Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A sör ingyenességéről is döntést kell hozniuk

Szegedre látogatott a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke. Bihari Mihállyal a népszavazásról, az új alkotmánybírák kinevezéséről és a politikai elfogultságról beszélgettünk.

Szegedre látogatott Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke. Fotó: Segesvári Csaba
Az országgyűlést nem tudja rákényszeríteni az Alkotmánybíróság (Ab) arra, hogy az alkotmányos mulasztást megszüntesse. Bihari Mihály elmondta, jelen pillanatban 23 mulasztás megszüntetésére hívta fel az Ab az országgyűlés figyelmét, ebből 16 határideje már le is járt. Ilyen esetben a nyilvánosság a legjobb fegyver, hiszen döntéseik nyilvánosságra kerülnek. Az Ab bíráiról elmondta, áprilisig hármuk megbízása jár le (egy bíró mandátuma már tavaly lejárt), és ha az országgyűlés nem választ újakat helyettük, az Ab létszáma 11-ről 7 főre csökken, pedig a határozatképességhez nyolc fő szükséges. Az Alkotmánybíróság elnöke bízik abban, hogy a politikai pártoknak négy helyre könnyebb lesz jelölteket állítaniuk, és az országgyűlés elnökének ígéretéhez híven februárban mindenképpen megválasztják az Ab új bíráit.

A politikai felhangokról megjegyezte: nyilvánvalóan vannak vonzalmak a bírákban valamelyik politikai oldal iránt, de politikai elfogultságot nyolcéves alkotmánybírói pályafutása során nem tapasztalt. Az Ab elé kerülő politikai ügyekről elmondta, sok vita és konfliktus, amit nem tudnak kormányzati szinten megoldani, jogi köntösben kerül eléjük. Ezekre szakmai döntést hoznak, ami visszakerül abba a közegbe, ahonnan az egész probléma elindult. Mondta, elkerülhetetlen, hogy döntésüket egyesek jónak, rossznak vagy megalkuvónak tekintsék.

Névjegy

Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. Az ELTE Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ugyanitt tanársegéd, később adjunktus lett. 1989-ben a megalakult Politológiai Tanszék vezetője lett. Az MSZMP-be 1972-ben lépett be. Politikatudományi írásai és a párt reformtáborában való részvétele miatt 1988-ban kizárták a pártból. Az MSZP támogatásával 1994-ben, mint pártonkívüli jutott be a parlamentbe, ahol az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke volt. A következő országgyűlési választáson már nem indult, 1999 óta az Alkotmánybíróság bírája. 2005. október 11-én, Holló András akkori elnök mandátumának lejártával, őt választották még az Alkotmánybíróság új elnökévé. Nős, két fia és egy lánya van.

Elmondása szerint ítéleteik indoklásával próbálják bizonyítani, hogy szakmai és nem politikai érvek alapján hozták meg döntésüket.
A Fidesz által indított hétpontos népszavazási kezdeményezésről – a tandíjról, a vizitdíjról, a gyógyszer-liberalizációról és a kormánytagok költségvetésért viselt felelősségéről szóló pontokat az Országos Választási Bizottság (OVB) elutasította, míg a kórház-privatizációra, a nyugdíj mellett munkát vállalók adózásának szabályaira, valamint a mezőgazdasági földtulajdon eladására vonatkozó referendumoknak zöld utat adott – elmondta, az előbbi négy kérdésben a Fidesz és a KDNP, míg a másik három esetén magánszemélyek támadták meg az OVB döntését.

Ezek mind az Ab elé kerültek, hozzájuk még két népszavazási indítvány csatlakozott. Például az „Egyetért-e azzal, hogy a sör ingyenes legyen" kérdése, amit szintén egy magánszemély vitt eléjük. Ezeket a jövő héten kezdik el tárgyalni és a döntés legkésőbb áprilisig megszületik.

Az országos megszorító intézkedésekről kifejtette, az ez évi költségvetésben 63,4 millió forinttal kaptak kevesebbet, ami 10 százalékos, 12 fős létszám-leépítési kötelezettséget jelent számukra.
Elismerte, a létszámleépítés lassítja majd a döntéshozatalt. Az Alkotmánybíróságra egyébként évente 1200-1300 indítvány érkezik be. A legtöbb indítványt – jóval kétezer felett – az 1990-es évek elején kapták.



Az Alkotmánybíróságról

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaságnak a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete, ami a rendszerváltás alkotmányos reformjaként jött létre. Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagjára az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Megbízásuk kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. Az Ab bírája nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja: tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Az alkotmánybírót az országgyűlés nem hívhatja vissza, tisztségétől csak az Ab teljes ülése foszthatja meg. Elnökét az Alkotmánybíróság tagjai 3 évre választják meg, aki a tisztségre újraválasztható. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskola- és óvodabezárások 1990–2007

Szegeden a rendszerváltás, 1990 óta kilenc általános iskolát és öt városi fenntartású óvodát zártak… Tovább olvasom