Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

A nóta szegedi doyenje

Regényt ír, újságot szerkeszt, szervezi a nótás életet a Szegeden élő nyolcvanöt esztendős Kikli Tivadar.
Kikli Tivadar még ma is aktív – ír és olvas fáradhatatlanul. Fotó: Schmidt Andrea
Szülőhelye, Angyalföld angyalairól írja legújabb regényét szegedi belvárosi otthonában a nyolcvanöt esztendős Kikli Tivadar. Világéletében legalább két lovat ült meg. Hogyan? Az ünnepelt válasza: mindent lehet, külön-külön.

– Tízévesen írattak be a fővárosi zenedébe, a zeneszerzést egri középiskolás koromban kezdtem tanulni. Tizenhét évesen írtam az első, azóta világot bejárt „Szerelem, szerelem" csárdásomat – emlékezik. Kínos pontossággal idéz fel mindent, évszámokat, neveket, címeket. Mesél és mesél. Édesapjáról, a nagyon szigorú, de művelt és jóságos tűzoltóról, aki tehetséges fiát féltette a művészettől. Amikor például a polgári iskola igazgatója a képzőművészet felé irányította, apja azt vetette ellene, hogy nem nevel koldust a fiából. Először húszévesen, első zeneakadémiai szerzői estje után ismerte el a tehetségét.

A nótaszerző

Kikli Tivadar két nótalexikonja, újságjai, a Bánfalvi Józseffel együtt alapított Dankó Pista egyesület, valamint a szegedi nótaestek tartják életben a cigányzene világát a városban. Kikli a Magyarnóta-szerzők és Énekesek Országos Egyesületének díszelnöke, a kitüntetésbizottság vezetője, a nótaszerzők egyesületének délmagyarországi alapítója, díszelnöke. Szegeden csak két állandó vendéglátós cigányzenekar játszik, a műfaj országos elismertsége viszont erősödik. Művelőit a közelmúltban Artis jus-díjjal, köztársasági érdemkereszttel és Kossuth-díjjal tüntették ki. Kikli Tivadar zenei munkásságát számos elismerése mellett az Artis jus Dankó-díja, Szeged életműdíja, és a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt fémjelzi.

Kikli Tivadar az irodalmi hatásról is mesél: a felsőkereskedelmi iskolában az iskolaorvos Németh László tanította az egészségtant, lyukasórákon pedig irodalmat. Biztatta tanítványait, ne figyeljenek másra, adják ki, ami bennük van – legalább a maguk örömére. Az élet úgy hozta, hogy a zene és az irodalom is a kenyérkereset mögé szorult Kikli Tivadar életében.

Jogot, újságíró-iskolát végzett, dramaturgiát tanult. Egyebek mellett a Délmagyarország is közölte tárcáit, a rádió sugározta hangjátékait. Vállalati lapot szerkesztett, külsős tudósító volt. Közben lépkedett a polgári ranglétrán: segédmunkás, előkalkulátor, majd évtizedeken keresztül hivatalnok.

A majd negyven éve Szegeden élő Kikli Tivadar neve az írás mellett a nótával forrt össze. 1952-ben, amikor megszüntették a szalonzenekarokat, amelyek addig népszerű slágereit, keringőit játszották – maradt a nóta, más nevén cigányzene. Annak is az a hányada, amely a magyar nóta- és sanzonbizottság szigorú szűrőjén átfért. A nótások között azután klasszikus szerzőkkel futott be, bekerülve a népies zene véráramába. A mai napig hallhatók a dalai, számtalan lemezét forgatják a rádiók, televíziók.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Széplaki Ferenc az új polgármester

Széplaki Ferenc veszi át októberig a polgármesteri feladatokat Ópusztaszeren – döntött tegnap… Tovább olvasom