Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

A szegedi a legfiatalabb és a legnagyobb vadaspark

Szeged – Jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját Magyarország legfiatalabb és legnagyobb állatkertje, a Szegedi Vadaspark. Az ünnepre meglepetésállattal készülnek.
– Az egyik ott egészen aláment, olyan, mint egy kácsa – állapította meg magabiztosan egy kisfiú a pingvinek medencéjénél. A Szegedi Vadasparkban jártunk egy napsütötte délelőtt. A legnépszerűbbek a ragadozók voltak, igaz, a fehér oroszlán lustán heverészett, a gepárd pedig az árnyékban hűsölt. Az impozáns méretű tigris viszont idegesen járta a köröket. A kedves, vicces kis szurikátáknál nem lehetett tudni, ki néz kit. A mongúzfélék családjához tartozó állatok kíváncsi tekintettel fürkészték a látogatókat. A keselyűk a kevés maradékon marakodtak.
Tökéletes helyszínen. – Magyarország legfiatalabb és legnagyobb (450 ezer négyzetméter) területű állatkertje, a Szegedi Vadaspark azért őrizte meg a nevét, mert a névadók iránti tiszteletből nem szeretnénk rajta változtatni. Az angol nevünk Szeged Zoo, amely állatkertet jelent – magyarázta Veprik Róbert. A Szegedi Vadaspark ügyvezető igazgatója az intézmény történetéről szólva elmondta, az alapító Egyházi István biológia szakos tanár volt. A helyszín tökéletes választásnak bizonyult: a parkos területen az állatokat a lehető legtermészetesebb körülmények között tudják bemutatni. Egyházit Gősi Gábor, a kiváló állatorvos, zoológus váltotta, aki hatalmas lelkesedéssel és még nagyobb tudással dolgozott a gyűjtemény bővítésén.

Fotó: Segesvári Csaba
Fotó: Segesvári Csaba


A fejlődés útján

A park komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ami az igazgató szerint annak köszönhető, hogy a városvezetés, a képviselő-testület felismerte, az állatkert fontos turisztikai értéke a régiónak és a városnak. – Tavaly közel 200 ezer látogató érkezett, ami hazai viszonylatban jelentősnek mondható. Úgy tervezzük a gyűjteményünket, hogy fenntartható állatkert legyünk. A lehető legkisebb költségvetéssel működünk, nem tartunk drága, költséges fajokat, hanem inkább az érdekes, ritka és könnyen tartható állatokat próbáljuk meg behozni az állatkertbe – mondta Veprik.

Saját lábra állnak

Az állatkert támogatása be van építve a város költségvetésébe. Korábban közintézményként működött, több mint egy éve közhasznú társaságként üzemel a vadaspark. Veprik Róbert elmondta, büszkék arra, hogy míg korábban a vadaspark éves költségvetésének több mint 50-60 százalékát adta a város, ez az arány mostanra lecsökkent 26 százalékra.

Örökbefogadók, támogatók

Sok az örökbefogadó a vadasparkban, cégek, magánemberek, iskolák választanak maguknak állatot. Van, aki pénzzel, más munkával támogatja az állatkertet. Évente több millió forint érkezik az örökbefogadóktól, ami jelentős a vadaspark költségvetésében. A legnagyobb szponzor a Szegedi Vízmű Zrt., ők évente több millió forint értékben végeznek munkálatokat, sok kifutó építését köszönhetik nekik, immár 8 éve.

