Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

A szegedi tanárképzés jövője a tét – Újfajta integráció

Presztízsharc volt, a szenátus döntése után is maradt nézetkülönbség a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK) és Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai (JGYTF) Kara között. De a BTK-n elkezdődött az új típusú, öt (3+2) éves tanárképzés, ugyanakkor az óvodapedagógus-, a tanító-, a gyógypedagógus-képzés, valamint a készségszakok a JGYTF karon maradnak. E kettősségről kérdeztük az érintett karok vezetőit és az SZTE rektorát.
– Megváltozott a törvény, megszűnt a kétciklusú képzés, vagyis nem tartható fönn tovább az eddigi struktúra – rögzítette kiindulópontját a BTK dékánja, Almási Tibor. A bolognai folyamatnak nevezett változás értelmében az első három évben minimális, majd az ezt követő kétéves mesterszinten jelentős óraszámú pedagógiai képzést kapnak a tanárnak készülők. Így a szenátus döntése arról szól, a pedagógiai tárgyakat eddig is oktató két kar közül melyik szervezze meg a tanárnak jelentkezők speciális képzését.

Fél évszázad fölhalmozott értékei

A BTK-hoz tartozó tanszékcsoport több mint fél évszázada foglalkozik pedagógusképzéssel. A tapasztalatok gazdagságára utal, hogy a BTK, a TTK és a zeneművészeti kar hallgatóinak az egyetem által fönntartott, de más általános és középiskolákban egyaránt szerveznek tanítási gyakorlatot. A tudományos színvonal jellemzésére az itteni három nagydoktort, a számos minősített oktatót, a doktori iskolát, az itt született tankönyveket, a Magyar Pedagógia című szaklap itteni szerkesztését említette Almási Tibor. Szerinte e pedagógia–pszichológia tanszékcsoport olyan tudományos eredményeket, intézményszervező apparátust tud fölmutatni, amely garanciája a megújulásnak.

– A sikeres modernizáció eredete a hatékony tudásátadás. A tanárképzés korszerűsítésére többféle modell létezik. A szegedi képzés arculatának kimunkálása még nem zárult le, hiszen a mesterszint akkreditálása az elkövetkező hónapok feladata. De a befogadó iskolai környezetet is föl kell készíteni a változásra. Ennek koordinálása is a BTK feladata – magyarázta a dékán.

A párhuzamosságok fennmaradását látja a legnagyobb problémának Almási Tibor. Vagyis a BTK, illetve a TTK tanszékeihez (például magyar, illetve matematika) hasonló a JGYTF karon is létezik. A pedagógia és pszichológia tanszék „duplázódása" viszont indokolt egyrészt az eddigi szakokon (a JGYTF-en 2009-ig, a BTK-n 2010-ig) kifutó képzések lezárása miatt; másrészt a BTK-hoz került új, osztott formájú tanárképzés és a JGYTF-en most bővülő óvodapedagógus-, gyógypedagógus- és tanítóképzés miatt.

„A szenátus rosszul döntött"

– A szenátus rosszul döntött, amikor a tanárképzést nem a JGYTF karra helyezte – jelenti ki Galambos Gábor. A főigazgató úgy véli: a tanárképzés pedagógiai elemeinek – például neveléstörténet, bevezetés a pszichológiába, didaktika – együttes oktatása lenne gazdaságos – az óvodapedagógus- vagy gyógypedagógus-képzésben részt vevőktől kezdve például a matematika, magyar szakosokon át egészen a zenetanárokig. De szerinte stratégiailag is rossz a döntés, mert a tanárképző főiskolai kart megfosztja az ez irányú továbbfejlődési lehetőségtől.

– Most struktúraváltáson dolgozik a főiskola vezetése: ötéves stratégiai terv alapján átalakítjuk, mostani képzéseinkhez igazítjuk a szervezet szerkezetét – magyarázta a főigazgató, aki szerint a világos jövőkép alapján minden oktató el tudja dönteni, hogy megy, vagy marad ezen a képzőhelyen. E stratégiai terv megvalósításához kérik a szenátus támogatását. Ezzel lezártnak tekintik a tanárképzés körül kialakult vitát.

„A karok közötti határok lebomlanak"

A JGYTF-nek 32 négy évfolyamos osztatlan képzéshez volt humánerőforrása. Ezzel szemben a jövőben 15-20 két évfolyamos felsőfokú szakképzésük, továbbá 10-12 három évfolyamos bachelorképzésünk, illetve 5-6 mesterképzésük lesz. Mindehhez a jelenlegi 440 személy nagyon sok. Az elvándorlás beindult. Ebben a tanévben, első lépésként, várhatóan 150 kollégától kell megválniuk. Ennek az anyagi terhét – a főiskolai kar főigazgatója szerint – egyedül nem viselhetik, a végkielégítések kifizetése az egyetem egészének problémája.

Kreditek

A tanárképzés átalakulásának arányairól képet ad a kreditek megoszlása. Az első hároméves bachelor szinten az első szakot 120, a másodikat 50 kredit mértékben hallgatja a diák, miközben 10 kreditért pedagógiai ismereteket szerez. A kétéves mesterszinten 80 kredit a szakmáé, 40 a pedagógiáé, aztán a szakdolgozat leadását követően 30 kredittel azonos a közoktatási gyakorlat.

– A tanárképzés fontos képzés volt és marad a Szegedi Tudományegyetemen – rögzíti alapállását Szabó Gábor rektor. – A szenátus szakmai döntést hozott, mely a nemzetközi színtű tanárképzést szolgálja. A jövőt a három kar együttműködésében látom. Ennek része, hogy a két egyetemi kar foglalkoztasson jelenleg ma még a tanárképző főiskolai karon dolgozó oktatókat. Kétségtelen, a JGYTF hallgatókat veszített, de a szekunderképzéssel, felnőttek oktatásával, új szakok indításával minden ott maradt oktatónak lesz munkája. Hosszú evolúciós folyamat eredményeként, a nemzetközi trendeknek megfelelően: a karok közötti határok lebomlanak, mint ahogy már jelenleg sincsenek ilyen határok a tudományos projektek megvalósításakor, s az egyetemi struktúra alapját majd az intézetek jelentik. Ugyanakkor új integráció elé néz a magyar felsőoktatás: kialakulóban vannak a nagy regionális kutatóegyetemek, miközben a jelenlegi 72-ről jelentős mértékben csökken az intézmények száma. E változások közepette a Szegedi Tudományegyetem profiljának egyik meghatározó eleme marad a tanárképzés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mese a szegedi belvárosban

Szinte hihetetlen eset történt csütörtök este a szegedi belvárosban: egy idősebb hölgy… Tovább olvasom