Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

A plazmaerőmű-algareaktor kombinát Szegeden

Az új plazmaerőmű-algareaktor kombinát valójában klíma- és környezetbarát erőmű. Olvasói levél.
A Délmagyarország 2012. április 25-i számában „16 milliárdos plazmaerőművet terveznek az algyői Jura parkba" címmel megjelent írásra valamint a nagyszámú hozzászólásra reflektálva szeretném megjegyezni, hogy a Szegedre tervezett erőmű nem szén-dioxid-gázzal működik mint ahogy a cikk említi – ez a félreértelmezés azért kerülhetett cikkbe, mert egy elég bonyolult technológiáról van szó amelyben a konferencia előadói bizonyára nem voltak eléggé tájékozottak. Ezért a tegnapi cikk nyomán felmerült műszaki vitához mint a terület független szakértője következő megvilágítással szeretnék hozzájárulni.

A világon jelen pillanatban több eljárással is állítanak elő hulladék megsemmisítéssel energiát:
– Égetőkben hagyományos módon megsemmisítik (elégetik) a hulladékot és ebből energiát nyernek. Káros anyag kibocsátásuk miatt a környezetre nagy megterhelést jelentenek ezek az égetők.
– Pirolízis és termikus oxidáció egy- vagy két kamrában való megvalósítása – vagyis amikor egy- vagy két kemencében 850 °C hőmérsékleten a hulladékot elgázosítják. Mivel ezen eljárásban a hulladék megsemmisítése (égetése) oxigén jelenléte nélkül megy végbe a környezeti terhelés kisebb mint az előző eljárásnál. Keletkezett gázt elégetik és az így keletkezett hővel gőzt generálnak. Természetesen a keletkezett pirogáz elégetésekor a környezetre káros széndioxid keletkezik.
– A hulladék megsemmisítése plazmakémikus úton - vagyis a hulladék plazmakemencébe kerül, ahol 1700 °C hőmérsékleten semmisül meg és a keletkezett pirogáz elégetésével gőzt generálnak – ilyenkor széndioxid keletkezik.

A fenti erőművek az input anyag alacsony kalóriaértéke miatt csak hőenergiát állítanak elő, ha a mégis elektromos energia előállítása a cél, abban az esetben több mint 50%-ban szükséges hozzáadni fosszilis energiaforrásokat és így az előállított energia már nem minősül "zöld" energiának. Valamennyi technológiánál a gáz elégetésekor CO2 keletkezik, mely tovább súlyosbítja a klímaváltozás következményeit.
Az új technológia miben különbözik az eddig ismertektől?
– A világon léteznek plazmaerőművek, melyek hulladékot semmisítenek meg és pirogázt állítanak elő. A keletkezett gázt elégetik és az így keletkezett hővel gőzt generálnak. Vannak olyan változatai is, melyek a pirogázból nem hőenergiát állítanak elő, hanem földgáz vagy kőolaj hozzáadásával gázturbinát üzemeltetnek, és elektromos energiát termelnek, valamint hasznosítják a gázturbina hulladékhőjét.
– A világon már több felé is állítanak elő alga-bioolajat vagy alga-biodízelt. Ezek a technológiák olyanok, hogy tóban vagy csőrendszerben algát szaporítanak – keringetik, táplálékot és CO2-t adagolnak növekedésük elősegítése végett – majd a leszűrt algamasszából különböző módon (préseléssel vagy ultrahangos mpds(zé el) kivonják az olajat és azt észterezve biodízelt állítanak elő.
– Ezt a két technológiát még eddig senki sem vonta össze – vagyis az elektromos energia termeléséhez a gázturbina meghajtására a pirogáz mellé még nem alkalmaztak algából előállított biodízelt, hogy így 100%-os „zöld" energiát állítsanak elő.
- Az új technológia azon kívül, hogy két eddig ismert eljárást ötvöz, tartalmaz egy jelentős környezetvédelmi újítást is:

A gázturbináknál, melyek elektromos energiát termelnek, melléktermékként keletkezik egy úgynevezett kipufogógáz is, mely CO2-t tartalmaz és a légkörbe jutva nagymértékben károsítja a környezetet.

Az új megoldás szerint ezt a keletkező CO2-t nem engedjük a légkörbe, hanem a gázturbinák szomszédságában működő algaüzembe vezetjük és keverőrendszeren keresztül táplálékként az algaszuszpenzióba adagoljuk.

A fenti eljárás a termelt elektromos energiát „zöld" energiaként biztosítja — egyrészt azért, mert a pirogáz mellé nem kőolajszármazékokat adagolunk a gázturbina meghajtásához, hanem azért is, mert a károsanyag-kibocsátás majdnem zéró.

A gázturbina kipufogógázának széndioxid tartalma nem jut a légkörbe, a többi károsanyogot felfogó filterek pedig használat után a plazmareaktorba kerülnek és mivel a plazmareaktor veszélyes hulladék megsemmisítésre is alkalmas, így azok sem okoznak környezeti terhelést.

Az algaolaj kinyerése után visszamaradt algapogácsa az ipari és kommunális hulladékkal összekeverve a plazmareaktorba kerül.

Összefoglaló:

A klímaváltozás tragikus következményeit a tudósok megpróbálják új környezetkímélő technológiák bevezetésével enyhíteni, különösképpen igaz ez az energiatermelés és felhasználás területére.

Az új plazmaerőmű-algareaktor kombinát valójában klíma- és környezetbarát erőmű.

A környezetet terhelő és káros gázokat kibocsátó ipari és kommunális hulladék számára nem kell sokmilliárdos költséggel tárolókat kialakítani, hanem megsemmisítésre kerül úgy, hogy még energiát is nyer az emberiség.

Az algák valójában termőterületet nem foglalnak el és olajhozamuk nagyobb a legjobb olajnövényekénél is. Az algából úgy állíthatunk elő bioüzemanyagot, hogy azt nem emberi táplálékból (repce, szója, gabona) tesszük. Az algák szaporodása állandó és évszaktól független.

A két energiát összevonva üzemel a gázturbina, mely elektromos energiát termel. A gázturbina hulladékhője egyrészt gőzturbinát hajt, mely szintén elektromos energiát termel, valamint energiát biztosít (fűti-hűti) az üvegházat, melyben folyik az algatermelés.

A technológia kockázat nélkül megvalósítható, mivel már ismert és működő technológiákat ötvöz úgy, hogy ezáltal kíméli a környezetet (ártalmas hulladékot semmisít meg), nem használ fel kőolajszármazékokat és káros anyag kibocsátása nélkül nagy mennyiségű elektromos energiát termel.

Kollár Ferenc

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdai legesleg: melyik Szeged legélhetőbb városrésze?

Itt az idő, hogy megmutassa, mekkora lokálpatrióta! Érveljen, vitatkozzon, szavazzon, melyik Szeged legélhetőbb városrésze! Tovább olvasom