Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

A szappanopera nem csak agymosásra való

Szeged - Embert raboltat, lop, csal, hazudik, zsarol – és amikor kiderül, hogy tüdőrákja van, a műtétről hosszú összefoglalóban számol be egy magazinműsor. Hiszen ami a legnézettebb magyar szappanoperában nagy esemény, az az ország életében is az.
A Barátok közt Berényi Miklósa tényleg fontos személyiség: a másokon átgázoló vállalkozó – és a többiek – viselt dolgai nemcsak beszédtémával, de viselkedésmintákkal is bőven ellátják a nyájas tévénézőt. Jóval, rosszal.

Berényi Miklós filmbeli műtétjéről érdekes összeállítást készített az RTL Klub. Szó volt arról, hogy mivel élethűen, részletesen akarta bemutatni a Barátok közt a beavatkozást, orvosok segítségét kérték a forgatáshoz.

Mese az egész – vagy mégsem?


Elhangzott az is, hogy Magyarországon nagyon sokan szembesülnek úgy a rákbetegségükkel, mint Miklós, és hátha nekik segíteni fog a produkció azzal, hogy bemutatja: miképpen lehet földolgozni egy ilyen traumát.
Ez az összeállítás azért volt érdekes, mert rávilágított arra, hogy a népszerű tévésorozatok készítői tisztában vannak azzal, hogy hatnak a nézőikre. Persze a Barátok közt közönsége már nem úgy éli meg a képernyőn látottakat, mint azok a nénikék, akik annak idején gyűjtést rendeztek Isaura felszabadítására. Nyilvánvaló, hogy a sorozat is „mese", de mivel a jellemek mégis összetettek, a képernyőn látottak hétköznapi tapasztalattá lényegülnek.

– Kutatások bizonyították, hogy a hősök viselkedése mintát jelent sok néző számára – feleli kérdésünkre a témával foglalkozó Kósa Éva médiapszichológus. Ez végső soron azt is jelenti, hogy Miklós – aki időnként embert raboltat, lop és zsarol – a hasonlóan nyomuló embereknek is segít belső konfliktusaik feldolgozásában. Ugyanígy ülnek a képernyő előtt olyan hölgyek is, akiket az nyugtat meg, hogy Nóra vissza-visszatér Miklóshoz, és a bajban kitart mellette: „lám, egy ilyen agresszív, gátlástalan palit is lehet szeretni; az én Pityumnak azért ennyire durva dolgai nincsenek, szerencsére".

A rákbetegségre általában úgy döbbennek rá az emberek, ahogyan a tévében Miklós. Fotó: RTL Klub
A rákbetegségre általában úgy döbbennek rá az emberek, ahogyan a tévében Miklós.
Fotó: RTL Klub

Csak ármány és szerelem

A Barátok közt hatását azért lenne érdemes közelebbről vizsgálni, mert ebben a sorozatban Miklós nélkül is elég erős a sötét oldal. Szerettük volna megtudni, hogy a Greg Stevens vezető író által irányított csapat valóban ilyennek látja-e a magyar rögvalóságot – például a vállalkozói szférát –, és felmerült-e korábban, hogy reagáljanak társadalmi jelenségekre, ahogy annak idején a Szomszédok tette.
– A Barátok közt sorozatnak a szórakoztatás a célja. Az, hogy az egész napi munka, rohanás után a néző kikapcsoljon, és azon rágódhasson, hogy Klaudiának sikerül-e végre lépre csalnia Miklóst, vagy miként alakul Nikolett és Imre szerelme, így a sorozat soha nem politizál, és nem aktualizál. Azt, hogy a karakterek leképezései-e a társadalomnak, a néző könnyedén eldöntheti – írta e-mailben feltett kérdéseinkre Böjte Piros, a produkció sajtóreferense.

Szóval egy jó sorozathoz elsősorban ármány és szerelem kell. Ez az egyszerű recept tíz éve, amikor a Barátok közt elkezdődött, nálunk még újnak számított. A forgatás helyszínén, a rákosszentmihályi hangárban – ahol korábban a minszki traktorgyár képviselete működött – a szereplők sokáig érezték a festékszagot. Az RTL Klubnál egy ideig nem mindenki tapsolt a szappanoperának, mert „gödröt csinált a nézettségi görbén", de aztán mégis egyre több embert ültetett le a tévé elé. A sorozat „társadalmi beágyazottságára" jellemző, hogy amikor nemrég kiderült, hogy Magdi anyus, egy igazán régi szereplő távozik a produkciótól, az Index internetes újság elkészíttetett hét stílushű verziót, és megszavaztatta olvasóit arról, hogy szerintük melyik forgatókönyv szerint fogják „kiírni" a szószátyár nénikét. Ez persze fricska a sorozat készítőinek – de leginkább a nézőinek, akik estéről estére majdnem kétmillióan vannak. Ezek az emberek nyilván már tényleg hozzászoktak a Mátyás király tér kissé belterjes viszonyaihoz. Furcsállnák például, ha a szereplők elkezdenének a gazdasági válságról vagy az ország megosztottságáról beszélni.

