Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

A romlás virágai a határnál

Tíz éve kezdődött, és három évig tartott Szegeden és környékén a benzincsempészet virágkora. A szomszédos Jugoszláviával szembeni nemzetközi embargó miatt ez idő alatt óriási mennyiségű üzemanyagot csempésztek az erre szakosodott nepperek. A határ mentén akkor épült benzinkutak most kifosztva, lepusztulva emlékeztetnek ezekre az időkre, és nincs senki, aki megmondaná, meddig kell még néznünk az utak mentén a romokat.
Egy üzemen kívüli benzinkút Tiszaszigetnél. Fotó: Schmidt Andrea
Elhagyatott benzinkút a tiszaszigeti határátkelő előtt háromszáz méterre. Kísértetkastély a modern időkből. A kutak kijelzőin még ott olvashatjuk a legutolsó tankolás adatait: 4 liter benzin – 328 forint. A 90-es évek közepén ennyi volt a magyar benzin. És égetően nagy szükségük volt rá a határ túloldalán lakóknak.

Égig érő fű, graffiti

Sok ember meggazdagodott abból, hogy – akár csak néhány hónapig is – „pörgött" a határ túloldalán fekvő Gyála és a magyar benzinkutak között. Ez a töltőállomás, meg az innen néhány száz méterre lévő másik kettő is óriási forgalmat bonyolított le. Most kifosztva, megszégyenülve emlékeztetnek a régi időkre.

A kút környékén és a repedezett betontömbök között parlagfű nő, a kiszolgáló épület falai mállanak, ahol pedig még nem engedte el a vakolat a téglákat, graffitik jelzik: bárki szabadon garázdálkodhat. Galambok vették be ide magukat, csomókban gyűlő ürülékük jelzi, hogy az épület egykori gazdái arra sem méltatják a hajdan jól tejelő kutat, hogy néha rendbe tegyék a környékét. Az igazán nagy értékeket persze már elvitték: a földbe ásott benzintartály helyén most hatalmas gödör tátong.

– Egy időben megpróbáltam kinyomozni, hogy kik a tulajdonosok, de a hivatali útvesztők végében mindig egy felszámolóbiztos állt – magyarázza Tiszasziget polgármestere. Bodó Imre harcot hirdetett a település határában fekvő romok eltávolítására, mostanáig nem sok eredménnyel. – Egyszer megkeresett egy bank képviselője, mert a pénzintézet 200 milliót követelt az egyik benzinkút egykori tulajdonosától – meséli. – Nem tudtam nekik segíteni, mert köddé váltak a cégek, amelyek üzemeltették a kutakat.

Aki fantáziát lát benne

A Tiszasziget helységnévtábla előtt egy egykori Texaco-kút látványa csúfítja el a tájat. Ez az építmény különös módon nem a tiszaszigeti, hanem a szomszédos újszentiváni önkormányzathoz tartozik. Egykor egy szerb vállalkozóé volt, de Talpai János polgármester elárulja, hogy az eladósodott cég tulajdonát néhány éve elárverezték, és egy helyi vállalkozó vette meg. A helyzet ettől nem sokat javult: mostanában különböző terményeket tárolnak a fedett rész alatt. Úgy is mondhatnánk, már csak az olajos magvak emlékeztetnek a kút eredeti funkciójára. Innen vezet az út Magyarország legmélyebb pontjához, ami a falutól néhány kilométerre található. Idegenforgalmi lehetőség, ám az út eleji félig benzinkút, félig depó alighanem elveszi a turisták kedvét a kirándulástól.

Röszke mellett viszont éppen most bontják az egyik használaton kívüli kutat. Persze elhagyatottan álló töltőállomás itt is maradt, kettő.
A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságán azt mondják, amennyiben visszaadták a cégek a jövedéki működési engedélyüket, nekik nincs követelnivalójuk a kutak tulajdonosain.
Ezek a kft.-k mind kérték az illetékes bányászati felügyelettől a működés szüneteltetését, így kinyitották maguk előtt a törvényi kiskaput: nem kötelesek benzinkútként üzemeltetni az egységeket, de le sem kell bontaniuk az építményt.

Konjunktúralovagok

Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, Kardos Sándor szerint ők csak akkor kötelesek ellenőrizni a környezetvédelmi szempontokat, ha lakossági bejelentés érkezik, illetve, ha elbontanak egy benzinkutat. Akkor megvizsgálják az úgynevezett rekultivációs terv végrehajtását.

A helyiek úgy látják, nincs hatóság, amely kötelezhetné az egykori tulajdonosokat, hogy ezeket az épülettorzókat eltüntessék az utak mellől, vagy átalakítsák más célokra. Az egykori konjunktúralovagok pedig nem áldoznak a busás haszonból arra, hogy eltüntessék a romlás virágait.

Szincsok György
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem marad meg a Megmaradás Fala

Engedély nélkül emelt emlékfalat bontanak le Ópusztaszeren a nemzeti történeti emlékpark… Tovább olvasom