Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

A NOSZF lerombolt mítoszai

Szeged - Az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, és a Téli Palotát sem ostromolták meg. Sőt a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították – derül ki A forradalom mítoszai című kiállításból.
Az egykor nagy októberi szocialista forradalomnak (NOSZF) nevezett, Magyarországon november 7-én ünnepelt eseményről Szergej Mironyenko, az orosz állami levéltár igazgatója, a történelemtudományok doktora az MTI-nek elmondta: az 1917. februári, illetve az októberi forradalom történetét sem írták még meg.

A szovjet történelem azt tanította, hogy a békés munkások és katonák kivonultak Petrográd utcáira a bolsevikok vezetésével tüntetve az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást. De Mironyenko szerint valójában a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg. A tényleges katonaságról az Orosz Szövetségi Levéltárak moszkvai kiállításán bemutatják egy ezred névsorát, amelyből az első száz katona közül 47 ember vesztette életét, sebesült meg vagy kapott légnyomást.

A szereplőkről a kiállítás elmondja: az októberi fordulat vezéralakja – Lenin mellett – Lev Trockij volt. Utóbbi szeptemberben a petrográdi munkás-paraszt tanács elnöke lett, s ő hívta életre a Katonai Forradalmi Bizottságot (VRK), amely előkészítette a fegyveres felkelést. A tanácsnak a Szmolnijban október 25-én tartott ülésén Trockij elnökölt, és bejelentette, hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték, a hatalom a tanács kezébe kerül. Csak ekkor lépett a terembe Lenin, és ekkor adta át neki a szót Trockij. Lenint a fegyveres hatalomátvétel legeltökéltebb, legtürelmetlenebb híveként jellemzi a történész.

A Téli Palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan az Auróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. Számos adat bizonyítja: a katonák oldalkapukon hatoltak be a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akiket még ott találtak.

Az 1917-es gyűléseken készült L. Arcibusev-rajzok, illetve K. Juon festményei bizonyítják – magyarázta a történész –, hogy Sztálin nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között. Az 1917-ben hatalomra jutottak teremtették a most cáfolt mítoszokat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most lett 50 éves a keletnémet papírjaguár

Szeged - A keletnémet autóipar máig népszerű csodája, a Trabant első példánya fél évszázada, 1957. november 7-én gördült ki a gyárból. Tovább olvasom