A selyemkóró. DM/DV-fotó

Az embernek eddig szinte soha nem sikerült semmiféle élőlényt sem szándékosan kipusztítania. Ha valamit bevisz valahova – az aztán nyakán is marad. – Világszerte mindenütt óriási gondokat tudnak okozni a betelepített vagy behurcolt, s aztán elszaporodó, idegen növények. A Dél-Alföldön is – mondja Margóczi Katalin botanikus, az SZTE ökológia tanszékének docense a napokban Budapesten tartott országos ökológusrendezvény kapcsán.

Máshonnan behurcolt növények azért tudnak az új helyen sokszor ugrásszerűen, nagymértékben elszaporodni, mert ellenségeiket „nem hurcolják be" velük együtt, így védekezés helyett szaporodásra tudják fordítani energiáikat. Persze, nem mindegyiknek sikerül meghonosodnia. Ezer betelepített, mesterséges termesztésre szánt növényfajból száz fog a szabad természetbe kivadulni, e száz kivadult fajból tíz tud hosszú távon megmaradni, és ebből a tízből csak egyetlenegy szaporodik el. De ez az egy aztán mértéktelenül, s nem tudni: az ezer növényfajból melyik lesz ez az egyetlenegy – ismerteti a problémát a szakember.

Ilyen, betelepített-betelepedett növény a Tisza árterében elsősorban az ámorcserje, azaz gyalogakác, mely annyira elszaporodott, hogy már árvízvédelmi problémákat okoz. Az amerikai kőris, a zöld juhar szintén megemlíthető itt. Együttesen kiszorítják az itt egykor élt somokat, fagyalt, kecskerágót, szedret, szegfűbogyót – hogy csak néhány, megritkult növényt említsünk.

A megye homokhátsági területein pedig a szintén behurcolt selyemkóró – népies nevén vaddohány – és a parlagfű okoz gondot. Kiszorítják például a magyarcsenkeszt, báránypirosítót, naprózsát, s más őshonos gyepalkotókat. Terjedésüket a terepmotorosok nagyban elősegítik: a csapatosan a gyepeken száguldozó quad-, krosszjárművek – egyre többen űzik ezt a természetkárosító technikai sportágat – fölszaggatják a gyepet, s helyére rögtön betelepszik az épp ilyen, bolygatott talajt kedvelő selyemkóró és parlagfű. S ha már egyszer valahol megjelent, onnantól csak terjed. A parlagfű allergén mivolta közismert – a nagyon feltűnő selyemkóró pedig teljesen megváltoztatja a tájképet. Az ökológusok kutatják, hogyan lehet visszaszorítani őket.