– A többit mi magunk ki tudjuk gazdálkodni. A büféket és az ajándékboltot saját magunk üzemeltetjük, ami jelentős többletbevételt hozott. Igaz, soha nem tudunk függetlenedni a várostól, nem is ez a cél, de az állatkert egyre inkább a saját lábára tud állni. Tagjai vagyunk a WAZA-nak (World Association of Zoos and Aquariums) és a EAZA-nak (European Association of Zoos and Aquariums) – (az állatkertek nemzetközi és európai egyesülete). Az összes természetvédelmi tenyészprogram rajtuk keresztül zajlik, innen kapjuk az állatainkat, amelyekért nem fizetünk. Nyugati, európai szemmel nézve a Szegedi Vadaspark egy nagyon jó nevű intézmény – folytatta az igazgató, aki hozzátette, az intézmény jövőre esedékes 25. születésnapját szeretnék valamilyen érdekes állat érkezésével megünnepelni, ami a szegedi közönségnek és a szakmának is különlegességet jelent.

A terveiről Veprik Róbert annyit mondott, addig szeretne igazgatóként dolgozni, ameddig vannak álmai. – Ha azok elfogytak, akkor át kell adnom a stafétát annak, aki ugyanolyan hittel és lelkesedéssel folytatja a munkát, mint én és elődeim – fogalmazott.

Zoológiai csemegék

A park legnépszerűbb lakói a fókák és a zsiráfok. – Sokféle ember jár ide, mindenki másban találja meg a szépséget. A nagymacskagyűjteményünk is gyönyörű, a sörényes hangyászaink pedig komoly szakmai szenzációt jelentenek, mivel Magyarországon még soha máshol nem mutatták be őket – büszkélkedett az igazgató. Az újdonságokról annyit árult el, hogy ősszel érkezik egy olyan állat, amely Európában mindössze három helyen látható.

Az Ázsia-ház nyitásakor. Fotó: Karnok Csaba
Az Ázsia-ház nyitásakor. Fotó: Karnok Csaba

Társadalmi munkában épült az első karám

Az 1980-as években hivatalos engedélyek nélkül, társadalmi munkában épült egy karám néhány őz és vaddisznó számára a Sancer-tavaknál. A vadaspark hivatalosan 1989. május 28-án nyitotta meg kapuit.
Az 1960-as években merült fel egy állatkert létesítésének gondolata Szegeden, ahol a város felsőoktatási intézményeinek nagy múltra visszatekintő biológusképzése tovább erősítette az igényt. A Sancer-tavak környékén a nyolcvanas években – hivatalos engedélyek nélkül – társadalmi munkában kezdték el a munkálatokat.
Diákok, tanárok építettek egy karámot, amelyben őzeket és vaddisznókat tartottak. A Szegedi Városi Tanács 1985. decemberi döntésével a Vidámpark részeként hivatalosan létrehozta az intézményt. A határozatot akkor még nem követte tett. Bontásokból származó, cégektől, iskoláktól kapott anyagokból indult meg az építkezés. Ebben az évben a gyűjtemény mindössze három majomból, pár őzből, vaddisznóból és egy óriáskígyóból állt. A vadaspark hivatalosan 1989. május 28-án nyitotta meg kapuit. A kezdetben szerény állomány rohamosan bővült. A földrajzi bemutatók kialakítása a Dél-Afrika-terület építésével kezdődött, amely 1994 májusában nyílt meg. Az avatáson a perui és az ecuadori nagykövet is részt vett.
A gyűjtemény növekedése folyamatos. 2011-ben adták át a park történetének addigi legnagyobb léptékű fejlesztését. A 125 millió forintos zsiráfkifutó költségének felét uniós pályázati támogatás, a másik felét a szegedi önkormányzat biztosította. Tavaly pápaszemes pingvinek gazdagították a gyűjteményt, és felújították az Ázsia-házat. Idén borjúfókák érkeztek Szegedre, az Etióp-bemutatón pedig keselyűket és páviánokat láthatnak a látogatók.

– Viszonylag jelentéktelen állat, egy szürke egér, de biztos vagyok benne, hogy az emberek érdeklődve fogják figyelni, hiszen a közelmúltban számos filmben szerepelt. Olyan zoológiai csemegéket próbálunk itt felsorakoztatni, amelyek máshol nem láthatók Magyarországon – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A park gyűjteményét idén mezopotámiai dámszarvasokkal és golyvás gazellákkal szeretnék bővíteni. A mezopotámiai dámból mindössze néhány száz példány él az egész világon.

