejében bárki szociális bérlakáshoz juthat Szegeden. Fotó: Schmidt Andrea
Szegeden a nagymama nyolcvanas években határozatlan időre kiutalt tanácsi bérlakását örökölheti az unoka. Hivatalosan persze több feltételnek meg kell felelnie, például „életvitelszerűen" a nagyinál kellett korábban laknia. A lényeg: a most már önkormányzatinak nevezett lakás a nagyira szabott pár ezer forintos bérleti díjjal az unokáé lehet. A bérleti jogot azután akár tovább is adhatja, ezért tetszőleges összeget elkérhet.

Negyvenmillió a városé

Tavaly Szegeden 96 lakásbérleti jog cserélt gazdát. Az IKV ingatlanirodája most is kínál ötmillió forint alatt panellakás-bérleti jogot, de ennyiért Széchenyi téri garzonhoz is juthatunk. Egy Tisza Lajos körúti 150 négyzetméteres felújított lakás bérleti jogának ára pedig 16 millió forint. Az árban a vevő és az eladó egyezik meg, a városnak azonban fix összeget, négyzetméterenként ötezer forintot kell a bérleti jog adásvétel nyomán fizetni. Tavaly így 40 millió forintot szedett be Szeged önkormányzata.

Az IKV Rt. vezérigazgatója szerint a szegedi rendszer – miszerint a bérleti jog adható-vehető – biztonságos. Németh István hangsúlyozta: ezt a lehetőséget a lakásmaffia elleni küzdelemben vezették be, és a városnak bevételt is hoz. Szeged az egyetlen város, amely ellenőrzött körülmények között kezeli a bérlakások mozgását. Más városokban gyakori a fiktív bérlőváltás, melyek során kontrollálatlanul kerülnek be nem rászorultak a lakásokba, mások egy trükkös hármas csere révén földönfutóvá válnak.
A lakásbérleti jogot azonban csak az tudja eladni, akivel annak idején határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést – általában a rendszerváltás előtt. (Ma már jellemzően csak határozott időre kötnek szerződést.)

Sajátos árképzés

Az önkormányzat a piaci alapon kiadott lakások esetében sem a piacon leggyakoribb árazást választotta. A nemrég meghirdetett Kelemen és Somogyi utcai felújított házakban a lakások bérleti jogának megszerzéséért licitálni kell. Ha valaki megszerzi e lakás bérleti jogát, onnantól kezdve már csak 6464 forintot fizet havonta. A licit egy 64 négyzetméteres lakásért 6 millió 400 ezer forintról indul. Németh István IKV-vezérigazgató szerint erre a formára azért van szükség, hogy a város a befektetett pénzét minél hamarabb behozza.

Tulajdonjog, bérleti jog, albérlet

A szegedi lakáspiacon – piaci, tehát nem szociális alapon – három módon lehet lakáshoz jutni. Tulajdonjogot venni durván kétszer annyiért lehet, mint bérleti jogot vásárolni. Aztán természetesen magántulajdonú lakást is lehet bérelni – a köznyelv albérletnek nevezi –, ez akár tízszer is többe kerül, mintha városi tulajdonú lakást bérelnénk. A magán- és az önkormányzati tulajdonú lakások havi bérleti díja tehát teljesen elszakadt egymástól: ennek a „lyuknak" a betömésére szolgál a bérleti jog ára. Ha valaki ugyanis megszerez egy eredetileg szociális alapon meghatározott, alacsony bérleti díjú lakást, az továbbra is az alacsony bérleti díjat fizeti. Ezért „cserébe" az előző tulajdonosnak leszurkolja a beugrót, a bérleti jog árát.

Potyautasok

A rendszer nyertesei azok, akik határozatlan idejű bérleti szerződéssel laknak egy jó szociális bérlakásban – pedig már nem is rászorulók. Németh István elismeri: a rendszer igazságtalan is lehet, de országos problémáról van szó. Nem tudni pontosan, hányan potyautasok a rendszerben, hány „gazdag" lakik a köz által biztosított szociális bérlakásban.

A szegedi önkormányzat várhatóan ősszel módosítja lakásrendeletét – az új lakástörvénynek megfelelően. A város három típusú lakást kínálhat a törvény szerint: szociális alapút, költség alapút és piaci alapút. Németh István hangsúlyozta: még nem tudni, pontosan mi változik, jelenleg a szakmai előkészítő munka zajlik. A vezérigazgató úgy fogalmazott, csínján kell bánni a szerzett jogokkal. Véleménye szerint az új rendeletben mindenképpen az igazságosabb lakbér-megállapításra kell törekedni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hervadófélben a Virág

Január elején bezárt a szegedi kis Virág cukrászda „rutinszerű felújítás" miatt. A szemközti… Tovább olvasom