Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

A Szeged–Makó–Vásárhely tengely

Az elkövetkező években a regionális kisugárzású uniós pályázatok miatt az eddigieknél szorosabb kapcsolatnak kell kialakulnia az egymáshoz mindössze 25-25 kilométerre fekvő három város, Szeged, Makó és Hódmezővásárhely között.
Szeged a magasból. Fotó: Schmidt Andrea
Az elkövetkező években a regionális kisugárzású uniós pályázatok miatt az eddigieknél szorosabb kapcsolatnak kell kialakulnia az egymáshoz mindössze 25-25 kilométerre fekvő három város, Szeged, Makó és Hódmezővásárhely között. A megyeszékhellyel az eltelt négy évben Vásárhely nem tartott érdemi kapcsolatot, a két kisváros ellenben jóban volt egymással – állítják a polgármesterek.

Olyan kis távolságra fekszik egymástól Szeged, Makó és Hódmezővásárhely, amely európai méretekben szinte jelentéktelennek számít. A logika azt diktálja, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a három város, kihasználva azokat az adottságokat is, hogy mindhárom település polgármestere egyben országgyűlési képviselő is. Igaz, egyikük, Hódmezővásárhely első embere, Lázár János az ellenzéki padso-
rokban ül majd a parlamentben.

Mindhárom polgármesternek ugyanazokat a kérdéseket tettük föl: milyen volt az elmúlt években a települések közötti kapcsolat, erősítették, avagy gyengítették egymást, és hogy melyek lehetnek a jövőben a csatlakozási pontok. Abban mindhárman egyetértettek, hogy a politikai meggyőződés nem lehet akadály, az az érdekük, hogy erős dél-alföldi régió jöjjön létre. Nem vitatják Szeged régióközponti szerepét, valamint azt sem, hogy az M43-as megépítése lehet az elkövetkezőkben az egyik legfontosabb stratégiai cél.

Hódmezővásárhelyi látkép. Fotó: Tésik Attila
A szegedi polgármester, Botka László azt is jelezte, hogy összesen hét Csongrád megyei polgármester került az országgyűlésbe, tehát szerinte egyértelmű, hogy nem versenyezni, hanem tárgyalni kell a jövőben egymással. Az elmúlt évekkel kapcsolatban jó példaként említette meg, hogy a szegedi repülőtér fejlesztését mind a hét kistérség támogatta, így sikerült a Csongrád megyei regionális fejlesztési pénzek kétharmadát a légikikötő-beruházásnak megnyerni. Szerinte a jövőben is konkrét ügyek mentén kell együttműködni, hiszen 2007-től már uniós elvárás a régiós együttműködés. „Rá vagyunk kényszerítve arra, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat" – mondta. Ez nem volt így mindig, de „megváltozott a világ körülöttünk és ehhez alkalmazkodni kell. Nekem, mint a régióközpont polgármesterének, ebben még nagyobb a felelősségem."

Makó belvárosa. Fotó: Karnok Csaba
Vásárhellyel hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Makó, példa erre a külterületek vízmentesítése, akárcsak Szegeddel, a felvetést azonban kissé mesterkéltnek érzi Buzás Péter polgármester. Hiszen a fejlődés egyben a versenyfutást is jelenti. Ugyanakkor – tette hozzá – egyértelmű, hogy a Szeged régióközponti szerepéből adódó feladatokhoz csatlakoznia kell Makónak: a klinikai tömbnek, az egészségipari központnak a megyeszékhelyen kell lennie, és nem Királyhegyesen. A kisvárosnak tehát azt kell néznie, az egészségiparhoz például a makói gyógyiszap, gyógyfürdő miként kapcsolódhat.

El kell azt is ismerni, hogy ami jó Szegednek, az jó a hagyma városának is: ilyen az M5-ös, még „ilyenebb" az M43-as, amelyből Vásárhely úgy profitál, hogy 15 kilométerre kerül a sztrádához – mondta. Lázár János, akit hosszú próbálkozás után csak pár mondat erejéig sikerült elérnünk, leszögezte: Vásárhelynek is érdeke, hogy erős dél-alföldi régió jöjjön létre. Támogatja ebben Szeged központi szerepét, bár megjegyezte: az elmúlt évben érdemi kapcsolata nem volt a megyeszékhely vezetésével, Buzás Péterrel azonban jó az együttműködés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A radnótisok szerint könnyű volt a matekérettségi

A szegedi radnótis diákok szerint nem volt nehéz a tegnapi matematikaérettségi, noha igazgatójuk… Tovább olvasom