Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

A szegedi sasíjászok nyila mindig célba talál

Vadászati engedélyt nomád íjra nagyon kevesek szereznek, mert a segédeszközök nélküli nomád íjjal százszázalékos pontossággal nagyon nehéz célba lőni. A szegedi sasíjászok nyila 120 kilométer/órás sebességgel halad a cél felé, egy felmérés szerint viszont még a biliárd is veszélyesebb sportág, mint a nomád íjászat.
A szegedi sasíjászok, Bogáts Péter és Lele János célra tartanak. Fotó: Segesvári Csaba
„Én Sur Lajdi fia Róbert Kurd Liünti és nemös vezíri társam Sur Lele fia János Ügek a 2003. év Napisten havában, Árpád apánk birtokán, Szeged városában megalapítottuk vala nemes hadfiak és leányok gyülekezetét, mely Sasíjászok néven neveztetett" – olvasható a szegedi hagyományőrző íjászcsoport alapítólevelében.

– A sasíjászok Attila hun király elit testőrei voltak, akik olyan tiszta lélekkel lőttek, hogy nem is volt szükségük arra, hogy a célt lássák. Nyílvesszőik mégis mindig célba találtak – mondta Tóth László történész egyetemi hallgató, a csoport egyik tagja. A nomád íjakkal nagyon nehéz célba találni, mert mindenféle segédeszköz – például irányzék, távcső – nélkül kell lőni. Aki vadászati engedélyt szeretne szerezni, annak rengeteget kell gyakorolni. Alig van azonban az országban olyan sasíjász, aki teljesíteni tudná a magas követelményeket. A magas mércére azért is szükség van, mert a kilőtt nyílvessző 120 kilométer/órás sebességgel is képes süvíteni a cél felé. A nomád íj – állítják a csoport tagjai – mégsem veszélyes fegyver, ha megfelelően használják. Lele János , a szegedi sasíjászok vezetője – aki civilben vezetési tanácsadó – példaként egy amerikai felmérést említ. A sportok veszélyességi listáján az íjászatot még a biliárd is megelőzi.

Az íj

Az íjászat egyre több embert érdekel Szegeden is. A nomád íjak a legegyszerűbbek. Az üvegszál erősítésű műgyantából készülteket bőr borítással látják el és a végekre merev fa szarvat erősítenek. Ezekre feszítik rá az ideget. Az így előállított íjak 14-40 ezer forintba kerülnek. A fából és szaruból előállított kézi megmunkálású íjak viszont fél év alatt készülnek el és áruk 100 ezer forintnál kezdődik.

A szegedi sasíjászok azonban nem vadászni akarnak, céljuk a pusztai nomád – szkíta, hun, avar, magyar – hagyományok ápolása, a népvándorlás, honfoglalás korának bemutatása. A csoport tagjai korabeli ábrázolások és régészeti leletek alapján készült ruhákat és ékszereket viselnek. Tulajdonképpen kísérleti régészettel is foglalkoznak, ami azt jelenti, hogy a régészek által elképzelt ruhákat meg is varratják.
– Többször kiderült már, hogy a megrajzolt kaftánokat nem lehet a gyakorlatban viselni, ezért át kellett formálnunk ezeket – mondja Tóth László. Hozzáteszi: ez így is van jól, hiszen az elméleti szakemberek munkájához, a történelem még hitelesebb megismeréséhez így hozzá tudnak járulni.

A szegedi sasíjászok nemcsak célba lőnek, hanem korabeli énekeket hallgatnak, megtanulják ezeket és elő is adják. A hagyományőrző csoport korabeli ételeket is készít. Kedvencük az üstöny, ami a mai pörköltnek felel meg. Őseink azonban piros paprika, paradicsom és krumpli nélkül készítették és fogyasztották. Fűszerként tárkonyt, kakukkfüvet, borsikafüvet és bazsalikomot használtak. Lele Jánosék azt mondják: a bemutatókon a pörköltjük és a köles kásájuk még mindig elfogyott. A mai ízrendszernek ugyan kissé szokatlan, de aki megkóstolja rájön, hogy őseink is szerették a hasukat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kényelmes többségben Botkáék

Szegeden a választásra jogosult polgárok 47 százaléka járult vasárnap a szavazóurnákhoz. Botka… Tovább olvasom