* * *

Mózes Ervin, a tigrisbarát főjegyző

A vadaspark egyik legnagyobb rajongója Mózes Ervin, Szeged főjegyzője, aki még örökbe is fogadott egy állatot.

– Az egyik kedvenc helyem a városban, gyermekeimmel és unokáimmal gyakran járok oda – mondta Mózes Ervin. Szeged főjegyzője előszeretettel viszi el az állatkertbe a városba érkező ismerőseit, barátait is.

Két évvel ezelőtt családja hívta ki a vadasparkba, ott jelentették be neki, hogy örökbe fogadott egy tigrist.

– A feleségem lepett meg vele, nem is tudtam róla, teljes titokban tartották előttem – elevenítette fel a szép emléket Mózes Ervin. Borisz azóta is fontos szerepet játszik a főjegyző életében, gyakran jár ki hozzá.

– Minden állatot nagyon szeretek, az olyan ritkaságokat is, mint a jegesmedve. Ebből az állatból azonban elég kevés van a magyar állatkertekben. A teknősök is tetszenek – tette hozzá. Mózes Ervin szerint a szegedi látogatóközpontok és nevezetességek közül a vadaspark a legnépszerűbb, mindig rengeteg az ember, nevető gyerekeket és vidám felnőtteket látni.

* * *

Balu, a bőgőmajomkölyök

Selmeczi Ildikó neveli a július végén született Balut: macis hátizsákban hordja, kétóránként eteti a bőgőmajombébit. A Szegedi Vadaspark legújabb kisállatát Willow, a tapasztalatlan anyuka nem fogadta el, a világos színű kicsit apja, Alok adta át a gondozóknak.

Balu 310 grammal született, ma már 400 grammos kis majombébi. Miután olyan fajról van szó, amely speciális táplálékigényű, és hazai tapasztalat még nem volt a kézben nevelésre, az éhes és kiszáradt kölyök életben maradása sokáig kétséges volt. A kritikus napok után, úgy tűnik, sikerrel felcseperedik a kis hím. A majombébi olyan, mint egy kisgyerek: szeretetéhes, ölelésre vágyik. Ildikó szinte 24 órában foglalkozik vele, cumisüvegből eteti, majd a büfizéshez két ujjával simogatja Balu hátát.

A fekete bőgőmajmot a Szegedi Vadaspark nemzetközi törzskönyvi program keretében tartja. A világon jelenleg körülbelül 250 egyedét tartják állatkertben. A Dél- és Közép-Amerikában élő bőgőmajmok, mint nevük is mutatja, a leghangosabb majmok közé tartoznak, énekük akár 5 kilométerre is elhallatszik az esőerdőben. A vadasparkban is sokszor zendítenek rá, ilyenkor versenyt hangoskodnak a szintén nagyon zajos arákkal, illetve esetenként a közelben élő gibbonokkal. A fekete színű hímek jóval nagyobbak, mint a világosbarna nőstények.

A pókmajmokhoz hasonlóan fogófarokkal rendelkeznek, amelyet ötödik végtagként használnak.

Olvasóink írták

  • 8. vaband 2013. augusztus 26. 08:30
    „Egyetértenék "5. tom_peris" ha betű elírás lenne, de ez kontinens tévesztés, nem kell bagatellizálni, csak oda kellene figyelnie a szerzőnek, hogy mit ír le. Részemről ezzel a témát lezártnak tekintem!”
  • 7. mivan? 2013. augusztus 26. 07:53
    „A szegedi vadaspark jó. De lehetne jobb is. Tudom mindenhez pénz kell...”
  • 6. Casablanca 2013. augusztus 26. 07:28
    „Szerintem a nyíregyházi sokkal nagyobb és sokkal jobb...”
  • 5. tom_peris 2013. augusztus 25. 23:31
    „Ez egy csodás hely!
    A mostani vezetés is ügyes, de én Gősi Gábor alatt kedveltem meg a helyet (akivelt volt szerencsém évente sokszor sokszor találkozni és szerintem ő volt a világ legjobb álatorvosa is egyben).

