Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

A Ságvári már márkanév

A rangos szegedi gimnázium tanulóit nem érdekli: jogszerűen lőtt-e Ságvári 1944-ben. Az iskolában tanár, diák egyaránt ragaszkodik az eredeti viselőjétől már eltávolodott „márkanévhez". A Legfelsőbb Bíróság szerint nem bűnös az a csendőr, aki megsérült Ságvári letartóztatásakor.
Fotó: Schmidt Andrea
Tegnapelőtt a Legfelsőbb Bíróság (LB) felmentette a Ságvári Endrével dulakodó egyik csendőrnyomozót. Kristóf László 1944. július 27-én részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni Ságvárit, aki ellenállt.

Minderről, Ságvári szerepének újbóli értelmezéséről a szegedi gimnazisták mit sem tudnak. Tanítás végén a kamaszok rohannak a „kutricákhoz", hogy kabátjukat fölvehessék, tódulnak ki az utcára. Két pár ölelkezik a lépcsőfordulóba tett hosszú padon. Egyikük sem tudja, ki volt Ságvári. Mindenki az ötödikre, egy várakozó lányra mutat. „Ő humános, neki tudni kell." Anna össze is szedi gondolatait, annyi derül ki, hogy „valami kommunista volt". Egy egész osztályfőnöki órát szenteltek a névadónak, de az idegenforgalmi pályára készülő Annát nem érdekelte Endre. A negyedikes töri könyvben az áll: háborúellenes tüntetést szervezett.

Szeged újonnan alapított gimnáziumának az Oktatásügyi Minisztérium 1956. január 18-án adta a Ságvári nevet – Bokor István igazgató eredetileg Hunyadit vagy Mikszáthot javasolta. Az elnevezés a forradalomig maradt, majd fél évig Hunyadi nevét viselte az iskola. Azután újra táblát cseréltek: azóta Ságvári a Ságvári.

Antifasiszta, szociáldemokrata, kommunista, pacifista: Ságvári Endre neve maradhatott. Fotó: Schmidt Andrea
A rendszerváltás után többször, többen követelték az iskola nevének megváltoztatását. Az intézmény az egyetem része, de a JATE vezetése sem tartotta fontosnak átkeresztelni gyakorlóját. A diákok és tanárok kétszer szavaztak az ügyben, mindig ugyanazzal az eredménnyel: a Ságvári név maradt.

Tegnap egyetlen tanár sem akart nyilatkozni, de futtában elmondták: a 90-es évekre a név elszakadt eredeti viselőjétől, az itt végzettek a „Ságvári" szó hallatán nem az egykori szemüveges fiatalemberre, hanem a tanárokra, a régi barátokra, a jó bulikra, dolgozatokra, puskázásokra, osztálykirándulásokra gondolnak.

Dobi János igazgató elismerte: ellentmondásos Ságvári megítélése, az intézményben követik is az erről szóló vitákat. Ságvári Endre szerepétől függetlenül úgy gondolják azonban, évtizedek alatt azok a tanárok és diákok adtak tartalmat ennek a névnek, akik itt dolgoztak, tanultak.


Múlt és jelen

Ságvári Endre (1913–1944), a fiatal pesti jogász 1936-tól dolgozott tisztviselőként. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt, a baloldali ifjúsági mozgalmat szervezte. A Tompa utcai nyilasház megtámadásáért 8 hónap fogházra ítélték. A magyar szabadságért, a háború ellen szervezett demonstrációkat, akciókat. Egy Budakeszi úti cukrászdában megkísérelték letartóztatni. Ságvári a csendőrökre lőtt, menekült, végül az utcán halálos lövést kapott. Az akcióban részt vevő négy csendőrt kitüntették. Egyikük később meghalt a Ságvári okozta sérülései miatt, Kristóf Lászlónak pedig combcsontja tört. A három életben maradt csendőrt 1959-ben felakasztottak. A Legfelsőbb Bíróság tegnapelőtt kimondta, hogy téves az 1959-es döntés, miszerint Ságvári az akkori törvények szerint jogszerűen járt el, amikor fegyverrel állt ellen. Kristóf Lászlót rehabilitálták. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A lakók újítják fel a Hágit

Fordulat történt az 1997. december 31. óta zárva tartó Hági ügyében, tegnap megkezdődött az épület… Tovább olvasom