Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

A növényektől is tanul az ember

A hagyományos anyagból készült híd pillanatok alatt dől össze – ha összedől. Ha viszont önreparáló növényi testfölépítés alapján létrehozott híd kerül a helyére, a katasztrófa elkerülhető. Egy bécsi nemzetközi botanikai konferencián járt szegedi tudósok más fantasztikumok hírét is hazahozták.
Fotó: Gyenes Kálmán
Számtalan növény rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyeket érdemes utánozni. Kitűnően hasznosíthatók mindennapi életükben, alkalmasak különleges föladatok ellátásra. Csak előbb föl kell fedezni ezeket a növényi sajátosságokat – hívja föl egy bécsi botanikai konferencia tanulságára a figyelmet Mihalik Erzsébet. Az SZTE Növénytani Tanszék vezetője, a szegedi füvészkert igazgatója meghökkentő, növényekkel kapcsolatos, Bécsben hallott biomimetikai (a biológiai, botanikai, kémiai, fizikai illetőleg mérnöki tudományok eredményeit egyaránt alkalmazó) újdonságokról számol be lapunknak.

Egy svájci cég már elő is állított olyan hidat, amely szükség esetén órák alatt létrehozható, s ha megsérül, regenerálja önmagát. A léggel töltött, levegőt át nem engedő, egyetlen rúddal és két huzallal merevített tömlőhengerek a növényi sejtek egymás melletti elhelyezkedését imitálják. Márpedig a növényi sejtek rendkívül rugalmasak, ugyanakkor szilárdak is, miközben erőteljes „önhelyrehozó" képességgel rendelkeznek. A svájci cég előállította, sorozatgyártásra alkalmas híd ipari méretekben utánozza a növényi sejteket, szerkezetüket, egymás melletti elhelyezkedésüket, s vészhelyzetben való viselkedésüket. A megnyúlt növényi sejteket imitáló, levegővel töltött tömlőkre csak egy vékony deszkafelületet kell ráhelyezni, és az így rögtönzött híd
A füvészkertek szerepe

Számtalan sok növény rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek, leutánozva, kitűnően hasznosíthatóak mindennapi életükben, illetőleg különleges föladatok ellátásra, csak épp föl kell fedezni e sajátosságaikat – hívja föl a konferencia egyik tanulságára a figyelmét Mihalik Erzsébet. Többek között épp ezért sem szabad hagyni, hogy különböző növényfajokat kipusztítsanak – a lehető legtöbb növényt meg kell menteni, nemcsak eredeti élőhelyükön, hanem azokon kívül, azaz füvészkertekben is. Itt lehetővé válik tanulmányozásuk anélkül, hogy magát az élőhelyet bolygatnánk, veszélybe sodorva a szabadban élő állományt.  
többtonnás teherautót is elbír. Az önregenerálás pedig úgy jön létre, hogy a tömlők felületét speciális műanyag habbal vonják be. A műanyag hab részecskéi, ha a hidat sérülés éri, ugyanúgy roncsolódnak, és ugyanúgy eltömítik a keletkezett rést, miképp a növényi sejtek – megakadályozva a levegő kiáramlását. Nagyon lassú mértékben persze áramlik ki levegő, de órákba telik, míg a híd „leereszt", és ez utántöltéssel meg is akadályozható. – Miután pedig a híd betöltötte feladatát, s nincs rá szükség, két szatyorba bele lehet pakolni az egészet – ismertette a növényutánzat-találmányt Mihalik Erzsébet.

A szegedi füvészkert emblematikus növénye, a lótusz is új találmányra késztette a biomimetikusokat. A lótuszlevélnek van egy olyan tulajdonsága, hogy a felületére ráeső vizet nem ereszti át. De nem azért, mintha vízhatlan volna, mint más úszólevelű növények, hanem mert a ráhulló vízcsepp nem lapul szét, tökéletes gömbalakban egyszerűen lepereg a levélről. A „lótuszhatás" – így hívják jelenséget – modellezésével éppúgy sikerült már vízhatlan, de légáteresztő ruhát előállítani, mint vízhatlan papírt, ami akár zivatarban is tökéletesen száraz marad, és lehet írni rá. Extrém helyzetekben kitűnő szolgálatot tehet.

Azt is tanulmányozzák a kutatók, hogyan lehetséges minimális energiával nagy távolságra folyadékot juttatni – mint ahogyan a százméteres mamutfenyő csúcsába is eljut a gyökérzetből a víz. Kis méretekben így működik a filctoll vagy rosttoll is, most hasonlót akarnak ipari méretekben előállítani – s egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vedlenek a szegedi utcanévtáblák

Római körút helyett „Kapisztai", Mátyás tér helyett „Temesváry" – olvashatjuk… Tovább olvasom