Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

A Szegedi járás a felső 10 százalékban

Csongrád megye - Budapest környékén és Észak-Dunántúlon találhatók Magyarország legfejlettebb járásai. Az ország többi része egyre inkább leszakad. A Csongrád megyei járások között is nagy a szórás. Országos viszonylatban a Szegedi a 17., a Vásárhelyi a 80., míg a Kisteleki a 138. helyen áll a 176 járás között.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (GVI) munkatársai 2013-ban elkészítették Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profilját. A tanulmány a napokban látott napvilágot. A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok hatására az ország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az Európai Unió fejlettebb területeihez egyre inkább kötődő, felzárkózó térségre, amely a fővárost és környékét, valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Az ország többi része viszont egyre inkább lemarad – állapította meg a tanulmány.

A GVI a magyarországi kistérségek 2007–2012 közötti fejlettségbeli különbségei alapján megrajzolta az ország járási szintű fejlettségi térképét. Számos adatot vizsgáltak, például az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát, a felhasznált villamos energia mennyiségét, a gépkocsik számát, a vándorlási adatokat, a halálozási arányt és a fiatalodási indexet.

Ugyancsak összehasonlították a nyilvántartott álláskeresők, tartós munkanélküliek számát is. Az egyes mutatók alapján 1-től 5-ig pontozták a járásokat, ez alapján jött ki, melyek a leginkább, illetve legkevésbé fejlett járások.

A tanulmány készítői szerint a megosztottságot jól jellemzi, hogy a magyarországi teljes GDP csaknem felét Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék a fővároson kívül csupán Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az országosnál.

A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek. Ráadásul a jövőben sem várható, hogy a kialakult térszerkezet megváltozzon, mivel a beruházások bő harmada is ezekre a területekre érkezett 2011-ben. A külföldi tőke is az ottani megyéket helyezi előtérbe. Egyedül a vállalkozásdemográfiai mutatók esetében nincs meg ez a fejlettségi lejtő az országban. Ez a kedvező mutató a mezőgazdasági őstermelésnek és a szürkegazdasághoz köthető tevékenységeknek tudható be – mutatott rá a tanulmány.

Az elkészült elemzés alapján Csongrád megye kistérségei között is nagy a fejlettségi különbség. A Szegedi kistérség az előkelőnek számító 17. helyen áll, megelőzve a Székesfehérvári járást. Az első 100-ban szerepel még a Hódmezővásárhelyi (80. hely) és a Szentesi (99. hely) járás. Az elemzés szerint ennél rosszabb helyzetben van a Csongrádi (105. hely), a Mórahalmi (110. hely) és a Makói (121. hely) járás. A megyei lista utolsó helyezettje Kistelek és vonzáskörzete a 138. helyen.

A járási fejlettségi térképen egyébként a Cigándi (174. hely), a Kunhegyesi (175. hely) és a Bácsalmási (176. hely) a három sereghajtó, ezekben a kistérségekben a legnehezebb az élet a mai Magyarországon – állapította meg a tanulmány.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árva nyestkutyakölyköket nevelnek a Szegedi Vadasparkban

A Távol-Keleten és Szibériában őshonos kutyaféle egyedei hathetes korukban kerültek az állatkert természetvédelmi mentőközpontjába. Tovább olvasom