Ám téved, aki azt gondolja, hogy mindenütt csak ilyen napi és heti tévésorozatok készülnek, és hogy a hitelességet minden forgatókönyvíró föláldozza az „izgalmasan pergő történet" kedvéért. Mi több, a népművelő célzat is gyakran tetten érhető – például a Vészhelyzetben. Egy epizódban az egyik főszereplő, egy nővér megpróbálja elmagyarázni kedvesének, hogy mi nyomasztja. A nőről lehet tudni, hogy korábban alkoholbeteg volt: a férfi szemlátomást sejti, hogy megint ez a baj, de nem kérdez rá, nem támadja le a nőt, de nem is próbál menekülni a beszélgetés elől. Ezek szerint ezt így kell csinálni.

Amerika, egészen közelről

– Több példa is van arra, hogy a szappanoperák véleményformáló, sőt attitűdmódosító szándékkal szerepeltetnek hősöket – mondja Kósa Éva. – A Vészhelyzet például valóban a mai amerikai társadalom szinte minden konfliktusát bemutatja, nagyon határozott érzelmi-erkölcsi állásfoglalással. Példát, modellt állít a nézők elé – amint ezt számtalan pszichológiai vizsgálat bizonyítja. Erre a hatásra építenek ma már akciófilmek, bűnügyi sorozatok is, ahol az erkölcsöt és a rendet képviselő felügyelők és rendőrök között mindig látunk fekete bőrűt is: a két évtizeddel ezelőtti filmekben ez egyáltalán nem volt így.

Szóval a televízió nem az ördögtől való, csak érdemes megnézni, mit nézünk benne. Jó tudni azt is: aki egész nap szomorúságot, bajt látott maga körül, és ki akar kapcsolódni, annak van más választása is, mint hogy bekapcsolja a tévét. Lehet beszélgetni, olvasni. Az pedig, hogy föl tudunk-e építeni egy legóűrhajót a gyerekkel a szőnyegen, sokkal izgalmasabb kérdés, mint hogy Klaudiának sikerül-e végre lépre csalnia Miklóst.

Zsebükbe nyúltak a lettek

Néhány lelkes néző tanácsát megfogadva közadakozást hirdettek a legkedveltebb tévésorozat készítői Lettországban. A gazdasági válság miatt ugyanis félő, hogy megszűnik ez a produkció, nem jut rá elég pénz. Eddig a legnagyobb bank támogatta készítését, de tavaly év végén már olyan súlyos gondokkal küzdött a pénzintézet, hogy az állam átvette az irányítását. A köztévén futó sorozat készítőinek – átszámítva – mintegy 60 millió forintra lenne szükségük a következő fél évre.

Olvasóink írták

  • 2. Mike3 2009. február 08. 11:57
    „Berényi Miki forever!!!! :)”
  • 1. .suhym. 2009. február 07. 22:57
    „"Szóval egy jó sorozathoz elsősorban ármány és szerelem kell."

    Friedrich Schiller: Kabale und Liebe, 1783..))))))))))))

    Ha még azt is tudnám, ki az a Miklós, Klaudia, Magdi anyus...etc.,
    Hoppá, beugrott.)) Klaudia pl. a férjem tesójának a lánya, Miklós a fiam egyik barátja, Magdi anyus az én egyik barátnőm.))))))))

    Lehet én értettem félre valamit,
    DE
    talán mégsem kéne ezt a sok hülye szappanoperát reklámozni, nézik ezt éppen elegen....szerény véleményem szerint, pedig mennyivel jobb lenne, ha az (esti) élet, meg úgy általában...... nem csak tévézésből állna, hanem pl. a gyerekekkel való beszélgetésből.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tom Hanks oldalán a vörös szőnyegen

Szeged - Tom Hankstől kezdve Clint Eastwoodig sok mindenkivel találkozott, beszélgetett Tóth… Tovább olvasom