Szeged - delmagyar.hu

– Tünetmentesen is jelen lehet az emberi szervezetben, de súlyos esetben magas láz, erős fejfájás, hányinger, izomfájdalom, dezorientáltság jellemző arra a betegre, akinek szervezetébe került a nyugat-nílusi vírus. Agyvelő-, valamint agyhártyagyulladást is okozhat – magyarázza Tombácz Zsuzsanna. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális járványügyi osztályának vezetőjét azért kerestük meg, mert a szomszédos Romániában az elmúlt napokban 2 halálos áldozata volt az egzotikus nevű kórokozónak, 7 további ember megfertőződött, és híre kelt, hogy hazánkban is kezelnek 2 ilyen pácienst idegrendszeri tünetekkel. Magyarországon még nem regisztráltak a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedésből eredő halálesetet. Dél-alföldi kórházban most nem ápolnak ilyen pácienst.

Egyes szúnyogfajok terjesztik a nyugat-nílusi vírust, amely Afrikában 1937, Európában 1969, Magyarországon 2003 óta ismert. A Dél-Alföldön 2007-ben kezelték az első olyan pácienst, akit e kórokozó betegített meg.
A vírust költöző és énekesmadarakról az emberre szúnyogok viszik át, emberről emberre közvetlenül nem terjed. A betegség vérből kimutatható, lappangási ideje két naptól két hétig terjedhet. Enyhébb lefolyású esetben elegendő a láz csillapítása és sok folyadék fogyasztása, súlyosabb állapotú páciensnek antibiotikumot adnak. E vírus ellen nincs védőoltás.

Ótvar, tályog is

– A kánikulai időszakban naponta 2-3 páciens is szúnyog vagy más rovar csípése miatti bőrproblémával jelentkezett, ugyanakkor újszerű megbetegedést nem tapasztaltam – mondja Judák Rita. A szegedi bőrgyógyász szakorvos szerint a legtöbb baj abból származott, hogy a páciens a csípés helyét kivakarta, és a sebes bőrfelület felülfertőződött, mélyebb szövetréteg is megbetegedett, súlyos esetben akár ótvar, tályog is kialakult. Betegség megelőzésére is jó a bőrre használható rovarriasztó.