Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását 80 éve rendezték

Szeged - Nyolcvan éve, 1931. június 13-án rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását, a budapesti Nemzeti Színház társulata Voinovich Géza Magyar Passió című művét adta elő Hevesi Sándor rendezésében.
A költő Juhász Gyula és a rendező Hont Ferenc az 1920-as évek második felében vetették fel, hogy legyen Szeged egy nagy kulturális rendezvénysorozat otthona. A "főpróbát" 1930-ban a Fogadalmi templom felszentelése jelentette, s a templom előtti 12 ezer négyzetméteres árkádos, történelmi hangulatú és mégis modern, kitűnő akusztikájú és központi fekvésű tér kiváló helyszínnek bizonyult. A rendezvényeknek az időjárás is kedvező feltételeket teremt: Szegeden nyáron a hazai átlagnál jóval kevésbé csapadékos az idő.

A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását a 600 négyzetméteres színpadon 1931. június 13-án rendezték. Az akkori felfogás szerint szabadtérre csak vallásos darab illett, ezért került színre a Magyar Passió. 1932-ben Gömbös Gyula hadügyminiszter megvonta a tribün felépítéséhez szükséges támogatást, ezért a Tisza-parti Stefánia sétányon a Szép Heléna című operettet adták elő, majd a Dóm téren Magyar szentek címmel élőkép sorozatot rendeztek. A szabadtéri játékok hivatalosan 1933-ban Az ember tragédiájával nyílt meg. A Hont Ferenc rendezte előadás főszerepeit Lehotay Árpád, Tőkés Anna és Táray Ferenc alakította, az előadásban 300 statiszta, tánckar, honvédzenekar és hatalmas kórus működött közre.

Ettől kezdve évente rendeztek előadásokat, egyre bővülő műsorral és ismert vendégművészek részvételével. Az egyre nagyobb, végül 7000 férőhelyes fatribünt egy-két hét alatt szerelték össze, illetve bontották szét. A szervezést 1936-ban vette át a város, a művészeti program kialakítására Janovics Jenőt kérték fel, aki több műfajú, tömegeket vonzó népszínház alapjait rakta le. A sorozatnak a második világháború vetett véget, 1939 nyarától két évtizedre néma lett a tér.

A Szabadtéri Játékokat 1959-től rendezték meg újra, de Hont Ferencet - aki a magyar színház és film egyik legnagyobb teoretikusa lett - sem a szervezésbe, sem a műsorpolitika kialakításába nem vonták be. A lebontott budapesti Kossuth-híd vasszerkezetéből készített nézőtér hosszú ideig egész évben a téren éktelenkedett, a 4000 férőhelyes, szétszedhető nézőtér csak 1994-ben épült.

Egy-egy nyár programját általában egy dráma és több zenés produkció - opera, balett, zenekari hangverseny - alkotja, ezek között helyet kaptak a musicalek és rockoperák is, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az István, a király, vagy a Macskák is. Az "újkori" játékok során 142 darab 657 előadására több mint 3 millióan voltak kíváncsiak.

A jubileumi évad nyitóelőadása Az ember tragédiája, melyet jelnyelvi tolmácsolással mutatnak be július 1-jén - Magyarországon eddig még soha nem ülhettek be siket és nagyothalló nézők akadálymentesített szabadtéri előadásra.

Olvasóink írták

  • 1. jozko 2011. június 11. 17:45
    „Ha Mignon erre is azt írja, hogy ott statisztált az első előadáson, akkor azt mondom:

    Ez a pasas olyan, mint a Jóisten:
    Beszélünk rőla, senki nem látja - de mindenütt ott van!

    Én 1969 július végén voltam először a Szegedi Szabadtérin.
    Protekcióval!
    Ha jól emlékszem, Tari Istvánnak /vagy Jánosnak ? / hívták az igazgatót.

    Az előadás után jöttem össze életem első nagy szerelmével, a Jégkunyhóba mentünk.

    Másnap évekre külföldre utaztam...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Változik a forgalmi rend a József Attila sugárút két kereszteződésében

A 4-es villamosvonal rekonstrukciója miatt folyamatosan lezárják a József Attila sugárút kereszteződéseit. Tovább olvasom