Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

A pedagógus legyen derűs

Szombaton a szegedi egyetem tanárképző kara díszoklevéllel köszöntötte háromszáz hajdani hallgatóját. Rubin- és gyémántdiplomás pedagógusok a kerek évfordulóról és pályájukról beszéltek.
Haraszti Józsefné gyémánt-, ...
Szombaton délután a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karának dísztermében örökifjú pedagógusok énekelték el-elcsukló hangon a Gaudeamus igiturt. Galambos Gábor főigazgató arany-, gyémánt-, vas- és rubinoklevéllel köszöntött háromszáz egykori végzőst – a főiskola történetében a legnépesebb létszámot. A rangidős ünnepelt, a fiatalokat megszégyenítően friss és életvidám kilencvenegy éves Nagy Jánosné Vőneki Borbála rubindiplomát vett át, ami annyit jelent, hogy hetven éve, 1935-ben szerzett tanári képesítést a szegedi alma materben.

– Az ötéves tanítóképző után a matematika–fizika–testnevelés szakot is elvégeztem. Mindegyiket tanítottam, de szívemhez legközelebb a matematika állt – mesélte kacagva a „rubin" tanárnő. Tanítványai sokaságával kedveltette meg a számok tanát, és még ma is többen azért látogatják meg a szegedi Kálvária téri idősek otthonában, hogy megköszönjék, amit tőle tanultak az elemiben, illetve az általános iskolában. A titka? Egyszerű, mint az egyszeregy: derű és szeretet.

Szívesen és színesen magyarázott, miközben arra ösztönözte diákjait, hogy a sikerélmény érdekében maguktól jöjjenek rá a megoldásra. Azt sem bánta, ha segítséggel oldották meg a házi feladatot; lényegesebbnek tartotta, hogy a nebulók értsék és tudják az alapokat. Derűsen emlékezett, és fel-felpattant fogadni a gratulációkat, fáradhatatlanul magyarázva, kit hol tanított ő vagy a férje, és kik oktatták a gyermekeit.

...Haraszti Józsefné gyémánt-, Nagy Jánosné rubindiplomát vett át. Fotó: Miskolczi Róbert
A gyémántdiplomás Haraszti Józsefné Sutus Piroska az ünnepség fénypontjaként váratlanul toppant a terembe. Nagy taps köszöntötte. Az ünnepség után így összegzett:
– Alig vártam már, hogy eljöhessek. Anyácskám és édesapám is tanító akart lenni, ám mivel sokan voltak testvérek, nem engedhették tanulni őket – mesélte. Így hatvan esztendeje a sándorfalvi származású Piroska néni váltotta valóra álmaikat. Friss magyar–történelem–ének diplomájával előbb a szülőfalujába került, majd Szegeden tanított. A most nyolcvanegy éves „gyémánt" ünnepeltet szaktanárként, napközi vezetőként, országjáró és néptánccsoportok lelkeként egyaránt szívükbe zárták tanítványai. Népes családja körében Kazinczy Ferenc intelmére emlékeztetett: a jó oktató órája után a gyerekek csodálkoznak, hogy már vége is a tanításnak.

– És ekkor a fegyelmezéssel sem lehet gond – tette hozzá könnyeit törölgetve a törékeny pedagógus. – Mesebeli óriáshoz hasonlítottam magam, akinek hátul is van szeme, és ezzel a harmadikkal lát a legjobban. Végül valamennyi osztályommal elhitettem, hogy én „mindent" látok. Hitték, mert hinni akarták: hitelem volt előttük.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Behozták a Szabadságot a szegedi Csirkébe

Thürmer Gyula Szabadságot kért tegnap Szegeden a Csirkében. A mindig fess pártelnök bejelentette:… Tovább olvasom