Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

A szegedi bútorszobrász fél évszázada

Öt évtizede „öltözteti" a bútorokat Szegeden Kendl György, aranykoszorús kárpitosmester: műhelyéből valódi műremekek kerülnek ki. Munkái időigényesek, de minőségük akár negyven évig is garantált. Szakmai hírneve a családban marad: fia és lánya viszik tovább a nevet és a kárpitosszakma szeretetét.
Fotó: Karnok Csaba
A Berlini körúti, fűrészporillatú kárpitosműhelyben egy fiatalasszony és egy fiatalember fogad – no meg szerszámok, brokát- és bársonykárpitok, félkész, renoválni szánt stílbútorok.

Utolsó mohikánok

A fiatalokról hamar kiderül, hogy az ötven éve a pályán lévő Kendl György gyermekei – Mária és György –, maguk is a kárpitosszakma utolsó mohikánjai. – Nincsenek ma már igazi szakmunkások, a gyerekek úgy kerülnek ki az iskolából, hogy nem értenek a szakmához – vallja a mester a kárpitosképzés jelenlegi színvonaláról. Kendl mester tizenhárom évesen kezdett inaskodni, három év alatt elsajátította a szakma csínját-bínját – s az utóbbi húsz évben maga is tizenöt kárpitosmestert nevelt ki, kiérdemelve a kézműveskamara aranykoszorús minősítését.

Közben az ifjabb Kendl megmutatja, mivel is kellene megtölteni az „igazi" bútorokat: afriknak hívják a pálmából készülő tömőanyagot, ami akár negyven évre is garantálja egy bútor „állóképességét". Mint egybehangzóan állítják, a szivacs legföljebb hat évig bírja a strapát, utána mindenképp széthullik. A hetedik ikszet taposó mester még harminc éve rendelt félmázsás afrikbálákat, amiből néhány a mai napig is megvan.

Kétszáz órás fotel

Sorra kerülnek elő a célszerszámok is: a „bunkónak" hívott masszív fakalapács és a negyvencentis, különféle alakban görbülő tűk, amivel aprólékosan kell megölteni a bútorszövetet – kétszázötven félét tartanak –, hogy ne bomoljon szét néhány év alatt. Egyetlen munkafázist sem lehet gépesíteni – ez a tartós minőség egyik fő követelménye. Így persze egy-egy fotel, kanapé elkészítése – az asztalosmunka mellett – akár kétszáz munkaórát is igénybe vesz, s ettől válik drágává egy-egy bútor.

No meg a minőségi kárpit miatt, aminek akár 12 ezer forint is lehet métere. A mester panaszkodik is a forgalomra, hiszen az emberek többsége nem tud, vagy nem akar kiadni 650 ezer forintot egy fotelért – bárha szebben néz ki, mint új korában, a múlt század húszas éveiben. – A gyenge minőségű modern bútorokat már nem újíttatják föl, hanem kidobják és újat vesznek. Ami megint csak egy évtizedig bírja – mondja a mester.

A lehetetlent azonnal

– Nem lenne szabad cipekednem, de nem bírom ki, hogy ne csináljam – árulja el a munkabakra bútort emelő idősebb Kendl, akit egészségi problémák miatt tiltott el a nehéz fizikai munkától orvosa. Fiára és munkáira rendkívül büszke – mint apa és mint mester. Azt vallja, a kárpitosmesterség valójában szobrászat, csak itt nem lefaragni kell a fölösleget, hanem az asztalos által kimunkált vázat kell fölöltöztetni úgy, hogy az kifinomult, szép és tartós is legyen. Erre – és az ehhez szükséges időigényes munkára – utal a falon lógó felirat is: „A lehetetlent azonnal megcsináljuk, de az azonnalra kicsit várni kell".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged és Szentes a nyertes

Csongrád megyéből két település kap címzett támogatást. Szegeden oktatási és kulturális intézményt… Tovább olvasom