Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

A szakképző Móra-iskola díja és baja

Áttörést ígér a szakképzés átalakításában az oktatási miniszter. Ez azért is indokolt, mert Magyarországon közel 100 ezer munkaerő hiányzik a gazdaságból. A megújulásra, az innovációra példát szolgáltat a szegedi Móra szakközépiskola, amely a hiányszakmák képzésére ugyanúgy kész, mint új programok indítására, a pályázásra.
Kevés fiatal választja a bádogos szakmát. Fotó: Karnok Csaba
Viszonylag kevés szakmunkást igényel Csongrád megye gazdasága. Az augusztus végén üres 2100 álláshely közül 480 ipari és építőipari végzettséget igénylő elfoglaltságot tart számon a munkaügyi központ. Például Szegeden a 33 ács-állványozó álláshely közül 11 éppen munkanélküli szakmunkás válogathat. Az országban jelenleg 100 ezer, 2012-re 300 ezer munkaerő hiányzik a gazdaságból.

A szakképzésben szükséges változások nagyságrendjét érzékelteti, hogy a szaktárca a jelenleg 800 szakmát tartalmazó országos képzési jegyzék (OKJ) felezésére készül. Az alapszakmák kiszélesítése, a rokonszakmák összevonása üdvözítő lehet – véli Vilonya Sándor, a szegedi szakképzés országos hírű zászlóshajója, a Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese.

Idén nem jelentkeztek elegen például bádogosnak, kovácsnak, ács-állványozónak a szegedi intézménybe. A pedagógiai programban 50 szakma elsajátításának biztosítása szerepel, de csak 15 képzését indíthatták el. Az ok: az érdeklődés hiánya, ami a szakmáról szerezhető információ elégtelensége miatt is kialakulhatott. A fiatalok között azok a szakmák a népszerűek, amelyek itthoni elhelyezkedéssel kecsegtetnek, a megélhetésért még a Dunántúlra se utaznak szívesen a szakmunkások.

A munkaerő-piaci igényekhez igazítják a szakképzést: például a hűtő- és klímatechnika, a szárazépítészet területén oktatnak új és keresett szakmákat – magyarázza Zatykó István. A gyakorlati oktatás vezetője szerint az itteni alapokkal a termelésbe kerülő diák ötletes, de minimális szervezői ismeretekkel is felvértezett szakmunkás, technikus. Az elmélet és a gyakorlat 30-70 százalékos aránya is mutatja a képzés súlypontját. A tanműhelyekben, az iskolai laborokban a legújabb anyagok és technológiák felvonultatására törekszik az iskola. Ezt anyagilag is támogatja az a közel 200 cég, amellyel kapcsolatban áll az intézmény.

A szakma krémje gyakran megfordul Szegeden: a Mórában eddig hét alkalommal 17 szakmában rendeztek versenyt. Az elmúlt három évben 102 millió forint pályázati pénz erősítette a szakképzés színvonalát. Az itteni diákok közül 1998 óta több iskolai csoport eljutott külföldre is. Közülük az egyik a németországi testvériskolában töltött néhány hét tapasztalatát összegezve azt mondta: „Ott talán aranyból van még a kilincs is, mi mégis többet tudunk a szakmában".


Kiválóság

„Kiválóság" kategóriában elismerő oklevélben részesült a közoktatás minőségfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a szegedi Móra szakközépiskola – mutatja a szeptember 6-án az oktatási minisztertől átvett dokumentumot Miskolczi János igazgatóhelyettes. A Közoktatás Minőségéért Díj elnyerése is igazolja, hogy európai színvonalú a képzés a Kálvária sugárúti épületkomplexumban. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százmillióval többe kerül az esős évszak

Az esős nyár közel százmillió forintos pluszköltséget jelentett a Szegedi Környezetgazdálkodási… Tovább olvasom