Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

A régióban kevés a munka és a pénz a fiataloknak

Két felmérés is készült a napokban – az ifjúságról. Az egyik a fiatalok jelen helyzetét mutatja be, a másik előrejelzés a következő időszakra. Kevesebb a munkalehetőség és kevesebb a fiatalok pénze, ennek ellenére a korábbinál jóval többen, 45,6 százalékuk számít arra, hogy helyzete jobbra fordul – emelte ki Tarnay István.
Tovább maradunk fiatalok. Önálló mobiltelefont a tízévesek használnak, bankkártyát és szórakozási lehetőséget az átlag tizennégy évesek szeretnének. A fiatalok az első szexuális élményt jobbára tizenhét évesen szerzik és egyedül utazni is ez idő tájt indulnak. Az igazi talpra állás viszont kitolódik: az első saját lakást és a gyermekvállalást harmincévesen tervezik. Az együttélésnek már korántsem feltétele a házasság. Egyértelműen megállapítható, hogy új fiatal középosztály alakult ki – derült ki a Felsőoktatási Kutatóintézet felméréséből, amelynek eredményeit Szegeden mutatta be a kutatást vezető Gábor Kálmán.

A szegedi szociológushallgatók nyolc éve indítottak kérdőíves felmérést a fővárosi Sziget-fesztiválozók körében, azóta minden évben összevetik a következtetéseket. Kiderült például, hogy a fiatalok többsége két vagy több gyereket szeretne, 10 százalékuk viszont egyáltalán nem akar gyereket. 6-7 százalékuk hasonneműekkel tervez együttélést. Képzettek, hiszen 43 százalékuknak van diplomája és 83 százalékuk beszél valamilyen szinten angolul. Munkahelyüktől elsősorban azt várják, hogy érdekes legyen a munka és jó a társaság.

– Rózsás a kép és nem is reprezentatív az áttekintés, hiszen a budapesti fesztiválra a fiatalok elitje jut el. Mégis tanulságosak az eredmények – mondta Tarnay István szegedi szociológus, aki az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ által a dél-alföldi fiatalok körében végzett, az Ifjúság 2004 elnevezésű kutatásban vett részt. – A való életet a Szigettel azért érdemes összevetni, mert az Ifjúság 2004 egy helyzetet rögzít, a Sziget-kutatás pedig négy-öt évvel jelez előre. Az elemzéseket felhasználók, például a kormányzat 2007–2012-re szóló Nemzeti fejlesztési tervét előkészítő szakemberek kifinomultabb képet kaphatnak a magyar fiatalok várható életmódbeli változásairól.
– Összehasonlítva a dél-alföldi fiatalok négy évvel ezelőtti és mostani életét, kiderül: rosszabb körülmények között élnek, mégis optimistábbak.

Kevesebb a munkalehetőség és kevesebb a fiatalok pénze, ennek ellenére a korábbinál jóval többen, 45,6 százalékuk számít arra, hogy helyzete jobbra fordul – emelte ki Tarnay István. Elsősorban annak tudható be ez a fura ellentmondás, hogy most sokkal több fiatal tanul, mint ahányan dolgoznak. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók pedig mintha burokban lennének, nem fejlődött ki a realitásérzékük. Diplomával a kezükben éri őket a csalódás – el kell hagyniuk a várost. Kezdeményezések ugyanis elindultak Szegeden, de a város tudást és fiatalokat megtartó ereje egyelőre gyenge – hangsúlyozta a szociológus.


Számítanak a számok

A kormányzat figyelembe veszi az ifjúságra vonatkozó kutatások eredményét a hosszú távú népesedéspolitika tervezésénél – tudtuk meg Újhelyi Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal gyermek és ifjúsági kormánymegbízottjától. A stratégia magába foglalja a családtámogatási rendszert, a lakáshoz jutás kérdését, a munkahelyteremtést és az oktatáspolitikát. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tálosi a legnagyobb esélyes

A Délmagyarország értesülése szerint a négy jelöltből Tálosi László pályázik a legnagyobb eséllyel a… Tovább olvasom