    3. vaband 2013.08.25. 18:43 mindenki tudja hogy az a terület a Dél Amerikai bemutató volt.. nem kell azonnal trollkodni ha van egy elírás...

    4. nyomdasz63 2013.08.25. 21:08
    Nem rég voltam a nyiregyházi állatkertben ami azért nem kicsi... még a pestihez mérten sem... nade ami ott volt parkolás téren az a szegedihez mérten nem hogy gáz hanem életveszélyes...
    az is igaz viszont hogy nem lehet egy hely parkolóját úgy méretezni hogy egy hosszú hétvége vasárnapján mindenki elférjen... mert akkor meg mindenki arrol trollkodna hogy minek van itt meg ott ilyen olyan nagy parkolóház...”
  • 4. nyomdasz63 2013. augusztus 25. 21:08
    „Megoldásra vár még a parkolási mizéria felszámolása is! Egy-egy hétvégén(hosszún meg pláne),ünnepnapon áldatlan állapotok uralkodnak a parkolást illetően.
    A vidéki,külföldi autósok össze~vissza keresgélik a bejáratot,alig van egy~két tenyérnyi útbaigazító tábla,bezzeg behajtani tilos annál több(minden odavezető úton),alattuk kisregénynek is beillő "kivételek"-persze csak magyarul.
    Iskolai kirándulások idején naponta 20~30 busz közlekedne oda vissza a 4!!!m széles Szél utcán + parkolna valahol,ha volna hely. Így aztán beállnak a környékbeli gazdák földjeire,tönkretéve a vetést,vagy beállnak az ott lévő olaj,-és gázkutak védőterületére,ami veszélyes.
    Ha már a cikkíró hármas a főjegyző politikai tigris~örökbefogadását megemlíti(kit érdekel?)-ezen állapotokat is megemlíthetné neki!”
  • 3. vaband 2013. augusztus 25. 18:43
    „Tisztelt szerzők....némi földrajzi ismeret...."Az avatáson a perui és az ecuadori nagykövet is részt vett."... Ezen országok igaz, hogy Dél- de nem Afrika, hanem Amerika országai. Ez elég durva tévedés.....”
  • 2. breki123 2013. augusztus 25. 16:32
    „Meg szépen lenyulták a MEOE szegedi szervezetének a kutyások által társadalmi munkában készült területét,ahol nagyon eredményes kutyakiképző iskola működött sok fajtaszakosztály volt volt,eredményes CAC és CACIB kiállításokat rendeztünk, 3 faházat építettünk fel ahol remek kutyás élet volt.Mi vezettük be a vizet,villanyt és kerítettük be a területet.Egy fillért kaptunk vissza belőle .Gratulálo!!!”
  • 1. NP1 2013. augusztus 25. 15:49
    „"szolgálati közlemény"
    Tisztelt Szerkesztő Úr!
    Magam a kezdetektől végigkísérhettem ( a cseperedő családommal együtt) ezt a sikertörténetet amit a mindannyiunk által méltán szeretett "Vadi- Pari" az elmúlt évtizedekben bejárt.
    Én, mindhárom eddigi (egyébként kiváló !) vezető nevét kiemeltem volna nem csak a mostaniét.
    Nem én vagyok a szerkesztő...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Illemtant is belecsempésztem a táncba˝

Viszt Józsefné Ici néni kicsi gyerekkora óta táncol, szinte hamarabb tanulta meg az első lépéseket, mint hogy beszélni tudott volna. Tovább olvasom